2050-re népbetegség lehet az antimikrobiális rezisztencia (AMR), amit korunk egyik legjelentősebb állat- és közegészségügyi kihívásának tekintenek.
A megoldás keresése így már most rendkívül időszerű. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik nyertese Szabó Ábel, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója a házityúkok esetében talált ígéretes lehetőséget az AMR terjedésének megfékezésére, amely ráadásul a környezeti terhelést és az előállítási költségeket is csökkentheti.
Hamarosan egyre többet találkozhatunk az AMR kifejezéssel. Az egészségügyi szakemberek szerint ugyanis 2050-re már népbetegség lehet az antimikrobiális rezisztencia (AMR) okozta fertőzések.
A jelenség során a baktériumok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel – különösen az antibiotikummal – szemben, ezért azok nem hatnak rájuk.
Az AMR-t korunk egyik legjelentősebb állat- és közegészségügyi kihívásának tekintik, amely a helytelen vagy túlzott gyógyszerhasználat következményeként alakulhat ki. Nehezítő tényező, hogy a gyógyszeripar nem tud lépést tartani a kórokozók fejlődésével, hiszen az 1980-as évek óta nem fedeztek fel új antibiotikumot.
Habár az Európai Unió 1999. óta már 1,3 milliárd eurót fektetett az AMR kutatásba, további lépésekre van szükség a jelenség megfékezésére, amiben figyelem kerül a haszonállattartókra is. A rezisztens kórokozók ugyanis már az állatokban is jelen lehetnek, amik az élelmiszerfogyasztással átterjedhetnek az emberekre. A baktériumok ráadásul az állati ürülékben is megjelenhetnek, amelyek a levegőbe kerülve szintén veszélyforrássá válhatnak.
Egy fiatal agrárszakember a házityúkok esetében látta meg a lehetőséget az AMR terjedésének megfékezésére. Szabó Ábel, az Állatorvostudományi Egyetem hallgatója, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat mesterképzés kategória 1. helyezettje kutatása során különböző növényi alternatívák hatékonyságát vizsgálja az állattenyésztés antibiotikum-felhasználásának csökkentése érdekében.
„A K&H a fenntartható agráriumért pályázatunk célja éppen az, hogy az agrárszakemberek új, innovációra nyitott generációját támogassuk, akik a fenntartható, illetve hatékonyságnövelő megoldásaikkal hozzájárulhatnak az ágazat fejlődéséhez.
Ábel kutatása jó példa arra, hogy a természetes, növényi alapú vegyületek segítségével csökkenteni lehet a baromfitermékekben megtalálható antibiotikum maradványanyagok szintjét, növelve ezzel a fogyasztók biztonságát is az AMR-rel szemben. Emellett jelentősen kisebb környezeti terhelés érhető el a klasszikus antibiotikumok felhasználásához képest, és előállításuk költsége is sokkal kedvezőbb” – hangsúlyozta Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletág vezetője.
A takarmányban lehet a megoldás
A világ baromfihús-termelése 1970. óta csaknem meghatszorozódott, ezzel az egyik legdinamikusabb növekedést produkálta az állati termékek közül.
„Magyarország 2022-ben mintegy 2,5 milliárd tojást és 856 000 tonna baromfihúst állított elő, az egy főre jutó éves baromfihús fogyasztás pedig meghaladta a 16 kilogrammot. A fogyasztók jelentős többsége tehát akár napi szinten fogyaszt csirkét és tojást. Így számottevően nagyobb a szalmonellafertőzés esélye, ami a mai napig komoly közegészségügyi veszély.
A baromfiipar folyamatos növekedése és az antibiotikum-mentes termékek iránti igény egyaránt az alternatív lehetőségek irányába mozdítja az ágazatot. Ilyen megoldás lehet a természetes adalékanyagokat – görögszénát, búzacsírát és probiotikumokat – tartalmazó takarmánykiegészítők alkalmazása. Ezek úgy mérsékelhetik a szalmonella okozta fertőzés terjedését, hogy nem növelik az AMR kockázatát” – számolt be kutatásáról Szabó Ábel.
