Állattenyésztés

Meglepő, hogyan látják a kutyák a világot

ELTE

Ha rámutatunk egy tárgyra, a kisgyerek a tárgyra összpontosít, míg a kutya általában irányjelzésnek veszi a mozdulatot. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a jelenség mögött meghúzódó magyarázatokról írtak legújabb tanulmányukban. Vizsgálataikból kiderült: az eltérés nem csak a látásra vezethető vissza, hanem kognitív okai is vannak.

A magyarul furcsa hangzású térbeli elfogultság (angolul spatial bias) az a jelenség, amikor az információt a térrel, helyzettel vagy távolsággal kapcsolatban értelmezzük, holott ugyanaz az információ könnyen vonatkozhatna egy tárgyra is. 

„Ez megnyilvánul például abban, ahogyan a kutyák és a gyerekek reagálnak olyan gesztusokra, amikor egy tárgy helyzetét mutatjuk meg nekik. A gyerekek már nagyon korán úgy értelmezik a gesztust, hogy a tárgyra mutatunk, míg a kutyák a mutatást irányjelzésnek veszik. Vagyis a jelzést adó szándékától függetlenül a térbeli jelzések eltérően képződnek le” – magyarázza Ivaylo Iotchev, az Ethology című folyóiratban megjelenő tanulmány első szerzője.

A jelenséget különböző viselkedési tesztek segítségével korábban már megfigyelték kutyáknál, de önmagában még soha nem vizsgálták: nem  derült ki, hogy az állatok azért viselkednek-e így, mert a főemlősökhöz képest rosszabbul látnak, vagy az emberhez képest tájékozódásukban a tárgynál fontosabbak a körülötte lévő tér paraméterei.

A térbeli elfogultságot két viselkedésteszttel mérték a kutatók, a kísérletben 82 kutya vett részt. Az egyik feladatban azt kellett megtanulniuk az ebeknek maximum 50 próba során, hogy a jutalomfalat mindig csak a jobb vagy a bal oldali tányéron található – ily módon tehát a helyet tanulták meg.

A másik feladatban kétféle tányért használtak a kutatók, egy fehér kör alakút és egy fekete szögleteset, ezeket mindig középre tették le. Egy kutya mindig csak az egyik tányérból kapott enni, de váltogatva mindkettőt letették elé. Itt tehát a tányér tulajdonságáról kellett tanulni.

Abból, hogy a kutyák milyen gyorsan szaladtak oda a tányérhoz, ki lehetett következtetni, hogy megtanulták-e már a feladatot. Az eredmények szerint az állatok gyorsabban tanultak abban a feladatban, amikor irányt kellett választaniuk. A térbeli elfogultság mérőszám azt jellemezte, hogy mennyivel voltak a kutyák gyorsabbak a helyről való tanulás során, mint a tárgyról tanulásban. 

Ahhoz, hogy a kutatók kiderítsék, hogy a térbeli elfogultság érzékszervi, kognitív vagy vegyes eredetű-e, a kutyák vizuális és kognitív képességei közötti különbségek kimutatására és mérésére volt szükség. Ehhez megmérték, mennyire rövid a kutya feje (mivel ez összefügg a látásélességgel), és mérték azt is, hogy milyen hatékonyan old meg problémafeladatokat.

„A kutyafajták vizuális képességei eltérnek egymástól, ami közvetve a fejformájukból is ered. A rövidebb fejű (brachycephalikus) kutyáknál az emberihez hasonló látás alakul ki. Retinájuk szerkezete élesebb és fókuszáltabb látást feltételez, mint hosszabb fejű társaiké.

Ez lehetővé tette számunkra, hogy a fejforma mérőszámát (az úgynevezett „cephalikus indexet”) a kutyák látásának minőségére vonatkozó közelítő értékként használjuk. Ezt úgy számoljuk ki, hogy a koponya szélességét elosztjuk a koponya hosszával. Minél rövidebb fejű a kutya, annál magasabb a szám” – magyarázza Bognár Zsófia PhD-hallgató, a tanulmány társszerzője, aki a fejforma vizsgálatát végezte.

A kognitív képességek méréséhez a kutyák egy tesztsorozatban vettek részt. „Teszteltük, milyen a memóriájuk, a figyelmi képességeik és a kitartásuk. Azt találtuk, hogy a jobb kognitív teljesítményű kutyák a nehezebb térbeli elfogultság feladatban ugyanolyan könnyen vonatkoztatták az információt a tárgyra, mint a helyre. A gyerekek fejlődése során is azt látjuk, hogy az intelligencia növekedésével csökken a térbeli elfogultság”  teszi hozzá Kubinyi Enikő, az MTA-Lendület Társállat kutatócsoport vezetője.

A tanulmány megállapította, hogy a térbeli elfogultság kisebb a jobb látásélességű és „okosabb” kutyáknál. A kutyák térbeli elfogultsága nem egyszerűen érzékszervi probléma hanem egy gondolkodásmód is. Az is kiderült, hogy az “okosabb” kutyák a nehéz tanulási helyzetekben is rugalmasak és képesek leküzdeni az előítéleteiket” – összegez Ivaylo Iotchev.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Segítség a száj- és körömfájás miatt károsult gazdálkodóknak

2025. április 1. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók anyagi támogatást igényelhetnek a Bérgarancia Alapból.

Száj- és körömfájás: lezárások és kényszervágások jönnek

2025. március 27. 11:10

Újabb hazai szarvasmarhatelepen igazolta a Nébih a rendkívül fertőző száj- és körömfájás jelenlétét, ezúttal Győr-Moson-Sopron vármegyében.

Tojótyúkok ketreces tartása: Csehország uniós tilalmat sürget

2025. március 16. 11:10

Csehország 2027-től betiltja ezt a tartási formát, ezért a cseh tojástermelők egyenlő versenyfeltételeket szeretnének az uniós piacon.

Madárinfluenza Csongrád-Csanádban: új gócpontot találtak

2025. március 14. 08:10

Madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Csongrád-Csanád vármegyében.

Mit bizonyít, ha bizonyítjuk, hogy az állatok is szoronganak?

2024. október 27. 10:10

Kutatók kiscsirkék hangját tanulmányozták stresszhelyzetben, aminek érdekes állatjóléti vonatkozásai vannak. Avagy egy állatnak is vannak érzelmei.

15 év tapasztalat a gyümölcstermesztésben

2019. január 29. 08:47

A Malagrow Kft. sok éve meghatározó szereplő a kertészeti kultúrák területén, ezért Deme Jánost, a cég gyümölcstermesztési szakmai vezetőjét kérdezem az elmúlt évek során felhalmozódott tapasztalatairól.

Sajtóreggeli a legnagyobb hazai takarmánygyártó cégcsoporttal, az UBM Holding Nyrt.-vel

2023. március 14. 18:35

Az 1996-ban alapított UBM Holding Nyrt., 1,7 millió tonnás forgalmával hazánk legnagyobb takarmányalapanyag-kereskedője, emellett jelenlegi, 575 ezer tonnás termelési volumenével piacvezető takarmánygyártó cégcsoportja. Az UBM gyártástechnológiában az európai élvonal csúcsán jár, ezt szeretnék további országokba is elterjeszteni.

Valamit visz a víz - egyedülálló módszerrel kutatják a vízbe eső növényi részek sorsát

2021. február 10. 06:39

Elgondolkodott már azon, hogy mi lesz azokkal a növényi részekkel, amelyek nem a talajra, hanem az erdei patakokba, tavakba hullanak?