Magyarországon a legfrissebb összehasonlító adatok szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek a bolti vásárlások körülbelül 21 százalékát teszik ki. Ez lényegesen kedvezőbb arány, mint a nyugat-európai országokban, ahol gyakran a háztartási fogyasztás felét is ezek a termékek adják.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy hátradőlhetünk. Az ultrafeldolgozott ételek jelenléte az étrendünkben így is komoly hatással van egészségünkre, étkezési kultúránkra és a környezettel való kapcsolatunkra. A kérdés tehát nem csak az, mennyi ultrafeldolgozott ételt fogyasztunk, hanem az is, hogyan változtatja meg ez a kapcsolatunkat azzal, amit nap mint nap a szánkba veszünk.
Mit mutatnak a számok?
A vásárlásokban mérve Magyarország a kontinens országai közül a jobb helyzetben lévők közé tartozik: az ultrafeldolgozott ételek aránya 25 százalék alatt marad. Ez első látásra kedvező kép, hiszen sok nyugati országban a háztartások több mint fele ilyen termékekből szerzi be az energiát. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: az adatok nem mutatják meg pontosan, mennyi kalóriát vagy tápanyagot biztosítanak ezek az ételek, és azt sem, hogy milyen társadalmi csoportokban jellemzőbb a fogyasztásuk.
Elvesző tudás és ízek
A feldolgozott ételek térnyerése nem csak az egészséget befolyásolja. Ha egyre többen választják a félkész vagy késztermékeket, az alapanyagok ismerete, a főzési technikák és a szezonális ízek lassan kivesznek a mindennapokból. A főzés, a közös étkezés és a piacozás generációk óta a családi és közösségi élet része. Ezek gyengülésével nem csak a táplálkozásunk változik, hanem a kulturális örökségünk is szegényedik.
Az egészségügyi következmények
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása összefügg az elhízással, a 2-es típusú cukorbetegséggel és a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel. Bár Magyarország aránya alacsonyabb, mint más országoké, az egészségügyi kockázatok ugyanúgy jelen vannak. Különösen veszélyes, ha a gyerekek étrendjében magas ezeknek az élelmiszereknek az aránya, hiszen ez hosszú távon alapvetően meghatározza a táplálkozási szokásokat és az egészségi állapotot.
A környezettel való kapcsolat
A feldolgozott élelmiszerek előállítása és csomagolása jelentős környezeti terhelést okoz. Az ipari termelés, a szállítás és a csomagolóanyagok mind hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátáshoz és a hulladék mennyiségének növekedéséhez. Amikor nem tudjuk, honnan származik az étel, és milyen úton jutott el hozzánk, elveszítjük a kapcsolatot a természettel, a földdel és a helyi gazdálkodókkal is.
Mit tehetünk?
- Tudatos vásárlás – minél több friss, helyi és szezonális alapanyag kerül az asztalra, annál kisebb az ultrafeldolgozott ételek aránya.
- Főzés otthon – az alapok ismerete segít visszaszerezni a kontrollt az étkezés felett.
- Oktatás és szemléletformálás – a gyerekeknek is meg kell tanítani, mi a különbség a friss és az ultrafeldolgozott ételek között.
- Közösségi kezdeményezések – piacok, közösségi gazdaságok, helyi termelők támogatása erősíti a kapcsolatot az élelmiszer és a fogyasztó között.
Kiemelt kép: Pixabay
