„Diétázom, tehát vagyok” vallja sok tízezernyi honfitársunk, mindennek eredményességét viszont erőteljesen megkérdőjelezi a „kövérségi” dobogón stabilan elfoglalt helyünk és a helytelen táplálkozással összefüggésbe hozható betegségek kiemelten magas száma is.
A közismert diétákat követők mellett egyre többen vannak azok, akik életmódváltással egybekötött egészséges táplálkozás elvei szerint igyekeznek élni. Ezen csoporton belül pedig akadnak olyanok is, akik kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy olyan élelmiszereket fogyasszanak, amelyek előállítása nem terheli a környezetet.
Mielőtt elmerülnénk a flexitáriánus világban, időzzünk kicsit a vegetarianizmusnál, hiszen – mint azt látni fogják – ez a két étkezési filozófia több ponton is találkozik egymással. A „flexitáriánus lét” ugyanis sokkal több, mint egy egyszerű diéta.
Első felismerés: Ez mind vegetarianizmus?!
A lakto-ovo vegetarianizmusok nem esznek húst és halat, de tojást és tejtermékeket igen. Ovo-vegetarianizmus az, ha csak tojás szerepel az étlapon, hús, hal, tejtermékek nem. A lakto-vegetarianizmus étrend követői a tejtermékeket fogyasztják, de a húst, halat és a tojást kizárják az étrendjükből.
Ha vegánok vagyunk, akkor pedig nem fogyasztunk állati eredetű termékeket. Nyers-diéta (veganizmus) esetében nemcsak minden állati eredetű termék, hanem minden 48 °C felett feldolgozott élelmiszer tilos számunkra, így ez leginkább azt jelenti, hogy zöldségeket, gyümölcsöket, dióféléket, magvakat, csíráztatott hüvelyeseket és gabonaféléket eszünk.
A gyümölcsevő vegánok étrendjében gyümölcsöt, illetve dióféléket és magvakat találunk. Miután ilyen szépen végig vettük ezeket az irányzatokat (elidőzve azon, hogy melyik is az, amelyet követünk, követnénk, vagy teljességgel kizárt számunkra) ideje rátérni erre a bizonyos
fél-vegetáriánus, flexitariánus étrendre.
Amely felfogható úgy, mint a vegetáriánus étkezés legkevésbé szigorú változata. Az elnevezés is utal erre, hiszen a „vegetáriánus” és a „rugalmas” szavakból tevődik össze. A követői ugyanis fogyaszthatnak tejet, a tejterméket, tojást, sőt baromfihúst és halat is, de étrendjük alapvetően növényi alapanyagokra épül.
Ha mégis állati eredetű a felhasznált alapanyag, akkor az szabadtartásból származik. A bolygóvédelem mellett ez a módszer (követői szerint) a zsírpárnákat is apasztja. Sikere abban keresendő, vallják, hogy az étrend nem támogatja a félkész és a gyorséttermi ételek fogyasztását, a rostban gazdag táplálkozás pedig elősegíti a bélrendszer megfelelő működését.
Nem a csomagolás a legnagyobb gond
Ha eddig nem találkoztunk ezzel a fogalommal, ne lepődjünk meg, a flexitáriánus étrend hazánkban még kevésbé ismert, régiós szinten Romániában örvend a legnagyobb népszerűségnek. Hazánkban elsősorban a fiatalok nyitottak az olyan étrendek felé, amely támogatja az egészséges életvitelüket és a bolygó jövőjére nézve is kedvezőek lehetnek.
„Tévhit, hogy az élelmiszereknek csupán a szállítási módját vagy csomagolását kell figyelembe venni, ha fenntarthatóan szeretnénk étkezni. Ezek mind fontos aspektusai az élelmiszergyártás ökológiai lábnyomának. De valójában az élelmiszer alapanyagok előállítása az, ami különösen terhelheti a környezetet.
A haszonállattartás sokkal nagyobb mértékben befolyásolja a bolygónk jövőjét, mint például az, milyen autóval közlekedünk. Az 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenést aligha tudjuk elérni 2050-ig, ha nem változtatunk az étkezési szokásainkon, például az állati eredetű termékek legalább részben növényi alapú élelmiszerekkel történő helyettesítésével” – fogalmazta meg Szöllősi Réka élelmiszeripari fenntarthatósági szakértő.
A Danone felmérte ez év áprilisában
Mármint azt, hogy mennyire ismert és követett a flexitáriánus étrend a magyar fogyasztók körében, mennyien és miért fogyasztanak növényi alapú élelmiszereket, és mennyire veszik figyelembe a táplálkozási előnyökön túlmenően a környezeti hatásokat élelmiszervásárlási döntésük meghozatalakor.
Az 500 fős magyarországi mintán végzett felmérés eredményei reprezentatívak korra (18-65 év közöttieknél), nemre és régióra. A kutatás szerint a fogyasztók kezdik felismerni a fenntartható étkezés szükségességét bár a hazai konyha specialitásai többségében húsételek teszik ki.
Ez azt jelenti, hogy a magyarok 8%-a heti egynél kevesebbszer fogyaszt húst vagy akár teljesen mellőzi azt. A kutatásban megkérdezettek 19%-a alkalmanként tudatosan is helyettesíti a hús- vagy tejalapú ételeket növényi alternatívákkal.
A 18-24 év közöttiek a legtudatosabbak
A megkérdezettek több mint fele valamilyen gyakorisággal fogyaszt kifejezetten növényi alapú alternatívákat állati eredetű termékek (hús, tej, vaj, tojás stb.) helyett. A 18-24 év közötti fiatalok esetében ez a szám eléri a 73%-ot is, úgy tűnik, hogy ők mutatják a legnagyobb hajlandóságot arra, hogy tegyenek az egészséges életvitelükért, az állatvédelemért vagy éppen a fenntarthatóságért.
Mindez a dietetikus szerint
Dr. Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke szerint a jövőnk érdekében nyitottnak kell lennünk az új megoldások iránt. Nem szabad elzárkóznunk a növényi alapú alternatívák elől, hiszen a kiegyensúlyozott étrendben mind az állati, mind pedig a növényi eredetű élelmiszereknek szerepük és helyük van.
(Fotó: MOISES LAZO/Pixabay)
