A cirok egy olyan ősi haszonnövény, amely egyre nagyobb jelentőséggel bír hazánkban, és Európa további országaiban. Az idei aszályos év nagymértékben felértékeli a régi-új gabonanövény jelentőségét, nemcsak mint állati takarmányét, hanem mint értékes humánélelmezési forrásét is. A növény hazai helyzetével kapcsolatban szakértői véleményeket hallhattunk.
Dr. Feldman Zsolt, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár szerint minden gazdálkodónak érdemes fontolóra vennie a több lábon állást: a növénytermesztésben eddig megszokott tevékenységek változtatásra szorulnak – nemcsak agrotechnikai és növényvédelmi, hanem a művelt kultúrák tekintetében is. A szemescirok szárazságtűrése, takarmányozási valamint beltartalmi értéke révén olyan alternatívát képezhet, amelyeket szükségszerűen számba kell venni az elkövetkezendő időszakban.
Miért a cirok?
Az elmúlt évek aszályba nyúló időszakai a hagyományos szántóföldi kultúrák szinten aluli hozamát eredményezte… elérkezett hát az a pont, amikor feltesszük a kérdést: nem érdemes-e jobb termési adottságokkal bíró kultúrát bevenni a vetési szerkezetbe, amely gazdasági értelemben kifizetődőbb?
A statisztikák értelmében mára megötszöröződött a cirok vetésterülete hazánkban: jelenleg 23.000 ha-t tesz ki. És a termőterület növekedése kapcsán bizakodóak lehetünk (100.000 ha potenciális).
A biztonságos értékesíthetőség egy kritikus terménytömeg után jelenik meg. A cirok részben, mint a kukorica alternatívája tölthet be sikeres szerepet a piacon. A takarmányozási célú felhasználhatóságát illetően nagy lehetőség rejlik benne. Miután a kritikus volument már átlépte a ciroktermesztés, olyan növény lehet, amelyre biztonsággal lehet építeni.
A franciák és olaszok termelése kiemelkedő Európában, de összeurópai viszonylatban megközelítőleg 140-150.000 ha az állomány kiterjedése.
Vajon lehetünk cirokügyben az európai élmezőnyben? Igen, úgy tűnik, hogy megfelelő fajtákkal, a genetikában rejlő potenciált kiaknázva, a cirokkal hozzá tudunk járulni az élelmezésbiztonság stabilizálásához.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint a jövő útja egyértelműen az, hogy olyan fajtákat kell választanunk, amelyek alkalmasak az ilyen környezeti feltételek átvészelésére. Az idei év hatására gyakran senyvedő kukorica mellett akár 10 t/ha termést adó cirok igen hívogató lehetőséget jelnthet.
A ciroktermesztés nem egyszerű dolog, de megtanulható, és a vetésforgóba illeszthető. Az afrikai géncentrumú növény kapcsán bizakodnak, hogy a mostani vetésterület 3-5*-ösét is eléri majd. A szárazságkrízis, háború mind arra mutatnak, hogy az állattenyésztésünk számára toxinmentes, minőségi takarmánybázist kell biztosítanunk.
Cirok – ,,tanuljuk meg” együtt a növényt, hiszen a piac még nem ismeri, a termelői és társadalmi reakciók kívánnivalót hagynak maguk után.
Balogh László a Lidea Hungary Kft. termékmenedzsere szerint már a 2012-es aszályos időszak óta helyettesítő növényeket kutatnak fel a gyengébb adottságú, aszályra hajlamos területekre. Mindenkinek az az érdeke, hogy ezt a növényt megtanuljuk beilleszteni a termelési rendszereinkbe. A régi-új növény kapcsán a gazdák rendelkezésére kell bocsátani a termesztéstechnológiai ismereteket. Termesztéstechnológiai, növényvédelmi kísérletek zajlanak, amelyek folyamatos információt szolgáltatnak, de a legfontosabb, a kiindulási pont kétségtelenül a termelő, akit meg kell győzni arról, hogy a végtermék iránt van kereslet. A kereskedők számára szintén új növény: esetükben is meg kellett mutatni azokat a csatornákat, amelyeken keresztül értékesítető.
A kukoricával összevetve hasonló, azonban számos tulajdonságában kedvezőbb növényt a toxinmentesség, fehérjetartalmi tulajdonságok jellemzik. A külföldi etetési kísérletek eredményei alapján látszik, hogy sokkal kedvezőbbek a takarmányozási mutatók, mint a kukorica esetében.
Feczák Gábor, az Agroszemek Kft. ügyvezetője és vállalata a vetőmagelőállítással, piaci lehetőségek felkutatásával termékfejlesztéssel foglalkoznak.
A termelő szervezetek szerint a cirok kiváló takarmány-alapanyag. A történet szerint a szemes termény értékesíthetősége problémás volt, kevés volt az elérhető hazai volumen, amely alapján be tudták volna illeszteni a takarmányösszetételbe. Napjainkban komolyabban É-K-Magyarországon indult el a szemescirok felhasználása víziszárnyas-előállító telepen– és a növény bizonyított. Hála a komoly nemesítői munkának a kiváló minőségű vetőmag már elérhető, a hazai piacon már egy keresett takarmánynövényként jelenik meg.
A vállalat új célkitűzése a szemescirok étkezésben való megjelentetése: gluténmentes liszt alternatívájaként. És újdonságként megemlíthető a gluténmentes ciroksör is (vörös, és szemescirokból állítják elő).
Technikai információk a cirok vetése kapcsán
A rendezvényen lehetőség nyílt egy közeli ciroktábla megtekintésére is. A termelői információk szerint a búza elővetemény aratása után tarlóhántás következett. Az őszt 35 cm-es mélylazítással zárták. A tavaszt műtrágya-kijuttatással kezdték, forgóboronás bedolgozással, május első hetében vetették a cirkot 280.000 mag/ha sűrűségben, 37,5 cm sortávra. A vetés után hengerezés következett. 1-3 leveles állapotban kétszikű, illetve napraforgó-árvekelés ellen is alkalmaztak gyomirtási műveletet. A munkaműveletek, a megvásárolt termékekkel együtt összesen 240.000 Ft/ha költségen álltak meg. A terméshozamok tekintetében (a gyengébb termőképességű területekre fókuszálva) a kitettebb területek növényeként, optimális tápanyagutánpótlással 5-7 t/ha hozam célozható meg. Aszályos körülmények között is biztonsággal termeszthető: ahol intenzívebb tápanyagutánpótlás valósul meg, ott akár a 10 t/ha hozam is elérhető.
A cirok sarjadásra hajlamos: a betakarítási időpontra képződő nyers bugák kedvezőtlenül befolyásolják a fő bugák nedvességtartalmát. ,,Normál” esetben egy főhajtás, és két oldalhajtás képződik, de mivel a cirok nagy túlélő, az őszi esőkkel egyből megindul a nyers bugák képződése. A betakarítás során az átlagos bugaszint alá 8-10 cm-rel helyezik a vágóasztalt (térdmagasság). Magas mikroelem-tartalmú növény. Kint hagyva a területen, és zöld lábon érés esetén a térd magasságú tarlót zúzzák, beforgatják. A következő kultúra számára jelentős utóvetemény-hatással bír.
