A DNS chip-technológia a haszonállatok genetikai elemzésére kifejlesztett költséghatékony eszköz, amellyel több egyed akár százezer pontmutációja is vizsgálható egy időben.

– Az újszerű megközelítés révén nagyságrendekkel bővült a faj genetikai kutatásának horizontja, mivel a chip megtöbbszörözi a galambokban vizsgálható genetikai polimorfizmusok számát. Ezek feltárásával pedig lehetőség nyílik a hús-típusú és a versenygalambok teljesítményének javítására, illetve akár más fajok szempontjából is érdeklődésre számot tartó tulajdonságok örökléstani hátterének megértésére. Az információk hatékonyan alkalmazhatók az állatnemesítésben és géntartalék-védelemben is – mondta a hirek.unideb.hu portálnak Bagi Zoltán, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ (AGBK) tudományos munkatársa.

Bagi Zoltán kiemelte: a DNS chipek új fajra történő fejlesztése drága és hosszadalmas folyamat, ezért választották a főbb gazdasági haszonállatfajokra kidolgozott chip kereszt-alkalmazását. A kutatók a házityúkok genetikai elemzésére alkalmas kereskedelmi chipeket használtak vizsgálataik során, melyek csaknem hatvanezer génmutáció vizsgálatát teszik lehetővé.

A házityúk és a házi galamb evolúciója 85 millió évvel ezelőtt vált el egymástól. Ez alatt az idő alatt a két faj genomjában jelentős különbségek alakultak ki, így egyáltalán nem volt biztos, hogy ez a mintegy hatvanezer SNP (Single Nucleotide Polymorphism – egypontos nukleotid-polimorfizmus) a galambokban is megtalálható és vizsgálható lesz. Emellett a házityúk 78, míg a házi galamb 80 kromoszómával rendelkezik. Ezeket az akadályokat, különbségeket bioinformatikai módszerekkel sikerült áthidalnunk. A megfelelő átalakításokkal és alkalmazással több mint háromszor annyi új polimorfizmus vált vizsgálhatóvá, mint amennyit a szakirodalmakban eddig leírtak a házi galambokban, és a módszer további optimalizálásával ez az arány a sokszorosára nőhet

– tette hozzá Balog Katalin PhD-hallgató, a tanulmány első szerzője.

Kusza Szilvia, a DE MÉK AGBK Állatgenomikai kutatócsoportjának vezetője szerint az eredmények világszerte új lendületet adhatnak a házi galambok kutatásának, hiszen a most vizsgálhatóvá vált polimorfizmusok jelentős részének hatásait még azonosítani kell.

Bízunk benne, hogy a tudományos eredményeknek nagy hasznát veszik nemcsak a kutatók, hanem a gazdálkodók is, elsősorban a pecsenyegalamb-előállításban. Az általunk alkalmazott DNS chip elsősorban a brojler csirke-nemesítés szempontjai alapján lett kifejlesztve, így jó esély van rá, hogy eredményeink révén további, a hústermelésben szerepet játszó génváltozatokat sikerül majd azonosítani a húsgalambokban is, és ezzel hozzájárulhatunk a Nemzeti Húsgalamb Program sikeréhez

– összegezte Kusza Szilvia egyetemi tanár.

A kutatást részletesen ismertető publikáció a rangos Saudi Journal of Biological Sciences című folyóiratban jelent meg.