A hét elején a fagyosszentek „áldatlan” tevékenységét kell aggódva figyelnünk, bár úgy tűnik, idén a mezőgazdaságból élők elkerülhetik Pongrác, Szervác és Bonifác kártevését.
A népi megfigyelés szerint a május 12-14. közötti időszak erős, fagypont alatti lehűlést hoz. A meteorológusok szerint is a szokottnál nagyobb esélye van ilyenkor a sarkvidéki hideg légtömeg betörésének, de túlzás lenne azt állítani, hogy mindez rendszeresnek számítana.
Pongrác, Szervác és Bonifác kapcsán az a mondás is elterjedt, hogy „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken se látsz!” Mindez arra utal, hogy a május közepi eső ártalmas a szőlőnek, ugyanakkor kifejezetten aranyat ér a mezőnek, szántóföldnek.
Idén azonban nem kell emiatt a kettősség miatt fájnia a fejünknek, mert a HungaroMet jelentése szerint hétfőn a fátyol- és gomolyfelhők mellett általában sok napsütésre van kilátás. A délnyugati, nyugati tájak fölé ugyanakkor vastagabb felhők is sodródhatnak, a határmentén gyenge csapadék sem zárható ki.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 24 fok között várható.
Kedden derült, napos idő lesz, helyenként gomolyfelhőkkel, csapadék nélkül. A minimum-hőmérséklet általában 7 és 12 fok között alakul, de a szélvédett északkeleti részeken hidegebb is lehet. Délután 19, 26 fokot mérhetnek.
Május első hetében egyébként a lehullott csapadék mennyiségében igen nagy területi különbségek alakultak ki hazánkban. A déli, délnyugati országrészben kellő mennyiségű nedvességhez jutottak a fejlődés kezdeti szakaszában járó napraforgó és kukorica állományok, ugyanakkor az Alföld és a Tiszántúl középső tájain fokozódott az aszály.
Nagy valószínűséggel május közepéig sem érkezik utóbbi területekre számottevő csapadék, országszerte nagyrészt száraz, az ilyenkor szokásosnak megfelelő hőmérsékletű időre van kilátás.
Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok virágoznak, az őszi káposztarepce a magképződés fázisában van, de többfelé meglehetősen ritkásak az állományok.
A kalászosok és a repce a legtöbb helyen még kielégítő mennyiségű nedvességet találnak a talajban ezekben a vízigényes fenológiai fázisokban. A napraforgó és a kukorica intenzíven fejlődik, de az Alföldön sokfelé és a Dunántúl északkeleti részén is több csapadékot igényelne az eddigieknél.
