Elszabadult a narancs, és különösen a narancslé ára a magyar boltokban (is), és ha a természet nem lesz kegyes hozzánk, ez még hosszú távú trend maradhat.
Lehetetlen, hogy bárkinek elkerülje a figyelmét a boltokban már jó ideje szembeszökő élelmiszerdrágulás. Az olyan egzotikus termékek esetében, mint a narancs, ez különösen feltűnő, és ki tudja, hol lesz a felső határ.
A KSH adatai szerint 2020 januárjában (vagyis még a koronavírus-járvány előtti „békeidőkben”) egy kg narancs ára 478 Ft volt, az 1 literes kiszerelésű, 100%-os gyümölcstartalmú dobozos narancslé pedig ugyanennyibe került.
2023 januárjában (amikor a covid már lecsengett) egy kiló narancs 733 Ft-ba került, míg a narancslét valamivel olcsóbban, 708 Ft körül láthattuk a polcokon. Ez az arány mára teljesen megfordult.
1000 Ft fölött
Szintén a KSH adatai szerint ugyanis 2024 decemberében 900 Ft-ért vehettünk egy kiló narancsot, a déligyümölcsből készült 100%-os gyümölcslé literje pedig 1170 Ft-ba került, de ennél pár száz forinttal drágábban is megvásárolhattuk – ha nem sajnáltuk rá a pénzt.
A jelenség nemcsak magyarországi szintű, a közelmúltban a német sajtó is arról cikkezett, hogy 2021 szeptembere óta 53%-kal nőttek Németországban az élelmiszerárak. A 40 legolcsóbb élelmiszer- és vegyiáru közül náluk csak a folyékony mosószer és az uborka lett valamivel olcsóbb.
A liszt és a kávé 88%-kal drágult, a penne tészta 97%-kal, míg a narancslére külön kitértek, hiszen ahhoz a németek 162%-kal többért juthattak hozzá, mint 3,5 éve. Az okok lényegében természeti okokra, időjárási anomáliákra és fertőzésekre vezethetők vissza.
Spanyolországban például tavaly októberben súlyos áradás sújtotta a narancsültetvényeket, nagyjából 205 millió dolláros kárt okozva. A katasztrófa leginkább Valencia térségét érintette, de ugyanakkor Brazíliában és Floridában is sokkal alacsonyabb lett a termés, és így jutottunk el oda, hogy narancsléből az utóbbi 50 év legalacsonyabb mennyisége áll a piac rendelkezésére.
Spanyolország 2022-ben a világ legnagyobb narancsexportőre volt, 3,65 milliárd dolláros forgalmat bonyolítva. Ez volt az ibériai állam 14. legértékesebb kiviteli cikke, a rossz termés tehát nemcsak a gazdákat érintette hátrányosan, de a teljes nemzeti összterméket is.
Már megint a klíma
A pusztító áradások kiváltója elsősorban az ember által okozott klímaváltozás. Spanyolország korábban is szenvedett ezektől, ám azok intenzitása és gyakorisága nem volt ennyire súlyos. A globális felmelegedés azt eredményezi, hogy a légkör minden 1 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedéssel 7%-kal több nedvességet képes tárolni. Ami később természetesen kicsapódik belőle, az extrém mértékű esőzések pedig szokatlanul nagy áradásokhoz vezetnek.
Brazíliában tavaly 24%-kal csökkent a megtermelt narancs mennyisége az előző évhez képest, és ez már egymás után a harmadik olyan betakarítási szezon volt, ami nem adhatott okot az elégedettségre.
Ráadásul megjelent az ültetvényekben az apró, bezöldülő gyümölcsöket eredményező, súlyos baktériumos betegség, a Psyllidae családba tartozó ázsiai citrus-levélbolha (Diaphorina citri) vektor által terjesztett narancszöldülés. Ez ellen egyelőre sokat nem lehet tenni, az amerikaiak a genetikailag módosított narancsfa létrehozásával próbálnak (majd) küzdeni ellene.
Az USA-ban szintén problémát jelent a narancszöldülés, de Floridában a hurrikánok is megtizedelték az ültetvények állományait. Vannak ugyan feltörekvő narancspiacok, mint Egyiptom, Görögország, Marokkó, Argentína és Peru, ám az ő termelésük egyelőre nem elegendő a hiány pótlásához – a magasabb árak tehát még sokáig velünk maradhatnak, ha idén sem lesz kegyesebb velünk a természet.
