32℃ 20℃
június 5. Frézia, Fatime, Fatima, Bonifác
Életmód, gasztronómia

Tízszer több a mikroműanyag a környezetünkben, mint eddig hittük

Agrofórum Online

A Szent István Egyetem és a WESSLING Tudásközpont kutatóinak köszönhetően egyértelműen bizonyítást nyert, hogy legalább háromszorosa, de akár tízszerese is lehet a környezetünkben megtalálható valós mikroműanyagok koncentrációja a szakértők által eddig ismert értékekhez képest. Az egyedülálló áttörésről a világszerte kimagasló tudományos elismertséggel rendelkező Water Research szaklap is beszámolt a közelmúltban.

A Szent István Egyetem (SZIE) kutatóinak tudományos eredményei közelebb hozták a szakértőket a valós környezeti koncentrációk és az eddig mért értékek közötti kapcsolatok pontosabb megértéséhez. A vizsgálatok alapján körvonalazódik, hogy akár háromszor-tízszer is több lehet a környezetben jelen levő mikroműanyagok koncentrációja, mint azt eddig a szakirodalmi források ismertették.

A mikroműanyag kifejezést a 2000-es években használták először. Ezeket az apró részecskéket – legyen szó akár az eleve ilyen kisméretűre gyártott, például a kozmetikumokban használt elsődleges mikroműanyagokról (mikrogyöngyök), vagy a környezetbe kikerülő nagyobb hulladékok aprózódásából keletkező másodlagos mikroműanyagokról – először a tengervízből mutatták ki. Az elmúlt évtizedekben a Szent István Egyetem Természeti Erőforrások Megőrzése Intézetének vezetője Dr. Kriszt Balázs, intézetigazgató, egyetemi docens és munkatársai a független laboratóriumokat üzemeltető Wessling Hungary Kft. szakembereivel karöltve világviszonyban is egyedülálló szabványosítható mintavételi és mintaelőkészítési módszertan kidolgozását végezték. Az eljárásmód lényege, hogy a szakértők egy olyan kaszkád beállítású, szivattyúval működtetett rendszert hoztak létre, amely alkalmasnak bizonyult a különböző mérettartományú mikroműanyag-frakciók elkülönítésére a természetes vizekből – kiemelten nagy térfogatú (1000-2000 liter) – kinyert mintákból. Az eredmények jól mutatják, hogy a hazai édesvízi rendszereket is érinti ez a típusú szennyezés. A szakértők tudományos tevékenységéről az egyik nívós tudományos szaklap, a Chemosphere című újság is beszámolt.

A kísérletben alkalmazott mikroműanyagok 100x nagyításban. Fragmentek – A: kis sűrűségű polietilén, B: polietilén-tereftalát, C: polipropilén, D: polivinil-klorid; Szálak – E: poliamid, F: polietilén-tereftalát; G: polipropilén; Gyöngyök – polietilén 0.98 g/cm3 (H) és 1.3 g/cm3 (I) (Mári Áron, Bordós Gábor, 2020)

A mikroműanyag elterjedéséről világszerte egyre többet tudunk, azonban jogszabályban megfogalmazott határétékek egyelőre nem léteznek, sőt a vizsgálati módszerekre sincsenek egységes szabályok, ennek következtében a rendelkezésre álló eredményeket sok esetben nem lehet összehasonlítani. Fontos jövőbeli kutatási és műszaki kihívás az egységes, szabványosítható álláspont kidolgozása, rendelkezések megalkotása, azonban ehhez jól definiált, ismert hatékonyságú mintavételi és analitikai módszerekre van szükség. Erre a problémára igyekszik megoldást nyújtani a Szent István Egyetem, a Wessling Hungary Kft. és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködése, amely olyan sikeresnek bizonyult, hogy kutatási eredményeiket a világszerte kimagasló tudományos elismertséggel rendelkező Water Research szaklap is publikálta a közelmúltban.

Vizsgálataikhoz több ismétlésben, nagy térfogatú modellközeget (2400 liter) hoztak létre különböző típusú mikroműanyagok felhasználásával, majd ebből – a környezeti mintavételekhez hasonló mennyiségű (1500 liter) – mintát vettek a fentebb említett saját fejlesztésű, kaszkád szűrőrendszer alkalmazásával.  A kísérletek során kiemelt hangsúlyt fektettek a különböző sűrűségű, anyagtípusú és alakú referencia mikroműanyagok használatára, hiszen céljuk egy környezetileg releváns modell létrehozása volt.  A mintavételi rendszereket különböző áramlási viszonyok között tesztelték, felszíni és mélyebb vízrétegek analizálása során.  A kialakított koncepció lehetővé teszi a mintavételi eszköz tényleges mikroműanyag-visszanyerési hatásfokának vizsgálatát, megadását.

Összességében elmondható, hogy az áramlási viszonyok szignifikáns hatása nem volt kimutatható, azonban a felszíni mintavétel minden esetben hatékonyabbnak bizonyult a mélyebb rétegek mintázásánál.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ötletek bodzára: így dolgozzuk fel a friss bodzavirágokat!

2025. június 1. 05:40

Végre virágzik a bodza és készülhetnek a bodzás finomságok! Az elkészítési lehetőségekből szemezgetünk most.

Varázsgomba: terápia vagy tudatmódosító kockázat?

2025. május 25. 11:10

A varázsgomba új reményt nyújthat a mentális betegségek kezelésében – de csak tudatos, szabályozott körülmények között.

Matcha-hiány: a kereslet meghaladja a kínálatot

2025. május 22. 08:10

Japánban globális keresletnövekedés okoz matcha-hiányt, miközben a termelés bővítése komoly akadályokba ütközik.

Allergia megelőzése avokádóval – tudományos áttörés?

2025. május 18. 16:10

Egy finn kutatás szerint a terhesség alatti avokádófogyasztás jelentősen csökkentheti a csecsemők ételallergiájának kockázatát.

Újdonságok, aktualitások a növényvédelem területén – XIII. Növényorvos Nap Gödöllőn

2018. november 27. 10:02

A Szent István Egyetem Gödöllői Campusának aulája adott otthont november 14-én a XIII. Növényorvos Napnak. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) és a SZIE Gödöllői Campusának meghívására a rendezvényre érkezők száma meghaladta a nyolcszázat.

Szalmaborhoz töppesszünk szőlőt!

2020. november 5. 11:44

Milyen összefüggés van a klímaváltozás, a szőlőtermesztés, valamint a töppesztés eljárásával készült szalmaborok között? Vajon mit takar a ciprusi manna kifejezés? Kovács Barnabás, a Szent István Egyetem Georgikon Campusának munkatársa észak-olaszországi gyakorlati útja során egy speciális borkészítési módszerrel ismerkedett meg, amely bár Európa számos borvidékén évszázados tradícióval rendelkezik, hazai viszonylatban csak néhány pincészet alkalmazza.

Csökkenthető a hazai halgazdálkodás természetes vizekre gyakorolt hatása

2020. november 3. 14:00

A hazai halgazdálkodási létesítmények ökológiai hatása a velük összeköttetésben lévő vízfolyásokra könnyen minimalizálható lenne a Szent István Egyetem kutatóinak eredményei szerint. Minderre egy több éven át tartó, nemzetközi pályázat keretében végzett kutatómunka során derült fény, melynek fókuszában a szakértők vízminőségi vizsgálatai és halállomány-felmérései álltak.

Tejhelyettesítő termékeket állítanak elő tojásból hazai kutatók

2020. október 13. 11:45

A tojásban fejlődő embrió számára minden feltétel biztosított egy egészséges madár kikeléséhez, az emberi táplálkozásban pedig a tojás kiegyensúlyozott forrása a létfontosságú tápanyagok legnagyobb részének. Sokrétű mivoltára a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának kutatói is felfigyeltek, így jelenleg is számos kutatás foglalkozik például a tejtermék-helyettesítő termékek tojás felhasználásával történő előállításával.