22℃ 11℃
szeptember 29. Mihály, Gábor, Rafael Mirabella
Állattenyésztés

Száj- és körömfájást mutattak ki vízibivalyokban Németországban

Agrofórum Online

Évek óta először tört ki a száj- és körömfájás néven régóta ismert betegség.

Sajtóértesülések szerint Brandenburg tartományban három vízibivaly pusztult el, amit Hanka Mittelstädt tartományi mezőgazdasági miniszter jelentett be péntek reggel.

Keresik a betegség forrását

A Friedrich-Loeffler Intézet minden kétséget kizáróan megerősítette a száj- és körömfájást a három elpusztult vízibivalynál. Az intézet szerint Németország és az Európai Unió az elmúlt években mentesnek számított a ragadós száj- és körömfájás vírusától, mivel az utolsó megbetegedések 1988-ban fordultak elő. A száj- és körömfájás vírusa az emberre ártalmatlan.

Märkisch-Oderland körzetben a Friedrich-Loeffler Intézet és a brandenburgi állatjárványügyi szolgálat szakemberei a betegség okát vizsgálják. Az érintett gazdaság teljes állatállományát jelenleg szakszerűen leölik és ártalmatlanítják.

Mit kell tudni a száj- és körömfájásról?

A száj- és körömfájás (aphtae epizooticae) egy erősen ragályos, olykor halálos, a párosujjú patásokra veszélyes vírus okozta betegség. A Wikipédia szerint a kórokozó a szarvasmarhákat, disznókat, birkákat, kecskéket, bivalyféléket, szarvasokat fertőzi, de elefánt és sün is elkaphatja. Igen ritkán ugyan az ember is megbetegedhet, de csak gyenge tüneteket okoz, és emberről emberre nem terjed.

A betegség lappangási ideje 2-12 nap. Magas lázzal kezdődik, ami két-három nap alatt gyorsan csökken. A beteg állat szájának nyálkahártyáján hólyagzás jelenik meg, ami csurgó vagy habos nyálazást eredményez és nagy valószínűséggel a táplálkozás fájdalmassá tételével étvágyvesztést is, ami miatt a felnőtt állat hónapokig tartó fogyásba kezd. Az állat lába hasonló hólyagzást mutat és az állat sántává válik. A hímnemű állat heréje megdagad, a nőstény tejhozama pedig lényegesen csökken.

Egyéb tünetek a gyengeség és a hidegrázás. Egyes esetekben pedig elmaradnak a tünetek, ilyenkor az állat hordozóvá válik.

A betegség terjedhet egyik állatról a másikra, de akár a levegőben, emberi ruházaton, fertőzött takarmánnyal, nem hőkezelt hússal vagy nemi úton is. Az állatok a betegségből 2-3 hét alatt meggyógyulhatnak, de a járvány elkerülése érdekében inkább levágják őket.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fokhagyma tőgygyulladás ellen? Fontos különbségre figyelmeztetnek a vizsgálatok

2026. szeptember 24. 07:10

Terjed a fokhagymabolusz használata tőgygyulladás ellen, miközben hatásossága nem igazolt, nagyobb adagban pedig kockázatot jelenthet.

Új vevők jelentek meg a strucchús piacán, és nem véletlenül

2026. szeptember 20. 08:10

A strucchús réspiaci termék, de egy terjedő allergia miatt új fogyasztói kör fedezheti fel magának, és ez a termelőknek is érdekes lehet.

A szarvasmarhák után a lovaknál is megjelent a Shamonda-vírus

2026. szeptember 10. 14:10

A Shamonda-vírusról eddig főként szarvasmarhák kapcsán lehetett hallani, most azonban lovakban is kimutatták. A fertőzés súlyos idegrendszeri tünetekkel járhat.

Lépfenés szarvasmarhák Borsodban: erre figyelmezteti az állattartókat a Nébih

2026. augusztus 17. 14:10

Lépfenét mutattak ki egy hazai szarvasmarha-állományban. A talajban évtizedekig túlélő spórák egy közeli legelőről származhatnak.

A szárazság mellett kártevők és kórokozók is veszélyeztetik az őszi vetéseket

2018. október 24. 08:45

A mezei pocok felszaporodása mellett igen jelentős a kabócák, a levéltetvek és a gabonafutrinka fertőzöttség az őszi vetésekben. Repcén egyre nagyobb jelentőségűnek tartják a tarlórépa sárgaság vírust, míg árpán és búzán az árpa sárga törpülés vírusa jelenti a fő veszélyt a növényekre.

Ne hozzunk haza sertésből készült húskészítményt!

2023. július 27. 07:10

Ezt kéri a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a külföldre, elsősorban a szomszédos Horvátországba látogatóktól. Kérésének oka, hogy az ASP vírus a szomszédos ország házisertés állományában is kimutatható.

Miért és hogyan fertőtlenítsük a metszőollót és a többi szerszámot?

2023. január 28. 06:38

Növényvédelem és mégse: miért és hogyan fertőtlenítjük a szerszámainkat? Lássuk, hogy mi a jelentősége, és hogyan végezhető!

Tartós védettség a ToBRFV-vel szemben

2024. február 20. 16:10

A tartós ellenálló-képesség kulcsfontosságú stratégia a ToBRFV ellen. Ha erre nem találnak megoldás mielőbb, a folyamatosan mutálódó vírus győz a paradicsomokkal szemben.