Százával vásárolták tavaly az otthoni pálinkafőzéshez szükséges berendezéseket az érdeklődők, így az elmúlt években már majdnem 24 ezer üstöt vettek nyilvántartásba a helyhatóságok - írja a Magyar Idők.
Szép számmal akadtak persze olyanok is, akik a gyümölcscefrét ugyan saját maguk készítették el, de a főzést szakemberre bízták: az ország bérfőzdéi az elmúlt évben több mint nyolcmillió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő párlatot állítottak elő. A különféle pálinkafőzési adatok arra utalnak, hogy egyáltalán nem csökken idehaza az érdeklődés a tömény ital iránt.
Számottevő igény mutatkozik idehaza a házi pálinkára – erre a következtetésre lehet jutni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Magyar Idők kérdései nyomán összeállított kimutatásából. Az adatsorból először is az derül ki, hogy tavaly is sokan döntöttek úgy: pálinkafőző berendezést vásárolnak maguknak, hogy saját otthonukban készíthessenek tömény italt. Ez ügyben fontos tudnivaló, hogy az üstöket egy jó ideje be kell jelenteni az önkormányzatnak.
A helyhatóságok adatainak összesítése után a NAV azt közölte: tavaly nagyjából 2500 főzőberendezést vettek nyilvántartásba az országban. A legtöbb üstöt Borsodban regisztrálták, olyannyira, hogy az északkeleti megyében vásárolták tavaly az országos mennyiség közel egyötödét. Pest megyében, Szabolcsban és Veszprém megyében is nagy kereslet volt a készülékek iránt.
Jó, ha minden érdeklődő tudja, hogy 2016 óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolniuk azoknak, akik otthon szeretnének pálinkát készíteni. Az egy liter előállítását lehetővé tevő jegyért hétszáz forintot kell fizetni, a jegyet a pálinkafőzés előtt kell beszerezni. Tavaly – áll a NAV kimutatásában – 115 ezer jegy talált gazdára, vagyis az otthoni pálinkafőzésből származó állami bevétel nyolcvanmillió forint körül mozgott. A mennyiség – és ezzel az adóbevétel – nagyjából megegyezik a korábbi években rögzített értékekkel.
Az otthon főzött pálinka kapcsán azt még érdemes megjegyezni, hogy a szabályok megtartását nem a NAV, hanem a helyi önkormányzatok ellenőrzik. Az ugyanakkor továbbra is az állami adóhatóság feladata, hogy megakadályozza az olyan párlatok forgalomba kerülését, amelyeket otthon állítottak elő – a házi főzésű pálinka ugyanis csak saját használatra szolgálhat. A pénzügyőrök emiatt a piacokon és a vendéglátóhelyeken rendszeres ellenőrzéseket tartanak, ugyanakkor akadt már példa arra is, hogy valaki újságban vagy az interneten hirdette meg a maga készítette tömény italt, s emiatt bukott le.
Az adóhivatal kimutatásból az is kiderül, hogy tavaly sokan csak a gyümölcscefre elkészítéséig jutottak el, a főzést már inkább szakemberre bízták. Mint a NAV-tól megtudtuk, az elmúlt évben valamivel több mint félezer hivatásos bérfőzde működött az országban, s akadt is tennivalójuk az egységeknek. A mögöttünk hagyott esztendőben ugyanis nagyjából 8,3 millió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő párlatot készítettek el ügyfeleiknek a főzdék. A tavalyi adat egyébként nem tér el érdemben a korábbi időszakban rögzített számoktól. Fontos szempont, hogy a bérfőzdékben nemcsak a szakmai személyzet közreműködésének ellenértékét kell kifizetni, hanem a szeszadót is.