Időről időre fellobban a vita a növényi italok fogyasztása körül, sorolnak fogyasztásuk mellett, de ellene is szóló érveket. Az azonban biztos, hogy folyamatosan nő azoknak a száma, akik reggelente kókusztejet, vagy például rizsitalt öntenek kávéjukba vagy müzlijükhöz.
Az alábbiakban a Tudatos Vásárlók Egyesülete által végzett terméktesztre támaszkodva segítünk a fogyasztásukkal kapcsolatos döntéseket meghozni. Mielőtt a hazánkban kapható növényi italok tulajdonságainak, tápértékeinek az ismertetésébe belekezdenénk, azelőtt (rendszeres és lelkes tejivóként) rögzítem, hogy bár a növényi tejek népszerűsége folyamatosan növekszik, de a „kolusztrumtól mentes tejsav váladékot”, vagyis a tehéntejet és származékait napjainkban is mintegy 6 milliárd ember fogyasztja.
Akik azonban tehéntej allergiában, laktóz intoleranciában szenvednek vagy vegetáriánusok, azok az utóbbi években szembesülhettek azzal, hogy lényegesen bővült az ún. növényi italok köre, mindamellett elérhetőek alacsonyabban és magasabban árazott termékek, de a minőség terén is igen széles a skála.
Ez azt jelenti a mindennapokban, hogy rizsből, zabból, szójából, kókuszból, mandulából, borsóból, kölesből, tönkölyből vagy mogyoróból készült hagyományos és bio italok közül is választhatunk.
A növényi italokat összetevőjük alapján a következő csoportokra oszthatjuk:
Gabonatej (rizs, barna rizs, zab, tönköly, kamut), álgabona (quinoa, hajdina, amaránt, köles), hüvelyes (szója, borsó, csicseriborsó), magtej (mandula, dió, mogyoró, kesudió, brazil dió, szezámmag, mák), illetve a pálmaféléből készült kókusz. Kevésbé elterjedt, de kenderből készült növényi italt is önthetünk a reggeli kávénkhoz.
Ami közös bennük az, hogy a tejtermékekhez viszonyítva lényegesen kevesebb a makro- és mikrotápanyag-tartalmuk, ezt a gyártók úgy orvosolják, hogy izolált fehérjéket, vitaminokat, ásványi anyagokat adnak hozzájuk.
Ne lepődjünk meg, ha végigböngészve az összetevők apró betűit azt látjuk, hogy az adott növényi ital algakivonatot is tartalmaz, mivel ez még tovább növeli a kalciumtartalmat. Az eltérések mellett azonban mindegyik növényi eredetű italra igaz, hogy tejcukrot (laktóz), tejfehérjét (kazein) nem tartalmaz és koleszterint sem.
Tápérték szempontból is vannak lényeges különbségek:
Ízüket, de tápértéküket tekintve is eltérnek egymástól, így közel sem mindegy, hogy a mandula vagy a rizs az alapanyag. A kókusztejital pl. telített zsírsavakban gazdag, energiatartalma viszonylag magas, fehérje- és szénhidráttartalma alacsony.
Itt érdemes elidőzni kicsit, ugyanis ezek a telített zsírsavak úgynevezett közepes láncúak (MCFA), melyek az agy működésére kedvezően ható vegyületekké alakulnak a szervezetben. A kókuszzsír ezen túl tartalmaz pl. laurinsavat is, ez segít a HDL (ún. „jó”) koleszterinszint emelésében, ezáltal csökkenti az LDL (a „rossz”) koleszterinszintet a véráramban.
A szójaital fehérjében gazdag, magas a zsírsav tartalma, energia- és szénhidráttartalma alacsony, semleges ízű. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a gabonatejek szénhidráttartalma magasabb, mint a tehéntejé, még abban az esetben is, ha nincs bennük cukor. A sokak által semleges íze miatt kedvelt rizsitalnak magas a szénhidrát- és energiatartalma, ellenben fehérjetartalma alacsony, zsírban szegény.
Apróbb és nagyobb betűk
A Tudatos Vásárlók a 10 legnépszerűbb márkát (Alpro, The Bridge Bio, Joya, Happy, dmBIO, enerBIO – Rossmann, Vemondo – Lidl, Natur Aktiv (ill. Bio natura) – Aldi, Auchan, Tesco), valamint azok összesen 52 termékének összetevőit vizsgálta.
Mindegyik márka esetében az „original”, illetve natúr verziókat vették górcső alá. A víz (közel sem meglepő módon) valamennyi vizsgált termékben szerepelt, mint ahogy az ital típusát adó alapanyag is.
Itt azonban nem ér véget a felsorolás:
A rizs- és zabitalok esetében a napraforgóolaj szinte minden termékben megtalálható. Ez gondoskodik ugyanis arról, hogy az egymással nem keveredő alapanyagokból homogén, krémes ital legyen. A pórsáfrányolaj szintén gyakori összetevő, ezt a termesztett fűszer-, festő- és olajnövényt a színezésére, ízesítésére használják. Ezentúl, akárcsak a napraforgóolajat, ezt is emulgeálószerként használják.
Mivel az olajok megnövelhetik a növényi tejek kalóriatartalmát, ezért érdemes ellenőrizni, hogy az összetevők listáján „milyen helyezést” értek el, ugyanis minél előkelőbbet, annál többet tartalmaz belőlük az adott termék.
A vizsgálat szerint a növényi italok jelentős részében felfedezhető a gellángumi (E418), nagy molekulájú szénhidrát, amely sűrít és zselésít is. Veszélytelen ugyan, de mivel emészthetetlen a molekulája, ezért a szervezetünkben vízkötő ballasztanyagként működik.
A guargumi (E412) a guarbab magjának endospermiumában található mézga. Mint arra a Tudatos Vásárlók cikke emlékeztet, az élelmiszeriparban (többek között) gélképzőnek, viszkozitásnövelőnek, szuszpenziók stabilitásának növelésére használják. Fontos kalóriamentes rostforrás, de jó, ha nem feledjük, hogy extrém nagy mennyiségben gyomorgörcsöt és felfúvódást okozhat.
Segít az applikáció
Összefoglalva a fentieket, a vizsgálatot végzők ebben az esetben is azt javasolják, hogy biotermékeket válasszunk, a leginkább pénztárcabarát döntést pedig nagyban elősegíti a TUDATOS VÁSÁRLÓK APP!
