A Facebookon terjedt egy bejegyzés, amely szerint valaki csak azután kért segítséget, hogy a lakásába véletlenül betévedt denevért félelmében leütötte. Kiderült, hogy egy denevéranyáról van szó, szoptatós korú kölyökkel.
Az illetőt a bejegyzés alatt olvasható kommentekben sokan elítélték a tettéért, de érdemes lenne ítélkezés helyett a felvilágosításra helyezni a hangsúlyt. Beszéljünk róla, osszuk meg az információt, hogy a denevérek nem „vámpírok” vagy repülő „egerek”, és nem terjesztenek betegségeket. Épp ellenkezőleg: a hazai fajok rovarevők, és rendkívül fontos szerepet játszanak a szúnyogok, legyek és más kellemetlenkedő vagy kártevő rovarok gyérítésében. Ráadásul éppen akkor kezdenek bele áldásos tevékenységükbe, amikor a madarak elvonulnak pihenni. Így naplementétől egészen hajnalig repülnek, vadásznak.
Rovarevők és beporzók is vannak köztük
A denevérek – az Antarktisz kivételével – valamennyi kontinensen előfordulnak. Mintegy 1400 fajuk ismert. Európában 46 fajuk őshonos, ebből 28 Magyarországon is előfordul. Az ismert fajokból kétszáznál is több, vagyis átlagosan minden hetedik faj számít fenyegetettnek. A magyarországi fajok mindegyike természetvédelmi oltalom alatt áll.
A denevérek kiemelkedően fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában. Egyrészt a rovarok gyérítésével segítenek a természetes egyensúly fenntartásában, másrészt a gyümölcsökön, virágporon és nektárokon élő denevérfajok számtalan növény beporzásáért felelnek. A kutatások szerint 67 növénycsalád van, melynek fő vagy kizárólagos beporzói a denevérek közül kerülnek ki, és háromezernél is több olyan növényfaj ismeretes, amelynek magjait elsősorban denevérek hordják szét.
Nem csupán a bioszféra, hanem az ember saját közvetlen szempontjai miatt is fontosak a denevérek. Az általuk fogyasztott rovarok között bőven akadnak mezőgazdasági kártevők és olyanok is, amelyek az emberre is veszélyes betegségeket terjesztenek. A számítások szerint a denevérek évente világszerte több mint 23 milliárd dollárnyi, pénzben kifejezhető hasznot jelentenek a mezőgazdaságnak és az egészségügynek.
Hazánkban minden faj veszélyeztetett és védett
Sok érdekesség található a hazai denevérekről a https://www.hunbat.hu/ oldalon. Itt azt írják, hogy az elmúlt évszázadban a denevérek száma Európa-szerte erősen megfogyatkozott, ma már sok fajuk veszélyeztetett. Mindennek oka elsősorban szálláshelyeik és vadászterületeik eltűnése. Magyarországon jelenleg minden denevérfaj védett, a nyolc legveszélyeztetettebb pedig fokozottan védett.
Néhány faj sikeresen alkalmazkodott az ember által teremtett környezethez, a rőt koraidenevérek (Nyctalus noctula) például sokszor választják szálláshelyül az épületek padlásait vagy a panelházak hézagait. Ám az érzékenyebb denevérfajok – amelyek ragaszkodnak természetes szállásaikhoz (faodúkhoz, barlangokhoz) – egyre nehezebb körülmények között élnek.
Az 1960-as években még gyakori barlanglakó fajunk, a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) napjainkban nálunk már csak néhány helyen találja meg a számára megfelelő, zavartalan élőhelyet. Az odúlakó denevérek létét az intenzív erdőgazdálkodás fenyegeti, mivel a nagymértékű fakitermelések következtében egyre kevesebb olyan öreg erdő marad, ahol megfelelő szálláshely és vadászterületet áll rendelkezésükre. Így vált veszélyeztetetté idős tölgyeseink, bükköseink denevére, a fokozottan védett nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus).
A veszélyeztetett fajok megóvására több lehetőség is kínálkozik, ezek közül a legkézenfekvőbb természetes búvóhelyeik megőrzése, zavartalanná tétele. Kiegészítő megoldásként új szállásokat is készíthetünk számukra: az egy-egy parkban, fiatal erdőben kihelyezett mesterséges odúk alkalmasak egyes denevérfajok megtelepítésére – a módszer hatékonysága mellett igen népszerű is. Sajnos az épületlakó denevérek szálláshelyei szintén megfogyatkoztak, így ezek a fajok nagyobb odafigyelést igényelnek. A veszélyeztetett fajok fennmaradását az élőhelyvédelem mellett egyéb denevérmentő programok szervezésével is segíthetjük.
Járuljunk mi is hozzá a denevérek fennmaradásához, legalább azzal, hogy nem bántjuk őket. Kicsit több figyelmet fordítunk az élőhelyeire, és cserébe élvezzük, hogy rovarölő szerek helyett többek között ezek a kifejezetten izgalmas kis állatok tartják elfogadható szinten a kártékony rovarpopulációt. Ha mentendő denevért találunk, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület útmutatója segít, hogy mit kell tennünk. Ha pedig aktívan hozzá szeretnénk járulni a túlélésükhöz, így készíthetünk számukra odút.
