A magyar fogyasztók rövid és hosszú távú aflatoxin-terhelésének meghatározása a tejtermékláncban és a kockázatkezelő intézkedések megalapozása címmel vett részt közös projektben a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
A szakemberek megállapították, hogy a hazai lakosságot jelenleg nem fenyegeti jelentős aflatoxin egészségügyi kockázat. Bár azonnali ellenintézkedések nem szükségesek, a takarmányok és élelmiszerek folyamatos ellenőrzése a lehetséges aflatoxin szennyeződésekre mégis indokolt és javasolt.
A napjainkban zajló éghajlatváltozás egyik következménye, hogy az aflatoxinokat termelő penészgombák észak felé történő terjedése figyelhető meg Európában.
Ez veszélyeztetheti a mérsékelt éghajlatú országok, köztük hazánk lakosságát is. Az aflatoxinok rákkeltő, immunrendszert gyengítő hatású mikotoxinok, amelyek különösen veszélyesek a fiatal korosztály számára.
E mikotoxinok közül az aflatoxin B1 (AFB1) a májban aflatoxin M1-é (AFM1) alakul át, amely szintén rákkeltő hatású, és megjelenik a tehéntejben, valamint a tejtermékekben.
Az aflatoxin terhelést vizsgáló, nemzeti kiválósági program (azonosítószám: NKFIH 2018-1.2.1-NKP-2018-00002) eredménye alapján a magyar lakosságnak egyelőre nem kell jelentős mértékű aflatoxin-kockázattól tartania.
Folyamatos ellenőrzés szükséges
Továbbra is elengedhetetlen azonban a takarmányok és élelmiszerek ellenőrzése a lehetséges szennyeződések kiszűrése miatt. A Nébih az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terve során, a lánc több pontján 130 tejminta és 200 takarmányminta vizsgálatát végzi el.
A projekt során a Nébih és a Debreceni Egyetem szakemberei a tej AFM1 tartalmára vonatkozóan (>0,02 μg/kg) cselekvési küszöbértéket határoztak meg. A 2023/915 uniós rendelet alapján a tejre vonatkozó AFM1 határérték 0,050 μg/kg.
A cselekvési küszöbérték elérésekor a projekt résztvevői olyan cselekvési tervet léptettek életbe, amelynek segítségével sikerült visszaszorítani a tej toxintartalmát a küszöbérték alá. A küszöbérték feletti eredmény azt jelezte, hogy a napi elegytejbe olyan tejtermelő gazdaságok napi tejtermelése keveredett, amelyek esetén a normál szintnél magasabb toxintartalom jelent meg.
Ez alapján a következő időszakban minden telepnél egyedi mintavétel és az önellenőrzési rendszer felülvizsgálata történt meg. Amelyik telep esetében bebizonyosodott, hogy a takarmány szennyezett volt, ott toxinkötővel vagy a takarmány cseréjével biztosították, hogy a magas toxinszint újra a normál szintre csökkenjen. Emellett a projekteredmények alapján javaslatot tettek a hatósági aflatoxin monitoring terv módosítására is.
Meleg és szárazság
A mikroparcellás Aspergillus flavus (az egyik legelterjedtebb aflatoxint termelő penészgomba) fertőzési kísérletei és mikrometeorológiai mérései nyomán kiderült, hogy a penészgomba elterjedését jelentősen befolyásolta a hőmérséklet és a légköri szárazság. Az aflatoxin termelést pedig a rendkívül magas napi maximum hőmérsékletek határozták meg (különösen 35 °C felett).
A projekt szakértői szerint a mikroparcellás kísérleti eredményeik hozzájárulhatnak egy, a Kárpát-medence sajátosságait figyelembe vevő, Aspergillus flavus fejlődési és toxintermelési kockázatbecslő modell létrehozásához.
A projektben jelentős analitikai fejlesztést is végrehajtottak a silótakarmányok, valamint a keveréktakarmányok AFB1 tartalmának gyors és kellő pontosságú meghatározása érdekében. Továbbá metagenomikai és mikrobiológiai tenyésztéses módszereket alkalmazva, először nyertek átfogó képet a hazai takarmányok baktérium és élesztő összetételével kapcsolatban.
(Fotó: Imo Flow/Pixabay)
