Az ELTE Etológia Tanszék kutatói új módszerrel vizsgálták családi kutyák hierarchiáját, eredményeikről az Animal Cognition folyóiratban számoltak be.
„Az én kutyám nagyon domináns!” – hallani gyakran a kutyatartók körében. A dominancia értelmezése azonban pszichológiai és etológiai értelemben eltérő. Míg a humánpszichológiában a dominancia inkább az egyedre jellemző személyiségvonás, az etológiában a domináns pozíció csak úgy értelmezhető, mint az erőforrásokért folytatott vetélkedésben rendszerint nyertes egyed által megszerzett rang.
Mivel a családi kutyák mindent megkapnak gazdájuktól és így nem kell versenyezniük az erőforrásokért, felmerül a kérdés, vajon ők alakítanak-e ki rangsort, és ha igen, miért van erre szükségük.
Csoportosan élő kutyák körében korábbi vizsgálatok már feltártak alá- és fölérendeltségre utaló viselkedésformákat és ezekre épülő kapcsolatrendszereket.
Nem csak versenyhelyzetben reagálnak máshogy
„Családi kutyák esetében találtunk olyan jeleket, hogy a gazdájuk által feltételezett rangjuk összefüggésben áll bizonyos jellemvonásokkal. További vizsgálatainkból kiderült, hogy az alá-, illetve fölérendelt kutyák olyan helyzetekben is másként viselkedhetnek, amelyek nem tartalmaznak versenyhelyzetet: például amikor egy másik kutyától vagy éppen egy embertől kellett tanulniuk. Mindez arra utal, hogy a kutyák közötti rangsorviszonyokat igenis fontos lehet kutatni” – mondta Vékony Kata doktorandusz, a tanulmány első szerzője.
A családi kutyák közötti rangsor kutatása azonban nehéz terep, a szakértők nem tölthetnek heteket a kiszemelt gazdák otthonában, hogy a kutyák viselkedését tanulmányozzák. Emiatt váltak népszerűvé a kérdőíves módszerek, ahol a gazdáktól gyűjtött információ alapján állapítják meg, melyik lehet a magasabb vagy épp alacsonyabb rangú eb.
A kérdőíves módszerek megbízhatóságát is tesztelték
A kérdőíves módszerek megbízhatósága azonban mindig vet fel kételyeket, az ELTE kutatói ezért kifejlesztették az úgynevezett DRA-Q nyolckérdéses módszert, melyben a gazdák a rang három dimenzióját jellemezhették a kutyák mindennapos viselkedése alapján: formális rang a behódoló viselkedések alapján, kompetitív rang az erőforrások körüli viselkedések alapján és vezetés/csoportvédelem jellegű rang.
A kérdésekre adott válaszokból minden kutyára kiszámoltak egy rangsorpontszámot. Ugyanakkor továbbra is kérdés maradt, hogy ez a pontszám mennyire tükrözi az együtt élő kutyák közötti dominanciaviszonyokat.
Ennek eldöntésére két viselkedéstesztet (játékbirtoklás és üdvözlés) végeztek el azokkal a kutyapárokkal, melyeknél a gazdák korábban kitöltötték a rangsorról szóló kérdőívet, az eredményeket pedig összevetették a korábbi pontszámokkal. Így megerősítést nyert, hogy a DRA-Q kérdőív biológiailag releváns módon írta le a kutyák közötti rangsorviszonyokat.
A stabil rangsor csökkenti az agressziót
A magasabb összpontszámú kutyák, valamint a háromféle rangsorjellegből kettőben magasabb pontot elérő egyedek a „játékbirtoklás” teszt során eldobott labdát és élelemmel töltött játékot előbb szerezték meg és tovább birtokolták, mint az alacsonyabb rangú társaik. A teszt során egyszer sem figyeltek meg összezördüléseket a részt vevő kutyák között, ami a rangsor agressziócsökkentő szerepét erősíti meg.
Az „üdvözlés” tesztben a magasabb rangsorpontszámú kutyák kevesebb behódoló viselkedést mutattak (pl. a másik kutya szájának nyaldosása), és két rangsorösszetevő esetén is a magasabb részpontszám előrevetítette a több domináns viselkedés megjelenését (pl. a másik kutya „fölé állást”).
Vizsgálatunk alátámasztotta, hogy a DRA-Q kérdőív alkalmas nemcsak az alá- és fölérendelt kutya beazonosítására, hanem kvantitatív jellegéből adódóan nagyobb kutyacsoportoknál is alkalmazható a rangsorviszonyok jellemzésére, valamint a rangviszonyok egyértelműségének leírására – mondta Vékony Kata.
Az eddigi etológiai vizsgálatok más fajoknál már kimutatták, hogy a hierarchiában elfoglalt pozíció komplex tényezőkön múlik, melyek nem függetlenek egymástól, de nem is teljesen átfedők.
„Jelen munkánk megmutatta, hogy a családi kutyák esetében is hasonló a helyzet. A különféle rangsorjellemzők más és más szituációkban juthatnak érvényre. A tanulság az, hogy míg a rangsor valóban hasznos leírója lehet a kutyák viselkedésének bizonyos helyzetekben, a dominancia, avagy rang nem feltétlenül egy mindent vagy semmit tulajdonság, amivel mindent és bármit magyarázhatunk a kutyák magatartásával kapcsolatban” – összegezte Pongrácz Péter habilitált egyetemi docens, a kutatás vezetője.
(Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem)
