Európai szinten is meghatározó a magyar lúdtermelés, ezen szárnyasok száma tavaly 1,3 milliót tett ki - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Baromfi Termék Tanács (BTT) pénteken az MTI-vel.
Közleményük szerint a naposliba-keltetés megközelítette a 6,5 millió egyedet 2018-ban, az azt megelőző évben ez az érték 5 millió volt, 2016-ban pedig 6,8 millió. Tavaly a vágóhidak 34 ezer tonnát közelítő élő tömegben vettek át libákat, a feldolgozóüzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.
A hízottliba-felvásárlás nőtt 2018-ban, ennek megfelelően mintegy 60 százalékkal bővült az előállított hízott libamáj mennyisége is. A tavalyi teljes hízottlibamáj-termelés 1422 tonnára tehető, ebből mintegy 1000 tonna export volt – ismertették.
Az idén a víziszárnyas-termékpálya egészén érezhető piaci hatások a lúdágazatot is súlyosan érintik. A néhány évvel ezelőtti a madárinfluenza-járvány következtében lecsökkent állományméret idénre nemcsak rendeződött, hanem az ágazat már túl is termel. A korábbi időszakban az árualap hiánya miatt kialakult magasabb árak a fogyasztás mérséklődését okozták. Ugyanakkor jelenleg a mérséklődött fogyasztás és a túltermelés együttes hatásaként az árak rendkívül nyomottak – jegyezték meg.
A baromfiágazat kibocsátása tavaly 365 milliárd forintot tett ki, a mezőgazdaság kibocsátásából 13, az állattenyésztéséből közel 39 százalékkal részesedett.
A baromfivágások a 2017-es madárinfluenza miatt bekövetkezett visszaesés után 2018-ban tovább nőttek, mintegy 8 százalékkal – ez elsősorban a kacsavágások dinamikus bővülésének köszönhető, de emelkedtek a liba-, és kismértékben a pulykavágások is. 2010 és 2018 között a baromfivágások 46, ezen belül a libavágások 59 százalékkal bővültek vágósúlyban.
Magyarországon a lúdhús iránti kereslet hagyományosan a november 11-i Szent Márton nap környékére és karácsonyra összpontosul.
