Gépinfo
Gépinfo

Gépmúzeumok I. – Gépmúzeum Mezőkövesden (1.)

Gépmúzeumok I. – Gépmúzeum Mezőkövesden (1.)

Agrofórum Online

A múzeum faragott kapuján a következő felirat fogadja a látogatót: „Néprajzi és Agrártörténeti Emlékhely”.

A „Matyóföld” fővárosába, Mezőkövesdre látogatónak feltétlenül időt kell szentelnie – a Matyó Múzeum és egyéb nevezetességek megtekintésén túl – a Mezőgazdasági Gépmúzeum megtekintésére. Ez az országos hírű, de ma már nemzetközi érdeklődést is kiváltó intézmény Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb skanzen jellegű szabadtéri múzeuma, ahol a paraszti uradalmi, valamint kis- és családi gazdaságokban egykor használt eszközök, gépek, agrártörténeti emlékek hihetetlenül gazdag gyűjteményét őrzik.

Nem véletlen, hogy az Országos Mezőgazdasági Gépésztalálkozó és vele együtt sorra kerülő öreg gépek „gépshow”-jának gondolata is itt „pattant ki”, és rendezik meg az óta is hagyományosan évente.

Néprajzi és Agrártörténeti Emlékhely

A múzeum faragott kapuján a következő felirat fogadja a látogatót: „Néprajzi és Agrártörténeti Emlékhely”, majd belépve, még az iroda előtt, ugyancsak míves harangláb vésettel: „Szóljon ez a harang a Trianonban elszakított testvéreinkért”. A 2005. március 15-én felavatott harangláb és a körös-körül látható gépek, a rendezett porta különleges, bensőséges hangulatot árasztanak, és melegséggel töltik el a látogató szívét-lelkét már érkezése pillanatától.


1. kép: Tüzelős ól – az ólaskertben

Mindez elsősorban Hajdú Ráfis Jánosnak, a gyűjtemény alapítójának köszönhető, aki feleségével, Bakos Máriával szinte egész életét ennek a gyűjteménynek, az ősök munkája hagyatékának megőrzésére és az utókornak való bemutatására szentelte. Ahogy ő mondja: „a régi gépes paraszti gazdálkodásnak és a magyar gépgyártásnak kívánt emléket állítani”.


2. kép: Magház – az ólaskertben

Családja az 1700-as évekig visszavezethetően mezőkövesdi; ő maga kisbirtokos paraszti sorból annak idején kiűzött ipari munkás, aki 50 darabból álló muzeális erőgépgyűjteményét – amelyet szívós, kitartó munkával kezdett „összeszedni” akkor, amikor ezért nemhogy támogatás járt volna, hanem inkább akadályozva volt – 500 díszes kovácsoltvas munkát, jelentős számú kisparaszti gazdasági eszközt, valamint szülői örökségű udvarrészt ajánlott fel az államnak, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül! Így jött létre – az addigi magángyűjteményből – 1979-ben a „Mezőgazdasági Gépek Gyűjteménye” Hajdú Ráfis János vezetésével. A fejlesztés, gyarapítás sokáig vontatottan haladt; a múzeum kiépülésének végső lehetőségét a rendszerváltás hozta meg. Külföldi és hazai támogatók segítségével gyors ütemben elkészültek a tervezett épületek.


3. kép: Vidats- és Lábassy-eke a tüzelős ól kiállításán

Az „új múzeum” első része 1993-ban nyílt meg, most már „Mezőgazdasági Gépmúzeum” néven. Ugyanebben az évben területe tovább bővült a szomszédos telekkel; vezetője és „életben tartója” szakipari közreműködés nélkül (vagyis saját maga!) 1997-ig újabb épületeket emelt és rendezett be. Ezzel megvalósult a technikai műtárgyak védett helyen történő kiállítása.


4. kép: Kézzel hajtott cséplődob

A múzeum – amely jóval több, mint gépmúzeum – méltó emléket állít az egykori (elsősorban kövesdi) paraszti gazdálkodóknak és a közülük létrejött nagyszámú gépes vállalkozónak. A szakmai munkához nagy segítséget jelentett és jelent ma is az 1999-ben létrejött „Mezőgazdasági Gépmúzeumért Alapítvány”.

Amit ősein ránk hagytak, és amit ez a gyűjtemény megőriz

Mit is láthatunk ezen a hatalmas és egyre gyarapodó területen, a szabadtérben és a rendezett, tisztán tartott színek alatt? Ennek bemutatására még a két részre osztott terjedelem is kevés lenne. (A múzeumról ismertető füzet és CD áll rendelkezésre.)


5. kép: Lovas-járgánnyal működtetett kukoricamorzsoló

Mezőkövesd a „két-telkes” település

Mezőkövesd az ún. „két-telkes” települési hagyományt őrizte: a lakóház bent a faluban volt, az ún. ólaskertek (ahol a jószágot is tartották) körülvették a települést. Ezen túl voltak a szántóterületek, kifejezetten több darabban, hogy egy-egy parasztgazdának a különböző minőségű földekből, talajokból egyaránt jusson. (Ezt az ősi gazdálkodási formát törte meg a „téeszesítés”, az államosítás.)


6. kép: Répavágó

Az ólaskert legjellegzetesebb épülete az istálló, vagy ahogy itt helyben nevezték: a „tüzelős ól” (1. kép), valamint a magház (vagy szemház) (2. kép) voltak. Mindkettő az egykori matyó paraszti gazdálkodás és életforma igen jellegzetes emléke. A tüzelős ól nemcsak a lovak, tehenek szállása volt, hanem a gazda és a fiúgyermekek is 12-13 éves kortól télen-nyáron az istállóban aludtak. A magház a korábbi gabonatároló vermeket váltotta fel a 19. század vége felé.


7. kép: Lovas-járgányok

Néhány figyelemre méltó érdekesség a teljesség igénye nélkül

A gyűjtemény törzsanyagát a gőzgépek mellett több mint 200 hazai és külföldi gyártású robbanómotoros erőgép, ezen felül 100-nál több különböző mezőgazdasági gép és számos egyéb mezőgazdasági eszköz, néprajzi tárgy alkotja.

Részletesebben: 47 db traktor (ebből 34 működőképes), több mint 60 lokomobil és mintegy 100 db stabil-motor valamint számtalan kézi eszköz sorakozik itt fel. A vendégpihenőben festett matyó bútorok, díszes fafaragások (sok közülük Hajdú Ráfis János keze munkáját dicséri), szép fazekas-termékek és helyi festők munkái láthatók. Külön figyelmet érdemel a múzeumnak helyet adó mezőkövesdi porta, ahol a 19. századi „tüzelős ól”, a 20. század elején épült „magház” és kisebb ólak engednek betekintést a hagyományos paraszti gazdálkodás világába.


8. kép: Világítógáz-motor (1886)

A múzeumnak berendezett épületek közül a tüzelős ólban látható legegyszerűbb, de a maguk idejében meghatározó „gépek” a Vidats-eke és a Lábassy-eke (3. kép). A külföldi, főleg angol, német, osztrák gyárak termékeit az uradalmi gépműhelyek javították, amelyek alapján a kiváló gépészek, gépészkovácsok manufakturális keretek között kezdték el azokat másolni, gyártani, megteremtve ezzel a hazai mezőgazdasági gépgyártás alapjait. A 19. század közepének leghíresebb ekegyártói közül az alsócsernátoni (Erdély) Végh Antal (aki különben Gábor Áron öntőmestere volt) váltvaforgató ekéje, a krisztinavárosi Vidats István fa-gerendelyes félvasekéje, a törökszentmiklósi Lábassy János állítható farcsavaros ekéje nyugodtan tekinthetők korszakalkotóknak.


9. kép: Szívógáz-motor (1895)

A növekvő tőkeerő, a szélesebb termékskála a nagyobb gyáraknak kedvezett, amelyek már az ekén, boronán, ekekapán túl takarmány-előkészítő eszközöket (darálókat, répavágókat, szecskavágókat, kukoricamorzsolókat stb.) kézi- és lójárgány-hajtású cséplőgépeket, magtisztító, valamint osztályozógépeket gyártottak. A múzeum szépen felújított eszközei közül egy kézzel hajtott cséplődob (4. kép), egy lovas-járgánnyal működtetett kukoricamorzsoló (5. kép) és egy Clayton-Shuttlework gyártmányú répavágó (szeletelő) (6. kép) álljanak itt példaként. A lovasjárgányok több típusát (7. kép) is megtekinthetjük a gyűjteményben.


10. kép: Kompresszoros dízel-motor (1910)

A 19. század második felétől rohamosan fejlődő motorok adták a legnagyobb „lökést” a mezőgazdaság gépesítésének. Ekkor kezdtek elterjedni és igen gyorsan használatba jönni a stabil-motorok és a lokomobilok, majd az ún. „magajárók” és végül a traktorok, mint legfontosabb erőgépek.


11. kép: Izzócsöves benzinmotor (Petter Yeovil, England; 1800-as évek)

A gépmúzeum stabil-motor gyűjteménye egészen különleges darabokat is felsorakoztat. A különböző típusú és méretű stabilmotorok 6-8 LE teljesítményükkel elsősorban a kisebb teljesítményt igénylő berendezések (darálók, olajütők, vízszivattyúk, fűrészek stb.) meghajtására szolgáltak. Az itt kiállított stabil-motorok nagyobb része benzin és/vagy petróleum üzemű, de dízelmotorok is szép számban megjelennek, valamennyien üzemképes állapotban.

A kuriózumok közül a legkorábbi időkből látható/k/ itt világítógáz-motor/ok/ (1886) (8. kép) (a világítógáz a kokszgyártás mellékterméke volt, hátránya, hogy csak ott lehetett alkalmazni, ahol volt vezetékes gáz; a gázfogyasztást gázmérőórával mérték), szívógáz-motor/ok/ (1895) /9. kép/, és egy kompresszoros dízel motor (1910. Fegyver és Gépgyár Rt. Budapest) (10. kép), mely utóbbi már 25 LE teljesítményével nagyobb malmot, kisebb gyáregységet tudott működtetni (Németország után hazánkban, Budapesten gyártottak először dízelmotorokat!).


12. kép: MEN típusú HSCS benzin/petróleum motor (1920-as évek)

Az 1800-as évek végén készült Angliában (Petter Yeovil) a 6 LE-s izzócsöves (nem volt elektromos gyújtás) benzinmotor (11. kép), az 1920-as évekből való pedig a MEN típusú HSCS benzin/petróleum üzemű motor (12. kép). Különleges értéket képviselnek 1904-ből az eredeti porlasztóval felszerelt Bánki-Csonka motorok (13. kép), amelyek a Ganz és Társa budapesti gyárában készültek.

A lokomobilok, magajárók, traktorok „arzenáljából” – különös tekintettel a 2012-ben százéves jubileumát ünneplő világhírű HSCS (Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttlework) gépekre –, valamint a felszerelt műhelyekről a következő részben adunk ízelítőt mutatunk be felújított és még felújítás előtt levő „példányokat”.


13. kép: Bánki-Csonka motorok (1904)

Folytatás következik!

(A mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum elérhető: 3400 Mezőkövesd, Eötvös József út 30-32.; Tel./Fax: 36 49/ 312-820; e-mail: gepmuzeum@hermuz.hu)

Dr. Szekeres Béla okl. agrármérnök
Budapest

A cikk az Agrofórum Szaklap 2012. januári számában jelent meg!

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Elképesztő ütemben fejlődik a Lemken és a Krone közös autonóm gépe

2024. március 27. 08:10

Nem kérdés, hogy az autonóm gépek jelentik a mezőgazdaság jövőjét, egyrészt a nagyobb hatékonyság elérése, másrészt pedig a máris égető munkaerőhiány miatt. Két német nagyágyú, a Lemken és a Krone is összefogott ezen a téren.

A 120 LE-t is megugorja az Iseki eddigi legnagyobb traktora

2024. március 25. 14:10

Nagy nyomatékú, kis fogyasztású Deutz motorral szerelték fel a japán Iseki eddigi legnagyobb traktorát, amely már 120 LE fölötti teljesítményű.

Kisebb pázsitokhoz való robotfűnyírók jelentek meg

2024. március 25. 08:10

A Robomow két új, kisebb gyepfelületre tervezett RKS-modellel bővíti a már sikeres RK-sorozatát.

Ez a Toyota pickup 2,6 millió kilométer után ment nyugdíjba

2024. március 24. 16:10

Tizenhat év alatt hétszer tette meg a Föld és a Hold közötti távolságot egy Toyota pickup az Egyesült Államokban, története azonban nem csak az extrém futásteljesítmény miatt érdekes.

Cséplés a 100 éves gőzgéppel - Veteránok Bábolnán

2020. szeptember 21. 09:50

Akkoriban a kor legtöbb gőzgépét csak jó minőségű feketeszénnel lehetett üzemeltetni, a magyar fejlesztők azonban célul tűzték ki, hogy a tulajdonosok fával, kukoricaszárral, kukoricacsutkával, az erdőn, a táblán megtalálható melléktermékekkel, hulladékokkal is felfűthessék.

Gépészet Videó

Veterán traktorral utazott Németországból Moszkvába a német focidrukker

2018. június 18. 12:06

Hubert Wirth és kutyája, Hex egy 1936-ban gyártott, felújított Lanz Bulldoggal érkezett Oroszországba, hogy láthassa nemzeti válogatottját.

Soha nem látott képek a Dutra traktorokról - Virtuális kiállítás indult a Korbuly családról

2018. december 13. 06:49

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum az idén 125. éve született Korbuly János és hozzá kapcsolódva a Korbuly család életművét összefoglaló virtuális kiállítást indított útjára.

Ritka és öreg traktorok lepték el Solymárt - élőben a helyszínről

2018. július 1. 13:33

A Solymári Traktor Találkozóról az Agrofórum élő videóban jelentkezett, amely során többek között egy felújított Bührer és Güldner traktort mutattunk be részletesen

Gépinfo Képgaléria Videó