A mesterséges intelligencia és a számítógépes oktatási technológiák alkalmazása a mezőgazdaságban az elkövetkező évtizedekben megváltoztathatja az éhezés elleni küzdelmet és javíthatja a mezőgazdasági protokollokat.
Mivel a világ népessége továbbra is évi 1,05 százalékkal növekszik, az élelmezési célú növények iránti globális kereslet is exponenciálisan nő. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a világ népessége 2050-re várhatóan 9,8 milliárdra nő. Következésképpen a növénytermesztés 60-100 százalékos növekedést igényel majd ahhoz, hogy a bolygó minden lakója megfelelő módon táplálékhoz jusson, ami óriási kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. A jelenlegi előrejelzések szerint a világot a Malthus-féle válság veszélye fenyegeti, vagyis az az állapot, amikor a népességnövekedés meghaladja az élelmiszer-ellátás növekedését, ami nagymértékű éhínséghez vezet.
A termőföldek hiánya továbbra is óriási gondot jelent. Az urbanizáció okozta, a mindennapi mezőgazdasági tevékenységek elvégzéséhez szükséges emberi erőforrások hiánya az, amivel azonnal foglalkozni kell. Ma már egyre több termelőnek kell szembenéznie azzal a nehézséggel, hogy több hektárnyi földet kell felügyelnie és kezelnie. A jobb gazdálkodás és a termelékenység növelése érdekében pedig az olyan újonnan megjelenő technológiák felé fordulnak, mint az AI, az IoT és a drónok.
Az összes technológia integrálásával, a mesterséges intelligenciával együtt ma már képesek vagyunk megválaszolni a mezőgazdaság számos olyan ősrégi kérdését, mint a következők:
- Melyik növénykultúrákra összpontosítsunk?
- Melyik növényeket támadják meg kevésbé a gyomok?
- Mely növényeket befolyásolhatja az időjárás?
- Mennyire lenne jövedelmező a termelő számára, ha a gazdaságát több zónára osztaná a különböző tevékenységek, például baromfi, állattenyésztés, kertészet stb. számára?
- A mesterséges intelligenciát továbbá arra is fel lehetne használni, hogy a fiatalokat arra ösztönözzük, hogy vidékre menjenek, és saját maguk szerezzenek tapasztalatot a mezőgazdasági tevékenységekről.
AI-alapú IoT és drónok: Egységes megoldás a tehermentes gazdálkodásra?
Ma már bebizonyosodott, hogy az AI-technológiák, például a számítógépes ismeretek és a gépi megfigyelés, valamint az IoT és a drónok kombinációja segíthet a gazdáknak a termelés növelésében és a termények gyorsabb előállításában. A drónokkal kombinálva a számítógépes látás technológiája számos olyan nélkülözhetetlen adatot szolgáltathat, amelyek segíthetnek a gazdáknak megtalálni a betakarítás optimálisabb időpontját, valamint zökkenőmentessé tehetik az öntözési folyamatokat.
Ezek a drónok ugyanezzel a technológiával a korai fertőzéseket is felismerhetik, és a problémának megfelelő növényvédő szereket is meghatározhatják. A teljes földterületet is képesek átvizsgálni a fertőzöttség szempontjából, és csak a fertőzött területekre permetezni a növényvédő szereket, így segítve a terméshozam növelését és minimalizálva a növényvédő szerek kézi kalibrálásával járó többletköltségeket.
Továbbá, mivel ezek a drónok olyan magasan vagy alacsonyan tudnak körözni, amennyire csak szükséges, segíthetnek a gazdáknak azonosítani az emberi szem által figyelmen kívül hagyott problémákat, és olyan alapvető adatokat szolgáltatnak, mint például:
A növényeken található különleges mintázatok feltárása, amelyek katalizátorként szolgálhatnak a kártevők fertőzésére, valamint a színváltozásokra és az öntözőrendszer szivárgásaira.
Földrajzi és talajösszetételi adatok 3d-térképezéssel, amelyek segíthetnek a gazdáknak a legjobb hely kiválasztásában a magok elvetéséhez.
Alkalmazási területek
Mivel számos startup és vállalkozás kezd a mesterséges intelligenciára és a drónokra támaszkodni a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében, létfontosságú elemezni a mezőgazdasági ágazat előtt álló kihívásokat, és azt, hogy ezek az új generációs eszközök hogyan válnak átalakító erejűvé.
Fasal: Ez egy éghajlati intelligenciával rendelkező, precíziós AI-alapú mezőgazdasági platform, amely az IoT-t és az adattudományt használja építőelemként, hogy pontos időben tényszerű információkat nyújtson a gazdáknak. A Fasal segít valós idejű adatokat szolgáltatni a terményekről és az időjárásról, a kártevők és betegségek kezeléséről, az öntözéskezelésről stb. a földterületek adatainak rögzítésével és feltöltésével a Fasal felhőalapú platformjára, majd az adatokat elemzi és megjeleníti az alkalmazásban, hogy a gazdáknak elemzést adjon a termények egészségi állapotáról az adatvezérelt döntések és stratégia érdekében. A mezőgazdasági adatokat a Fasal előrejelző motorja tovább használja, hogy megjósolja a növény ideális növekedési feltételeinek és egyéb erőforrás-szükségleteinek, például az öntözés, a műtrágyák és a növényvédő szerek stb. jó forgatókönyvét. A Fasal segítségével a gazdák 50%-kal tudták csökkenteni a növénytermesztés betegségekkel kapcsolatos kezelési és öntözési költségeit.
Werobotika: A Werobotics (az India flying labs egyik részlege) a Dahanu-Palghar régióban (Maharashtra) található törzsi faluban élő gazdákat oktatta a fejlett és megvalósítható drón-alapú technológiák használatára földjeiken és gyümölcsöseiken az adatok távérzékeléséhez. Az ottani gazdák eddig már elsajátították a vetésforgó, a haltenyésztés, a biogazdálkodás, a biohulladék-kezelés és a bioalapú növényvédelem ismereteit a drónok segítségével.
Garuda Aerospace: A Garuda Aerospace egy dróngyártó start-up vállalkozás, amely megoldásokon alapuló szolgáltatásokat nyújt több állami hivatalnak, például az erdészeti hivatalnak, a rendőrségnek, a villamosenergia- és a mezőgazdasági hivatalnak is. A Garuda Aerospace a drónjait a mezőgazdaság terén a növényvédő szerek permetezésére használja, hogy segítse a gazdákat a termények hatékonyságának és termelékenységének javításában. Jelenleg a Garuda csapata Tamil Nadu állam kormányával együttműködve, drónok segítségével nyújt higiéniai és felügyeleti szolgáltatásokat a Covid–19 elleni küzdelemben.
Annak ellenére, hogy az indiai agrárgazdasági ágazatban akadnak kihívások, mint például a mezőgazdasági adatok hiánya, az agrártechnológiai politika és keretrendszerek hiánya és így tovább, ezek a startupok kihasználhatják a technológiát a kiskereskedelem, a B2B, a B2C és más digitális agrárgazdasági csatornák piacán. Az indiai mezőgazdaság inputokkal kapcsolatos kihívásait is megoldhatják azáltal, hogy megfelelő információkat, technológiákat és hatékonyságot biztosítanak a gazdáknak mind a betakarítás előtti, mind a betakarítás utáni forgatókönyvek tekintetében.
Buktatók
A fent bemutatott felhasználási esetek alapján könnyen megállapíthatjuk, hogy a gazdák számára rengeteg lehetőség kínálkozik arra, hogy a legtöbbet hozzák ki ezekből a feltörekvő technológiákból, és hogy mozgásba hozzák az új gazdálkodási terveiket. Sok hagyományos termelő számára azonban a technikai ismeretek ilyen mértékű elsajátítása meglehetősen zavarba ejtőnek tűnhet. A harmadik fél szolgáltatásának felbérlése megoldást jelenthet, de a gazdák részéről a harmadik fél által biztosított erőforrás igénybevétele még több kiadást jelent – ez az elképzelés még kevésbé teszi vonzóvá a mezőgazdasági dróntechnológiát. Ezért létfontosságú lenne, hogy alapszintű ismereteket adjanak át nekik vagy családtagjaiknak e technológia kezelésével kapcsolatban. Való igaz, hogy ez a terület a nőknek is segíthetne, ha elegendő képzést kapnának, hogy ez a terület nőorientáltabbá váljon, és elősegítse a szakképzettebb munkaerő-ágazatokban való részvételüket.
Következtetés
A mezőgazdasági rendszer hiányosságai ellenére a drónok megjelenése más mesterséges intelligencia technológiákkal együttműködve segíthet a gazdáknak több élelmiszert előállítani, és az adatvezérelt folyamatok segítségével hatékonyan javíthatják a növénytermesztés teljes ciklusát. Bár ezeket a technológiákat az agrárvilágnak globális szinten még el kell fogadnia, ennél sokkal fontosabb, hogy ezek a technológiák már most is úton vannak afelé, hogy megváltoztassák a növénytermesztés mikéntjét, és megoldást nyújtsanak emberek milliárdjainak élelmezésére. A mesterséges intelligencia mezőgazdaságra gyakorolt hatásával érdekes lenne látni, hogy ez az iparág hamarosan hogyan fog fejlődni, és hogy a gazdák hogyan fogják ezeket a technológiákat alkalmazni a hatékonyabb gazdálkodás érdekében.
Forrás: https://indiaai.gov.in/article/how-ai-powered-drones-are-changing-the-agritech-landscape-in-india
