A héjas és a hántolt dió tárolás, felhasználás előtt nagyjából hasonlóan kezelendő, a tisztítás, mosás terén is szinte ugyanaz javallott az esetükben.
A dió az egyik kedvelt őszi (héjas) gyümölcsünk, amelynek a termesztése viszont az utóbbi években rengeteg kihívást tartogatott. Ennek oka elsősorban a nyugati dióburok-fúrólégy, amely sok helyen tönkretette a termést. A nőstények a dió zöld burkába rakják a petéiket, majd a kikelő lárvák azok, amelyek igazán bosszúságot okoznak a termesztőknek a dézsmálásukkal.
Idén a szárazabb időjárás és a tudatos védekezés (permetezés, talajfertőtlenítés) kordában tartotta a kártevőket, így sokan jó termésnek örülhettek. A dióburok-fúrólégy rajzása jellemzően július végétől augusztus közepéig tart, vagyis ebben az időszakban kell fokozottan odafigyelni a megfelelő hozam érdekében.
Ha pedig már leszüreteltük a termést, azt valamilyen módon tárolni kell, mégpedig a lehető leghosszabb ideig. Fő kérdés ilyenkor, hogy mossuk vagy ne mossuk a diót, mivel használunk neki, hogyan őrizhetjük meg a legtovább a frissességét. Egy biztos: száraz, hűvös helyen kell tárolni, mert a meleg hatására a benne lévő olaj megavasodik, a dió íze kellemetlenné válik.
Alapigazság, hogy a héjas dió hosszabb ideig tárolható. Célszerű megmosni, majd utána megszárítani, mert így a szennyeződéseket, kártevőket, kórokozókat nem visszük be a kamrába, raktárba. A mosáshoz és szárításhoz ma már léteznek speciális gépek, a cikk végén lévő videóban azonban látható, hogy a munkafolyamat odahaza is elvégezhető. Az ötletes megoldáshoz csak egy betonkeverő szükséges, ebben kell néhányszor átforgatni a beáztatott diókat.
Az eljárás balesetveszélyes, nagy körültekintést igényel, és a termés összegyűjtése során célszerű kesztyűt is használni. A zöld dióburok csersavat (tannint) tartalmaz, és könnyen barna foltot hagy a bőrön.
Ha a dió héját eltávolítjuk, azzal jelentősen lerövidítjük a termés tárolási idejét. De azért meghámozva is eltárolható akár egy évig, ehhez viszont néhány szabályt be kell tartani. A közvetlen napfényt és a magas páratartalmat célszerű kerülni, ha pedig felhasználunk a dióbélből, akkor a tárolóedényt légmentesen vissza kell zárni.
A hántolt diónak a hűtőszekrényben jó helye van, ha pedig nem akarjuk rövidebb távon felhasználni, akkor a fagyasztóban is elhelyezhetjük. A dióbelet feldolgozás, fogyasztás előtt szintén érdemes megmosni, különösen akkor, ha nem saját termésű. A boltokban kapható változatot gyakran vegyszerekkel kezelik a hosszabb eltarthatóság kedvéért. A darált dió ugyancsak hűtve tárolandó, sőt kristálycukorral keverve az „élettartamát” is növelhetjük.
Alternatív módon így is meg lehet mosni a diót. De vigyázat, fokozottan balesetveszélyes!
