Egyre nagyobb igény mutatkozik a hazai prémium galambtermékekre, főként a külső piaci értékesítési területeken. Ezek kiszolgálásához szükséges a húsgalambágazat fellendítése – jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton, a Hajdúböszörményben tartott Galambtenyésztők Szakmai Napján.
A tárcavezető emlékeztetett, ezt támasztja alá az idén áprilisban Szingapúrral, majd májusban Japánnal kötött megállapodás a nagy mennyiségű magyar galambhús exportjáról. Mindezek kiszolgálásához kiemelkedő fontosságú a Görbeházán épülő megfelelő technológiai színvonalú vágóhíd és feldolgozóüzem, amely segítségével magas hozzáadott értékkel állíthatók elő, értékesíthetők és világszerte népszerűsíthetők ezek a luxusminőségű, Magyarországon előállított termékek.
Nagy István felidézte, 2018 decemberében indult el az a kezdeményezés, amely a hazai húsgalambágazat újjászervezését és fellendítését tűzte ki célul. Az egységes testméretű, magas hasznos húsarányt produkáló, előhűtött galamb ugyanis kifizetődő exportcikk lehet a megfelelő piacképes árualap biztosítása mellett. A miniszter hozzátette, ennek nyomán indult el mintaprojektként a Nemzeti Húsgalamb Program, „Szárnyaló gazdaság” elnevezéssel. Ehhez az agrártárca 2019 óta nyújt vissza nem térítendő átmeneti támogatást, amely haszongalamb vásárlására fordítható. Az elmúlt négy évben összesen 55 kérelmet nyújtottak be, 38 322 húsgalamb vásárlásához, amely támogatási értéke több mint 190 millió forint. Nagy István jelezte, szeptemberben újra megnyitják a tenyészgalambok vásárlását segítő pályázatot.
A tárcavezető kifejtette, a támogatás célja a húsgalamb-termékpálya fejlesztése és az egységes árualap megerősítése mellett hozzájárulni az ezzel foglalkozó magyar családok megélhetéséhez, a vidék népességmegtartó erejéhez. A galambokkal, kisállatokkal való foglalkozás ugyanis közösségépítő erő, a közös szenvedély, a közös sikerek és emlékek pedig olyan erős köteléket hoznak létre, amelyben tradíciók, kulturális értékek öröklődnek nemzedékről nemzedékre. Hozzátette: ez a közösség olyan értékeket hordoz, mint a szolidaritás, a felelősség egymás, a természet és a környezet iránt. Azért is tartjuk tehát támogatandónak ezt az ágazatot, mert a fejlesztések és az innovációk révén itt is megőrizhetők és megújíthatók az agráriumhoz kötődő gazdag hagyományaink, a tapasztalatokra és szakmai tudásra épülő szellemi örökségünk – részletezte Nagy István.
