Állattenyésztés

Új vizsgálatok a szivacsos agyvelőbántalom kiszűrésére

NAK

Megjelent az Európai Bizottság 2020/1593 rendelete a juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalmai pozitív eseteinek további vizsgálatának módosításáról.

Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályokat a 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete tartalmazza. Ennek X. melléklete határozza meg a TSE kimutatására szolgáló mintavételi és laboratóriumi módszereket, előírja a gyanús esetek, valamint a TSE-megfigyelések pozitív eredménnyel záruló megerősítő vizsgálataiból származó mintáknak a további vizsgálatát.

Tekintettel arra, hogy a juh- és kecskefélékben 2005 óta előfordult pozitív TSE-eseteknél a további rendszeres vizsgálat után nem derítettek fel több BSE-pozitív vagy -gyanús esetet, ezért indokolttá vált a 999/2001/EK rendelet X. mellékletének a gyanús esetekre, a TSE megfigyelésekre, valamint a TSE esetek további vizsgálatára vonatkozó szabályozásainak felülvizsgálata és módosítása. A 2020/1593 rendelet szerinti módosítás eredményeképpen a juh- és kecskefélékben előforduló pozitív TSE-esetek megkülönböztető vizsgálata a továbbiakban az úgy nevezett „jelző esetekre” korlátozódik, azaz csak olyan állatokra, amelyeken egy gazdaságban vagy egy járványtanilag meghatározott csoportban a TSE-fertőzést elsőként kimutatták. Egyéb esetekben a BSE jelenlétének kizárása érdekében vizsgálatot akkor kell végezni, ha az adott egyed(ek) olyan jellegzetességeket mutat(nak), amelynek eredményeként a vizsgálati laboratórium a vizsgálat elvégzését javasolja.

Fentieken túl a BSE jelenlétének kizárása érdekében az elsődleges molekuláris vizsgálatok során a mintákat megkülönböztető western blot módszerrel kell megvizsgálni, amelyre vonatkozó részletes információkat az uniós referencialaboratórium iránymutatásai tartalmaznak. A megkülönböztető vizsgálatot az illetékes hatóság által kijelölt olyan hatósági laboratóriumnak kell végeznie, amely sikerrel részt vett az uniós referencialaboratórium által az ilyen módszer használatára szervezett legutóbbi jártassági vizsgálatban.

Azokat a TSE eseteket, amelyekben a BSE jelenlétét az uniós referencialaboratórium által kiadott iránymutatásokkal összhangban az elsődleges molekuláris vizsgálattal nem lehet kizárni, haladéktalanul az uniós referencialaboratórium részére át kell adni, mellékelve valamennyi rendelkezésre álló releváns információt. A mintákat az eredmény megerősítésére irányuló további vizsgálatnak kell alávetni, amelynek során legalább egy, az eredetileg használt elsődleges molekuláris módszertől immunkémiai szempontból eltérő módszert kell alkalmazni.

A másodlagos molekuláris vizsgálat kialakítását – a legújabb tudományos ismereteknek és laboratóriumi szakértelemnek megfelelően – az uniós referencialaboratóriumnak eseti alapon kell jóváhagynia az iránymutatásaiban leírtak szerint. Az eredmények értelmezését az uniós referencialaboratórium végzi a törzsek tipizálásával foglalkozó szakértői csoportnak, valamint a megfelelő nemzeti referencialaboratórium képviselőjének a közreműködésével. Az eredményéről a Bizottságot azonnal tájékoztatni kell.

A 2020/1593 EU rendelet módosításai tehát a 999/2001/EK rendelet X. mellékletének fentiek szerinti módosításait tartalmazza. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és annak szabályozásai teljes egészében kötelezőek és közvetlenül alkalmazandóak valamennyi tagállamban.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Véget ért a fertőzött RSZKF-telepek felszámolása

2025. április 15. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) legutóbbi két kitörésének helyszínein, Győr-Moson-Sopron vármegyében található Darnózselin és Dunakilitin, befejeződött a fertőzött szarvasmarhák leölése és ártalmatlanítása.

Kártalanítás és vis maior segíti az állattartókat

2025. április 14. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás vírus miatt vis maior helyzetet hirdetett ki Nagy István agrárminiszter.

Segítség a száj- és körömfájás miatt károsult gazdálkodóknak

2025. április 1. 11:10

A ragadós száj- és körömfájás miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodók anyagi támogatást igényelhetnek a Bérgarancia Alapból.

Száj- és körömfájás: lezárások és kényszervágások jönnek

2025. március 27. 11:10

Újabb hazai szarvasmarhatelepen igazolta a Nébih a rendkívül fertőző száj- és körömfájás jelenlétét, ezúttal Győr-Moson-Sopron vármegyében.

A termelői árak a ráfordítási áraknál nagyobb mértékben nőttek

2020. augusztus 8. 06:36

A növényi termékek 4,1%-kal, az állatok és állati termékek 7,7%-kal drágultak 2019-ben az előző évhez képest.

A mezőgazdaság kibocsátási értéke 4,1 százalékkal nőtt

2020. december 12. 04:36

A mezőgazdasági ágazat kibocsátásának értéke folyó alapáron 4,1 százalékkal nőtt, termelési volumene – az árak 6,3 százalékos emelkedése mellett – 2,1 százalékkal csökkent.

Baromfitartók, már elektronikus úton is beadható ez a kérelem!

2022. április 14. 10:24

A Nébih Ügyfélprofil Rendszerén keresztül is benyújthatók a baromfitelepek betelepítésére és újratelepítésére irányuló kérelmek.

Munkavédelem: Milyen veszélyek leselkednek az állattenyésztésben dolgozókra?

2019. január 17. 11:05

Az állattenyésztésben dolgozó munkavállalókat ki kell oktatni minden rájuk leselkedő kockázatról, illetve az azok elleni védekezési módokról, az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű alkalmazásáról, a munkaeszközök, gépek, kéziszerszámok helyes használatáról a kötelezően előírt munkavédelmi oktatások keretében.