A válasz határozott igen Kapronczai István szerint – az egyetemi tanár, az OTP Bank agrárszakértője minderről a Magyar Közgazdasági Társaság podcastjában beszélt. Úgy gondolja, nemcsak a több támogatás sorolható a pozitívumok közé, hanem az is, hogy

a magyar gazdatársadalom elsajátított egy sokkal nyugatosabb, sokkal szabálykövetőbb kultúrát.

A kép ugyanakkor összességében vegyes. Mezőgazdaságunk kibocsátása a 1,5-szeresére nőtt a csatlakozás óta, ami némileg elmarad az EU 27-ek átlagos növekedésétől. Pedig azt a déli tagállamok gyenge teljesítménye még vissza is húzza, ha tehát a velünk azonos szituációban lévő közép- és észak-európai országokkal vetjük össze a magyar agrárium teljesítményét, akkor az elmaradásunk jelentősebb.

Figyelmeztető jel, hogy határozott a lemaradásunk a velünk együtt csatlakozó országoktól. Ennek oka, hogy nem tudtuk a későn jövők előnyét úgy kihasználni, mint azok, pedig egy bizonyos fejlettségi szintről egy még magasabbra sokkal gyorsabban el lehet jutni, ha már fel tudjuk használni mások tapasztalatait.

Tény ugyanakkor, hogy a velünk együtt kandidálók (Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus, Málta) többsége tőlünk alacsonyabb bázisról indult, így ahhoz képest könnyebb volt javítani.

Lemaradva az igazi versenytársaktól

Ha az igazi versenytársainkhoz mérjük magunkat (lengyelek, hollandok, osztrákok), benchmark elemzést végzünk, akkor szomorúbb kép rajzolódik ki. Termőföld tekintetében kivételes helyzetben vagyunk hozzájuk képest, a termelésintenzitásunk viszont jelentősen elmarad még a lengyelekétől is, sőt növekvő a különbség.

Az eszközellátottság terén ugyan nőtt az egy hektárra jutó tárgyi eszközeink értéke, ám a lengyel adat a miénknek több mint kétszerese

– mutatott rá Kapronczai István, aki szerint az agrár-külkereskedelemben is akad még javítanivalónk. Ez korábban is sikeres ágazatunknak számított, az egyenlegünk dinamikusan emelkedik, de ha megnézzük, hogy a csatlakozáskor még nettó importőr Lengyelország agrárkivitele meghaladja Magyarországét, illetve Hollandia fajlagos agrárteljesítménye exportban és egyenlegben is 26-szorosa a hazánkénak, akkor máris máshogy fest a kép.

„Önmagunkhoz viszonyítva nagyot léptünk előre, jelentősen javult az ágazat pénzügyi kondíciója és jövedelmi helyzete, amit én a vállalkozások betétállományával szoktam jellemezni – folytatta a szakértő. – A mezőgazdaságban a mai betétállomány, vagyis a bankokban lévő gazdasági pénz 1500 milliárd forint fölött van, és folyamatos a növekedés. Közben az élelmiszeriparban csupán 280 milliárd forint körüli megtakarítás található a bankokban, és ez is ingadozó érték.”

Kiemelendő, hogy jelentősen nőtt az ágazat támogatása, amelynek viszont 80 százaléka az EU-tól érkezik, és 20 százaléka nemzeti forrás. Ez az összeg 2022-ben már meghaladta az 1000 milliárd forintot, tavaly pedig 1300 milliárd fölé emelkedett – a felhasználás hatékonysága a kulcskérdés.

Három kulcsterület

Kapronczai István szerint három területen volna szükség komoly előrelépésre, ha versenyezni akarunk Európával. Egyrészt egyre nagyobb gond a magyar mezőgazdaság szerkezete, gabona- és olajosnövény-centrikussága. Súlyos kihatása van rá így a klímaváltozásnak, a felvásárlási árak hektikusságának, nem véletlen, hogy a kisebb agrárvállalkozások körében komoly likviditási problémák jelentkeznek, és idén is várhatók bedőlések.

Az öntözés terén csak verbálisan léptünk előre, sokat beszélünk róla, de nincs cselekvés – véli a szakértő. Még vissza is esett az öntözött területek nagysága, pedig ez az egyik legjobban megtérülő befektetés.

2022-ben például 1000 milliárd forint volt az aszály miatti kibocsátás-csökkenés, amiből 100 ezer hektárnyi zöldmezős öntözésfejlesztés lenne megvalósítható. Ez több a jelenleg öntözött területnél.

Végezetül az élelmiszeriparban is nagy fejlesztések kellenének, a lengyel gazdaság sikerei például jórészt ennek, a magas külföldi tőkebefektetésnek köszönhetők. Disztribúciós központtá váltak, termékeket importálnak és dolgoznak fel, pedig nekünk kellett volna ezt a pályát befutni

– zárta Kapronczai István.