A sárga gévagomba (Laetiporus sulphureus) feltételesen fogyasztható, ami azt jelenti, hogy csak megfelelő körülmények között és alapos előkészületek után ajánlott az elfogyasztása. Fiatal korában puha és gond nélkül ehető, de idősebb példányai már nem ajánlottak, mivel nehezen emészthetőek lehetnek.
Ez a gomba egy látványos, élénksárga színű gombafaj, amely leginkább tölgyfákon és más lombos fákon található meg, általában az erdőkben. Európában és Észak-Amerikában széles körben elterjedt, és tavasszal, valamint nyáron fejlődik ki.
Gyakran fa törzsén vagy ágain telepszik meg, leggyakrabban élő fákon, de előfordulhat elhalt vagy gyengélkedő fákon is. Élősködő faj, amely a fák törzsén és ágain tápanyagokat von el, idővel pedig fehérkorhadást okoz, ami a fa szerkezetének lebomlásához vezethet.
Nedves és enyhén párás környezetben érzi jól magát, különösen ott, ahol a hőmérséklet nem csökken túl alacsonyra. Szokatlan, réteges kinézete és élénk színe miatt messziről felismerhető. Bár sokan keresik a fiatal példányokat gasztronómiai célokra, mivel bizonyos feltételek mellett ehető, érett állapotban már nem alkalmas fogyasztásra, mivel rostossá, nehezen emészthetővé válik.
Népszerűsége
Népszerűsége bizonyos berkekben nem is kérdés, hiszen mind a vegetáriánusok, mind pedig a gombát kevésbé szeretők körében is elterjedt. Egyesek szerint íze kissé a csirkehúséra hasonlít, így elmondható, hogy egyfajta határvonalat képez a speciális étkezést tartó emberek számára.
Fontos azonban, hogy mint a legtöbb gombánál, úgy ennél a fajtánál is körültekintően járjunk el fogyasztás előtt. Elsősorban azért, mert a sárga gévagomba nyersen toxikus hatású lehet, így mindig alapos hőkezelésre van szükség ahhoz, hogy a benne lévő potenciálisan ártalmas anyagok lebomoljanak.
Ahhoz, hogy a gyomrunknak ne legyen nehéz, minimum 20 perces hőkezelés szükséges, mint az összes taplófaj esetében is. Másodszor, az idősebb, keményebb példányok rostosabbá és nehezebben emészthetővé válnak, ami gyomor-bélrendszeri panaszokat, például hasmenést vagy hányást okozhat.
Emellett míg íze fiatalon kifejezetten aromás, kissé savanykás, addig idősebb korban már keserű, vagyis amennyiben a fogyasztása során ezt tapasztalja, érdemes abbahagynia. Végül, mivel a sárga gévagomba sokszor öreg vagy elhalt fákon növekszik, fennáll a veszélye, hogy magába szívja a környezetéből származó szennyező anyagokat, például vegyszereket vagy nehézfémeket, amelyek mérgezőek lehetnek az emberi szervezet számára.
Mindig javasolt inkább fiatal, friss példányokat gyűjteni, amelyeket biztonságosan lehet előkészíteni és fogyasztani, lehetőleg olyan gyűjteni, amelyek még élettel teliek.
Fogyasztása
Szakmabeliek szokták mondani, hogy változatosan kell étkezni. A gomba fogyasztására (mivel nehezen emészthető) különösen igaz, hogy tartsunk mértékletességet. Első alkalommal kis mennyiséget fogyasszunk, hogy megfigyeljük, hogyan reagál rá a szervezetünk.
Ez különösen fontos, mivel ennek a fajtának nem szokványos az íze, így a későbbiekben a kifinomult meghatározás az ízében fontos lehet ahhoz, hogy megállapítsuk friss vagy túlérett gombáról van-e szó.
Fontos megjegyezni azt is, hogy hőkezelés ide vagy oda, egyes emberek érzékenyek lehetnek a sárga gévagombára, és fogyasztás után gyomor-bélrendszeri tüneteket tapasztalhatnak.
