Egy felmérés szerint Németországban több mint minden ötödik méhcsalád nem élte túl a 2021/22-es telet. Az időjárás, a növényvédő szerek vagy a rettegett Varroa atka volt a hibás? A méhészek országszerte egyeztetnek erről. Egy biztos: a múlt télen nagy volt a veszteség a méhcsaládok körében - különösen délnyugaton.
Németországban 21 százalékos volt a veszteségarány – mondta Christoph Otten, a mayeni Méhészeti Központ vezetője, mintegy 10 000 méhész vett részt a szakközpont országos felmérésében. Rajna-vidék-Pfalzban 23 százalékos, Baden-Württembergben 26 százalékos, Saar-vidéken pedig 27 százalékos volt a veszteség. „Ez jóval az átlag felett van a hosszú távú átlagot messze felülmúlja” – mondta Otten. Ez azonban az elmúlt 20 év ingadozási tartományán belül van. Az érintett méhészek száma magas. Rajna-vidék-Pfalzban például 70 százalék, Saar-vidéken pedig csaknem háromnegyede könyvelt el veszteséget.
A méhpusztulást elsősorban a tavalyi rossz időjárásnak tulajdonítják. A méhek alig gyűjtöttek nektárt, de ezt ellensúlyozhatták cukros vízzel. „Ez azt jelenti, hogy a méhek nem éheznek, de valami hiányzik.” Ez az alultápláltság azt jelenthette, hogy legyengülve mentek a télbe. Emellett a Varroa atka okozta károk is tovább nőttek. „Egyszerűen különféle negatív tényezők együttesen érvényesültek” – mondja Otten.
A Saar-vidéki méhészek szóvivője, Markus Lay egyetért a szakközpont vezetőjével. – „A tavalyi időjárás miatt a méhek egy részét etetni kellett, hogy egyáltalán életben maradjanak. Ennek köszönhetően gyengébben kezdték a telet, majd a Varroa atka is megtette a magáét.”
A Rajna-vidék-Pfalz tartományi méhészszövetség elnöke, Thomas Hock azt feltételezi, hogy a veszteségek még a felmérés szerint is lényegesen nagyobbak. Több mint 3000 kolónia csökkenésére számít. „Most hiányoznak a beporzásból, így a természet egésze károsodik” – mondta.
A méhek pusztulásáért különösen a mérgező növényvédő szerek használatát okolja. Különösen az olyan nagyon nedves, esős években, mint 2021, „rendkívül sok” növényvédő szert használnak. Különösen a gombák ellen használtak gombaölő szereket, amelyek a méheket is károsították, és a bélflórájukat is érintették – írta a német proplanta agrároldal.
Hock szerint, ha egy királynő, akinek sok nektárra és virágporra van szüksége, már gyenge tojásokat rak, annak az utódokra is vannak következményei. Ezenkívül gombaölő szereket is kimutattak a méhviaszban: „Jelenleg senki sem tudja megmondani, hogy ez hogyan hat a lárvákra” – mondja Hock. Az viszont tény, hogy voltak virágpor- és takarmányhiányos száraz évek is, de lényegesen jobb áttelelési helyzettel „és csak nagyon kis veszteségekkel”.
