2020-ban az ország 117 ezer gazdaságában csaknem 1,9 millió állategységnek megfelelő állatállományt tartottak. Az állomány nagysága az elmúlt 10 évben lényegesen nem változott – derült ki az Agrárcenzus 2020 végleges eredményeiből, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég tett közzé. A teljes körű mezőgazdasági adatösszeírást tíz évente végzik el.
A hazai állattartó gazdaságok száma folyamatosan csökken: 2010 óta több mint felével (53 százalékkal) zsugorodott, de még 2016-hoz képest is 31 százalékos a visszaesés. Ennek oka a kevés állatot tartó gazdaságok megszűnése.
Az 5 állategység alatti gazdaságok száma 59 százalékkal visszaesett 2010 óta, ellenben a nagyobb állattartó gazdaságok (legalább 100 állategység) száma 16 százalékkal nőtt. Emellett jelentősen (26 százalékkal) emelkedett az állategységgel nem rendelkező, főbb haszonállatot egyáltalán nem tartó gazdaságok száma.
A koncentrációt jelzi, hogy a legalább 20 állategységgel rendelkező gazdaságok esetében az állatállomány állategységben kifejezett értéke nőtt (9,9 százalékkal), az 5 alatti kategóriába tartozó gazdaságoknál lévő állatállomány 57 százalékkal csökkent az elmúlt 10 évben - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
Az állattartó gazdaságok irányítóinak 66 százaléka csak gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, 11 százalékának van alapfokú mezőgazdasági végzettsége, 17 százalékának van középfokú mezőgazdasági végzettsége, 6 százaléka pedig felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik.
A gazdaságok legfőbb tevékenysége szerint Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Békés megyében tartották állategységben kifejezve a legtöbb mezőgazdasági haszonállatot. 2020-ban ebben a három megyében volt az ország állatállományának harmada.
Az állategységet alapul véve az állatállomány állatfajok szerinti megoszlását hazánkban a szarvasmarha- és a sertésállomány túlsúlya határozta meg. Az így kifejezett teljes állomány 73 százaléka ebbe a két fajba tartozik.
