A kifejezetten egészségkárosító, akár daganatos betegségeket okozó arzénvegyületek aránya főleg a Dél-Alföldön haladja meg az Európában elfogadott 0,01 mg/literes küszöbértéket.
Egyes helyeken az érték átlépheti a 0,0384 mg-ot literenként, de ez még mindig nem okoz jelentős egészségkárosodást, bár a nemzetközi adatok szerint hosszabb távon nem is veszélytelen.
Az arzén vízben oldható vegyületei (az elemi arzén nem szívódik fel a szervezetben) jelentős mennyiségben fogyasztva közismerten mérgezést, gyomorpanaszokat, hányást, hasmenést, vérnyomáscsökkenést, akár halált is okozhatnak.
Kisebb mennyiségben, hosszabb ideig a szervezetet terhelve pedig sejtkárosító hatásúak, elősegítve a daganatos megbetegedések, ezek közül leginkább a bőrtünetek, bőr-, tüdő-, hólyag- és veserák, valamint a terhességgel összefüggő problémák kialakulását.
Szerencsére Magyarországon a csapvíz minősége általában kiváló.
Problémát okoz viszont, hogy egyes területeken artézi kutakból nyerik az ivóvizet, amelynek arzéntartalma meghaladja a 0,01 mg/l (10 µ/l) európai küszöbértéket, hiába történnek erőfeszítések az arzéntartalom csökkentésére.
Szerencsére viszonylag kevés települést, sokszor csak település részeket érint a probléma, és a KSH oldalán közzétett adatok is az éves maximális értékeket tüntetik fel, tehát valójában az átlagérték feltételezhetően ennél alacsonyabb. A legnagyobb arányban ezek a területek az ország keleti-délkeleti részein találhatók, ahol artézi kutakból végzik a vízellátást.
Sajnos hosszú távon a mért 0,0384 mg/l érték a nemzetközi egészségügyi elemzések szerint már okozhat egészségkárosodást. Ám érdemes azt is tudni, hogy egész országok vannak, ahol az ivóvíz átlagos arzéntartalma jelentősen meghaladja a 0,1 mg/litert, tehát az európai határérték tízszeresét.
Ezekben az országokban – Tajvan, Chile, Argentína stb. – stabilan megjelenik az arzén hatása a közegészségügyi adatokban is.
(Fotó: tookapic/Pixabay)
