2025. november 9-15. között rendezik meg a hannoveri Agritechnica világkiállítást. Idén a fenntarthatóság, a hatékonyság és a digitalizáció állnak a középpontban – különös tekintettel az integrált növénytermesztésre, amely újra egyre nagyobb figyelmet kap a gyakorlatban.
Az integrált növénytermesztés (IP) már több mint négy évtizede a fenntartható szántóföldi gazdálkodás szimbóluma. Célja az egészséges, ellenálló állományok kialakítása, a kémiai növényvédelem pedig csak utolsó eszközként jön számításba. A döntéshozatalt a kárküszöb elve és a megelőző, lehetőség szerint nem kémiai megoldások vezérlik.
A modern inputanyagok és termesztéstechnológiai megoldások egy ideig háttérbe szorították ezt a szemléletet, azonban a hatóanyagok kivonása, a rezisztenciák terjedése, valamint az éghajlatváltozás hatásai újra előtérbe helyezték.
A fajtaválasztás és vetésforgó szerepe
A klímaváltozás és az egyre gyakoribb rezisztencia-problémák hatékony válaszokat igényelnek, amelyek egyik kulcsa a nemesítés. A betegségekkel és stresszhatásokkal szemben ellenálló fajták segíthetnek stabil hozamok elérésében.
Szintén meghatározó szerepe van a vetésforgó bővítésének, amely csökkentheti a kórokozók és gyomok nyomását. Az egyoldalú termesztés és korai vetés elősegítheti a problémák kialakulását – ezek ellen a változatos termesztés nyújthat megoldást.
Gyomszabályozás: a vetéstől kezdve
A gyomszabályozás már a vetés előtt elkezdődik. A késleltetett vetés, a sekély talajművelés, a sekély vetés utáni boronálás, valamint a köztes növények használata mind segítenek a gyomok visszaszorításában. Versenyképes fajták választásával (pl. nagy levéltömeg, zárt lombkorona) csökkenthető a talajfelszínre jutó fény, így kevesebb gyom csírázik. A sűrűbb sortáv, nagyobb vetőmagnorma vagy az alávetés további lehetőségek.
Mechanikai gyomirtás: új lendület, modern technikával
A mechanikai gyomirtás egyre nagyobb teret nyer a konvencionális gazdálkodásban is. A hatóanyagok kivonása és a rezisztenciák miatt a fizikai módszerek újra előtérbe kerülnek. Különösen nagy potenciál rejlik a kamera- és szenzoralapú kapálási technológiákban, amelyek soron belül és sorok között is precízen alkalmazhatók. Az intelligens vezérlés (pl. mesterséges intelligenciával) a hatékonyságot is növeli.

Ugyanakkor kihívások is akadnak: nedves időjárás, a talajtömörödés vagy erózió veszélye, valamint a szaktudás hiánya korlátozhatják a hatékonyságot. Bizonyos gyomnövényeknél pedig ezek az eljárások sem hoznak kielégítő eredményt.
Precíziós növényvédelem és tápanyag-utánpótlás
A kémiai növényvédelem az IP rendszerekben továbbra is fontos szerepet kap – de célzottabban, kisebb dózisban, hatékonyabban. A modern szórástechnika lehetővé teszi a szerek pontos kijuttatását, jelentős megtakarítás mellett.

Hasonló fejlődés figyelhető meg a műtrágyázás terén is. Különösen a nitrogén-hasznosítás javítása, a víztestek védelme és a költségcsökkentés ösztönzi az innovációt. A szenzoros vezérlés, automatikus szakaszolás, ívkiosztás vagy pneumatikus szórók mind hozzájárulnak a kijuttatás pontosságához.
Következtetés: vissza az alapelvekhez, új eszközökkel
Az integrált növénytermesztés újra központi szerepet kaphat a jövő mezőgazdaságában – de a hangsúly most már a modern technológiák integrálásán van. Az Agritechnica 2025 lehetőséget ad a szakmai közönség számára, hogy megismerje a legújabb fejlesztéseket, technikai megoldásokat és gyakorlati tapasztalatokat a fenntarthatóbb szántóföldi növénytermesztés szolgálatában.
(Kiemelt kép forrása: https://www.agritechnica.com)