Szokatlan dologra figyeltek fel a németországi gazdák, egyre több támadás éri a szabadban tartózkodó szárnyasaikat, malacaikat, sőt bárányaikat.
Nemcsak egyszerű sebesülések keletkeznek, hanem több alkalommal el is pusztulnak a zsákmányként kiszemelt, akár nagyobb testű háziállatok. A felelősöket ezúttal nem a ragadozók között kell keresni, a baj fentről érkezik.
Magyarországon is komoly gondot szoktak okozni a vadon élő madarak, elsősorban a dolmányos varjak, amelyek a településeken élő embereket is nem egyszer „terrorizálják”. Különösen májusban válik agresszívvé a viselkedésük, akkor hagyják el ugyanis a fészkeket a még gyenge röpképeséggel rendelkező fiókák, és azokat védelmezik harciasan a szülőmadarak.
Németországban a hollók viselkednek szokatlanul, számtalan videó kering máris a világhálón arról, hogy libákat, vagy akár bárányokat kergetnek meg, egy malacot pedig halálra is csipkedtek. A kistestű, általában újszülött jószágokat akár „egy az egy ellen” is megtámadják, elég erősnek érzik magukat a legyőzésükhöz. De vajon mi áll a „ragadozóvá válásuk” hátterében?
Nem új jelenség
Szakértők szerint igen intelligens madarakról van szó, amelyek a fákon ülve várják a támadásra kedvező alkalmat. Egyszerűen csak éhesek, a szokatlanul kemény tél elapasztotta a táplálékforrásaikat és kénytelenek „újfajta” eledelek után nézni. Az Agrarheute című német agrároldal szerint a karlsruhei régióban gazdálkodó Jan-René Hartmann már évek óta küzd ezzel a problémával, a hollók agresszív viselkedése tehát nem friss jelenség.
Nála az ellési időszakokban szaporodtak meg a madártámadások, a rafinált szárnyasok pontosan képesek felmérni, hogy milyen zsákmányállattal képesek elbírni a csekélyke testi erejük ellenére is. A leggyengébb pontjaikat (például a szemüket) csipkedik, és a súlyos sérülések okozása mellett folyamatos stresszhelyzetet jelent a viselkedésük – az állomány és a gazdák számára egyaránt.
A hollók egyelőre szigorúan védettnek számítanak az Európai Unión belül, ám ez régi tanulmányokon alapul, miszerint a madarak legfőképpen dögökkel táplálkoznak a gabonamagvak, bogyók, gyümölcsök mellett. Most azonban egyre nyilvánvalóbb, hogy az élő állatokat sem vetik meg, és ezzel már komoly gazdasági kárt okoznak. Egy 600 fős mintán végzett felmérés szerint a szabadtartású állatokkal foglalkozó tenyésztők nagy arányban jelezték ezt a problémát, a célpontok közt akár még szarvasmarhákat is megjelölve, és gyakran halálos kimenetelűnek nevezve a hollótámadásokat.
Alapos dokumentumfilm az agresszívvá vált hollókról:
