„Laktózérzékenység? Ugyan, ma már szinte mindenki érzékeny valamire, bezzeg régen nem így volt.” Gyakran halljuk magunk körül ezeket a mondatokat, és valószínűleg nekünk is átfutnak időnként hasonló gondolatok a fejünkben. Valóban nagy számban jellemző a laktózérzékenység a hazai lakosságra, vagy csak egy újabb divathóbortról van szó? Mekkora szeletét képezik egy gyártó forgalmának a laktózmentes termékek? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a következőkben a választ. Cikkünk elkészítéséhez a szükséges adatokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari igazgatósága szolgáltatta, beszélgetőpartnerünk pedig a Sole-Mizo Kereskedelmi Zrt. kereskedelmi igazgatója volt.
Mielőtt belemerülnénk a téma elemzésébe, célszerű tisztázni, hogy mi is az a laktóz, és milyen élelmiszerekben található, hiszen számos tévhit, részinformáció létezik és terjed ezzel kapcsolatosan. A tejcukor (laktóz) két ún. egyszerű cukorból (glükózból és galaktózból) felépülő szénhidrát. A táplálékkal elfogyasztott laktóz emésztése a vékonybélben történik, ahol a laktáz nevű enzim alkotóelemeire, egyszerű cukrokra bontja, amelyek így már fel tudnak szívódni. Egy átlagos európai étrend szénhidráttartalmának megközelítőleg 5%-a tejcukor.
A laktóz természetes formában a tejben található, azonban adalékanyagként számos élelmiszerhez hozzáadják, mint például a sütő-, édesipari termékek, húskészítmények, kész- és félkész ételek. Fontos megjegyezni, hogy a termékek közötti eligazodást napjainkban jelentősen segíti az allergiát vagy intoleranciát okozó anyagok és termékek jelölési kötelezettsége (1169/2011/EU). Az élelmiszeripar mellett a tejcukrot ún. vivőanyagként a gyógyszeripar is felhasználja.
Az ember és a laktóz találkozásánál a konfliktus akkor kezdődik, ha a szervezetben a laktáz enzim hiányzik, vagy mennyisége csökken, és így a tejcukor bontatlanul halad át a bélrendszerben, és végső soron a vastagbélben található bélbaktériumok bontják le zsírsavakká és gázokká. Vagyis, a laktáz enzim teljes vagy részleges hiánya laktózintoleranciát okoz, ekkor a tejcukor nem emésztődik meg, nem szívódik fel, koncentrációjának megfelelően vizet tart vissza a bélben, és tej vagy tejtermék fogyasztást követően hasi görcsöket, puffadást, hasmenést vagy esetleg hányingert okoz.
A laktózintolerancia tehát igazán nem is érzékenység, hanem sokkal inkább a tejcukor emésztésének a zavara. A tejtermékek laktóztartalma elég széles skálán mozog, csak a legszélsőségesebb eseteket említve: a sovány tejpor átlagos laktóztartalma kb. 50 g/100 g, a vajé kb. 1 g/100 g. A tej 100g-ként 4,8-5 g laktózt tartalmaz. Szerencsére „laktóztalanítani” is lehet a tejtermékeket, mégpedig a következő módon: a laktózmentes termékek gyártása során hozzáadják a tejhez azt a laktáz enzimet, amit a laktózérzékenyek szervezete nem, vagy csak korlátozottan tud előállítani. A tejcukor lebontása így már a termékben megtörténik, és nem a laktóz intoleranciával küzdő fogyasztó bélrendszerének kell megküzdenie ezzel a feladattal.
Nem egyenlő a tejallergiával
A tejallergia az ételallergia egy fajtája. Bár gyakran összetévesztik, nem azonos a laktózintoleranciával. A laktózintoleranciában szenvedők a tej fehérjéjét jól tűrik, megemésztik, nem okoz nekik semmiféle túlérzékenységi tünetet. A tejallergiában szenvedő ember tünetei viszont bármely kis mennyiségű tej vagy tejtermék bevitele után megjelennek. Bár mindkét esetben nagyon hasonlóak az emésztőrendszeri tünetek, mint a hasmenés, hasi görcsök, hányás, puffadás, bélgázok, de a tejfehérje allergiához nagyon gyakran párosulnak egyéb légúti tünetek is, mint fulladás, asztma, rhinitis, ill. bőrtünetek, mint: kiütések vagy bőrpír. Az utóbbiak egyáltalán nem jellemzik a laktózintoleranciát.
Még egy tény, ami miatt irigykedhetünk a skandinávokra…
A laktózérzékenyek száma a világban nagy eltérést mutat. Az afrikai és ázsiai népcsoportok esetében elérheti a 90%-ot is, illetve északról dél felé haladva növekszik előfordulása. Míg a skandináv országokban 2-3% körüli gyakoriság tapasztalható, addig a többi európai országban akár 5-10%-os előfordulással is számolhatunk. Magyarországon a felnőtt lakosság közel harmadánál okoz tüneteket a tejtermékek fogyasztása.
Azonban nem csak a laktóz intolerancia által érintett személyek vásárolnak és fogyasztanak mentes termékeket. A GfK adatai szerint a 2016-ban a mentes terméket vásárlók 86%-a (azaz tízből mintegy kilencen) nem szenvedtek ebben a betegségben. Habár a háztartások mindössze 7,4%-a jelezte, hogy problémái vannak a laktóz emésztésével, az elmúlt tizenkét hónapban minden második háztartás (51,7%) vásárolt legalább egyszer laktózmentes tejet, sajtot, joghurtot, tejdesszertet, ízesített tejitalt, jégkrémet, tejfölt, tejszínt, vajat vagy tejes snackeket (tejszeletet, túrórudit, stb.). Vagyis elmondható, hogy a hazai vásárlók nagy aránya valódi érintettség nélkül fordult a „mentes” élelmiszerek vásárlása felé.
A jövő zenéje
Az elmúlt években dinamikus növekedést tapasztalhattunk a laktózmentes termékek piacán. A tejtermékek között megjelentek a jégkrémek, a sajtok és az ízesített tejitalok, valamint az egyéb kategóriák esetében is jelentős bővülés tapasztalható, mint pl. a sütő- és édesipari termékek és a húskészítmények. Felismerve a termékekben rejlő piaci potenciált, a nagyvállalatok megjelentek portfóliójukkal, valamint a kereskedelmi márkák sajátmárkás termékei között is megtalálhatók már a laktózmentes termékek. Ágazati szakértők szerint hazánkban a tej és tejipari élelmiszerek között 3-4%-ra tehető a laktózmentes termékek aránya. Mindemellett egyre népszerűbbek az ún. „free from” termékek, amely több összetevőtől is mentesek.
Hagyományosan a „mentes” élelmiszerek közé a glutén-, laktóz- és tejmentes termékek tartoznak, azonban a folyamatosan változó trendeknek köszönhetően a fogalom tartalma folyamatosan bővül (pl. vegán, tojás-, szója-, allergénmentes). A laktózmentes termékek piacának döntő részét a tej és tejtermékek adják, amelynek jelenlegi 6,3 milliárd Eurós piaca 2022-re 7,3%-os növekedést produkálva várhatóan el fogja érni a 9 milliárdot. A laktózmentes tejtermékek legnagyobb piacát a folyadék tej teszi ki, amely jelenlegi 4,4 milliárd Eurós piaca négy év múlva 6,3 milliárdra fog nőni.
A nemzetközi előrejelzések a sajtok kereskedelme kapcsán jelzik a legdinamikusabb növekedést (8,4%). A hazai eladásokban 2-3%-os emelkedést jósolnak a nemzetközi piackutatók. A laktózmentes tej és tejtermékek piaca az Egyesült Államokban, Kínában a legnagyobb, míg Európában a nyugat-európai országok emelhetők ki. Ezen országok kereskedelmének növekedése Latin-Amerika mellett a következő években is várhatóan tovább folytatódik. Emelkedésre Magyarországon is lehet számítani, de alacsonyabb mértékben. A laktózmentes termékek fejlesztésében Finnország, Németország és Brazília jár az élen. Hazánkban mind piaci növekedésben, mind az új termék megjelenésben visszafogottabb növekedéssel kell számolni.
Vigyázat: hamis gasztrópróféták
A növekedés mögött természetesen jelen van az is, hogy a betegség tüneteinek felismerése, diagnosztizálása napjainkra gyorsabb és hatékonyabb, így az érintettek számára problémájuk megoldására kézenfekvő megoldás a mentes termékek fogyasztása. Az élelmiszeripar a fogyasztók hosszú távú egészségét szolgáló mindennapi tudatosságával is számolva egyre bővebb és jobb minőségű portfólióval áll elő.
Nem elhanyagolható tény azonban, hogy a táplálkozástudományi szakemberek hangját elnyomva egyre erősödik azon „véleményvezetők” jelentősége, akik szakmai háttér nélkül, saját tapasztalatból, meggyőződésből jelölnek ki táplálkozási javaslatokat, irányvonalakat. Mindennek köszönhetően divatossá vált bizonyos élelmiszer-összetevők kerülése, amely életre hívta a „mentes” élelmiszerek előállítására fókuszáló piaci trendet. Ennek köszönhetően a laktózmentes termékek piaca is lendületet kapott.
Az érintettség nélküli diétázók egyszerűen csak pozitív egészségügyi hatás reményében (pl. közérzetük javulásának céljából) iktatják ki étrendjükből a laktóztartalmú élelmiszereket. Azonban fontos megjegyezni, hogy a tej és tejtermékek elhagyása számos negatív következménnyel járhat, mint például a kalcium hiány okozta tünetek. Vagyis célszerű a laktózmentes étrendet a fogyasztható tej és tejtermékek bevonásával összeállítani. Ebben a folyamatosan bővülő széles termékkínálat segíti a fogyasztókat.
A jelenlegi termékelégedettség, valamint a további célzott termékfejlesztési lehetőségek megismerésének érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszeripari Igazgatósága idén kérdőíves megkérdezést végzett a laktózmentesen táplálkozó felnőtt fogyasztók körében. A felmérés eredményeiről és az azok alapján levonható főbb következtetésekről és javaslatokról a Kamara hírcsatornáin (Élelmiszeripari Hírlevél, NAKlap, NAK portál), valamint várhatóan a jövőre új kötetekkel folytatódó Élelmiszeripari kézikönyv sorozatból is tájékozódhatnak.
A piacvezető
A Sole-Mizo Zrt. két nagy múltú vállalat – a SOLE Hungária Rt. és az Új-MiZo Rt. – egyesülésével jött létre. A folyamatos fejlődésnek köszönhetően Magyarország piacvezető tejipari vállalatává vált. A cég 10 éve gyárt laktózmentes termékeket, az első termékük UHT tej volt, a kezdeti időszakban csak ezt gyártották, meglehetősen szerény forgalom mellett.
A fogyasztók érdeklődése kb. 4-5 éve erősödött meg a laktózmentes kategória iránt, és ezt az igényt felismerve fogott bele a Zrt. a termékcsalád fejlesztésébe. Termékeiket elsősorban belföldön értékesítik, de a környező országokban, Romániában, Szlovákiában is jelen vannak. Mint azt Szentesi Sándor, a Sole-Mizo Zrt. Kereskedelmi igazgatója elmondja, az éves bevétel megközelítő 5%-át képezik a laktózmentes termékek. Az elmúlt öt évben a forgalmuk tízszeresére nőtt. Az alapvető tejtermékek, mint a tej, tejföl, túró, vaj, tejszín és joghurt mellett a magasabb hozzáadott értékkel rendelkező termékek is népszerűek, mint a túródesszert, a kakaó, vagy a Mizo Coffee Selection termékek.
A kereskedelmi igazgató szerint a laktózmentes tejek népszerűsége azért is magas a laktózintolernciában nem szenvedők körében, mivel kicsit édesebb ízűek, mint a normál változat, ezáltal, ha valaki kávéba vagy pl. capuccinóba teszi, akkor átlagosan kb. 20%-kal lehet velük csökkenteni a hozzáadott cukor vagy édesítőszer mennyiségét úgy, hogy a megszokott édes ízről nem kell lemondani. Mint azt megtudtam, laktózmentesnek, vagy tejcukormentesnek akkor hívható a tejtermék, ha a laktóztartalma a fogyasztásra kész állapotban kevesebb, mint 0,1 g/100 g vagy 100 ml, ez pedig kb. ötvened része a hagyományos tej laktóz tartalmának.
