Minden évben felkerül egy-egy videó az akár több száz tagot számláló szarvasrudlikról. Nemrégiben Nagyatád közelében szelték át az elkerülőutat, amiről felvétel is készült.
Fontos felhívni a figyelmet, hogy ezek a hatalmas csordák jelentős balesetveszélyt okoznak, ugyanis a csoportdinamika sokkal jobban hat rájuk, mint a közlekedő járművektől való félelem.
A rudli szó német eredetű, a hasonló jelentésű „Rudel”-ből származik, jelentése állatok csoportja, csordája, állománya. A szarvasfélék – az őshonos európai gímszarvas, a betelepített dámvad, valamint az őz – a legmagasabb rangú bikák és a legerősebb, tavasszal a borjaikat nevelő nőstények, valamint az őszi bőgési (párosodási) időszak kivételével általában kisebb családokba rendeződve élnek. Télre viszont sokszor kialakulnak több száz tagú csoportok, amelyek egy érett szarvastehén vezetésével vonulnak.
Retteg a rohanó rudli
A rudlik általában rejtve maradnak, ám időnként megesik, hogy rohanni kezdenek, akár utakat, autópályákat keresztezve. Ilyenkor nincs mese, meg kell állni, míg az egész rudli elvonul, mert az állatoktól nem lehet elvárni, hogy tekintettel legyenek a forgalomra.
Gondolhatnánk, hogy a szarvasoknak is „lehetne több eszük”, azonban nem erről van szó. Ők általában nappal nem vonulnak, hanem táplálkoznak. A rudli kizárólag akkor kezd el futni, ha valami megijeszti, ami, hiszen természetes ellensége jelenleg szinte nincs, a legtöbb esetben emberi tevékenységre vezethető vissza.
Mivel a szarvasok akár több száz kilogrammos testtömeget is elérhetnek, egyértelműen az önvédelmet szolgálja, ha – főleg vadjárta területen – lassabban hajtunk és az átlagosnál is jobban odafigyelünk.
Balesetnél a sofőr a felelős
Fontos tudnivaló, hogy 2023. július 1-től új megváltozott a vadkár felelősére vonatkozó törvény. Eddig, a vadveszélyt jelző táblával ellátott utak kivételével, a felelősséget a legtöbb esetben a helyi vadásztársaságok viselték.
A törvénymódosítással viszont vadgázolás esetén szinte minden esetben az autót vezető, kárt szenvedett fél lesz a hibás.
Ebben a helyzetben ugyanis most már az autósnak kell bizonyítania, hogy a baleset közvetlenül a vadászatra jogosult tevékenységével áll ok-okozati összefüggésben. Ha ez nem sikerül, akkor a vadásztársaság léphet fel kárigénnyel.
Figyeljünk tehát egymásra, és figyeljünk az utak közelében élő állatokra is: nemcsak a szarvasfélékre, hanem a rókákra, borzokra vagy éppen a február–márciusban az ívóhelyükre tartó békákra és varangyokra is. Nekik is csak egy életük van, és az ősi ösztönöket még egy autóút sem tudja felülírni.
A Somogy megyei Nagyatád közelében frissen készült videóért KATTINTSON IDE!