A szarkalábat, az árnyékliliomokat, a körömvirágokat különösen kedvelik a csigák. Főleg igaz ez akkor, ha folyamatosan nedvesség és hideg gyengíti a növényeket. Szerencsére azonban vannak növények, amelyeket a csigák békén hagynak.
Ha meg akarjuk óvni a kertünket a csigáktól, a legegyszerűbb, ha nem a folyamatos harcot választjuk ellenük, hanem olyan növényeket ültetünk, amelyek garantáltan nem vonzzák őket.
És akkor sorakozzanak a csigabiztos virágok
A varjúhájfélék és a pozsgások, mint például a kövirózsa és a kutyatejfélék, biztonságban vannak a csigáktól. Ami az ember számára enyhén vagy akár erősen mérgező, azt sem szívesen fogyasztják a csigák. Ebbe a csoportba tartozik a sisakvirág, a gyűszűvirág és a gyöngyvirág is.
Nem szeretik az erős illatú, illóolajat tartalmazó növényeket sem: ilyen például a levendula, macskamenta, zsálya.
Kora tavasszal a hunyor, keltike és a szellőrózsa; de a palástfű, a gólyaorr, a lizinkák, az őszirózsa, a szívvirág, a tűzeső és a harangláb is olyan évelők, amelyek biztonságban vannak a nemkívánatos csigáktól. A törökszegfű, a muskátli és a kövér porcsin szintén csigaállónak számítanak.
Figyelem, vannak hasznos csigák!
A közhiedelemmel szemben a legtöbb csigafaj remekül elvan már nem élő növényi részekkel, és ritkábban vetemedik az élő növények lelegelésére. A spanyol meztelencsiga viszont minden csiga rossz hírét megalapozza, hiszen rövid idő alatt mindent lerág, amit elér.
Bár a többi csigafaj korántsem ilyen mohó, könnyen egy kalap alá vesszük őket. Pedig a legtöbb csiga minimális károkat okoz, ártalmatlan alga- (fehérszájú kerticsiga) vagy gombaevő (tarkacsiga). És van, amelyik kifejezetten hasznos, mint a nagy meztelencsiga, amely ragadozó, és akár a spanyolcsigát is szívesen elfogyasztja. A hasznos csigafajok közé sorolhatjuk a jól ismert éticsigát, amely szívesen fogyasztja más csigák petéit – akár a spanyolcsigáét is.
Fotó: Pixabay
