A klímaváltozás hatásai már nem csupán az agrártermelésben érzékelhetők, hanem a házikertekben és díszkertekben is. Az elmúlt évek szélsőséges nyári időjárása – az elhúzódó hőhullámokkal, az aszályos időszakokkal és a csapadék egyenetlen eloszlásával – jelentősen megterhelte a növényállományt. A korábban problémamentesen fejlődő fajok ma már rendszeres öntözés mellett is nehezebben maradnak életben. Ezzel párhuzamosan azonban vannak olyan növények, amelyek jól alkalmazkodnak az új körülményekhez.
A közép-európai növényvilág változását már évek óta figyelik a kutatók. A század közepére és végére számos, hűvösebb és nedvesebb környezetet kedvelő faj visszaszorulhat, miközben a melegkedvelő növények terjedése felgyorsulhat. Ez a folyamat a díszkertek növényválasztékát is alapvetően átalakíthatja.
A nedvességkedvelő növények kerülhetnek nehéz helyzetbe
A legnagyobb veszélyben azok a fajok vannak, amelyek folyamatosan nedves talajt igényelnek. Ide sorolhatók például a hortenziák vagy a rododendronok, amelyek sekély gyökérzetük miatt érzékenyen reagálnak a talaj kiszáradására. A hosszabb hőhullámok idején még rendszeres öntözés mellett is gyors hervadás figyelhető meg náluk.

A vízigényes dísznövények fenntartása a jövőben gazdasági kérdéssé is válhat. Több európai országban már most előfordulnak időszakos locsolási korlátozások a nyári hónapokban, és a vízdíjak emelkedése szintén arra ösztönözheti a kerttulajdonosokat, hogy ellenállóbb növényeket válasszanak.
A mocsári gólyahírhez hasonló, kifejezetten nedves élőhelyeket kedvelő fajok természetes állományai több térségben csökkenhetnek. Ezek a növények a hűvösebb, csapadékosabb régiók felé húzódhatnak vissza, míg a szárazabb alföldi térségekben egyre ritkábbá válhatnak.
A szárazságtűrő fajok előnybe kerülhetnek
A forróbb és szárazabb nyarak ugyanakkor kedveznek több mediterrán vagy sztyeppei eredetű növénynek. A dió például egyre jobb növekedési feltételeket találhat Közép-Európa északi és keleti területein is. Korábban főként az enyhébb telekkel rendelkező vidékeken fejlődött megfelelően, ám a melegebb klíma új térségeket is alkalmassá tehet számára.
Jól viselhetik a változó körülményeket a mélyre hatoló gyökérzetű vagy alacsony vízigényű növények is. A borókafélék, a fenyők, a madárbirsek és egyes rózsafajták kifejezetten ellenállónak számítanak hosszabb száraz időszakokban. A rózsák esetében ráadásul a szárazabb nyarak a gombás betegségek kockázatát is mérsékelhetik.

Egyre nagyobb figyelem irányul a mediterrán jellegű dísznövényekre is. A sudárzsálya, az ökörfarkkóró vagy a díszhagymák jól viselik a nyári hőséget, ugyanakkor fontos számukra a jó vízelvezetésű talaj. A téli pangó víz ugyanis ezeknél a fajoknál komoly növényvédelmi problémákat okozhat.
A megfelelő termőhely lesz a siker kulcsa
A jövő kertjeiben a növényválasztás mellett a mikroklíma szerepe is felértékelődik. Az északi fekvésű, félárnyékos területek sokkal kedvezőbb feltételeket biztosíthatnak az érzékenyebb fajok számára. A nagyobb fák árnyékoló hatása szintén segíthet csökkenteni a hőstresszt és a párolgási veszteséget.
A talaj állapota ugyancsak kulcstényezővé válik. A szervesanyagban gazdag, jó szerkezetű talajok hosszabb ideig képesek megőrizni a nedvességet, miközben a túl kötött, levegőtlen közegekben nő a pangó víz kialakulásának veszélye. A mulcsozás, a talajtakaró növények alkalmazása és a csapadékvíz helyben tartása ezért várhatóan a kertfenntartás alapvető elemei lesznek.
A klímaváltozás hatásai tehát már most formálják a díszkertek növényvilágát. Az alkalmazkodás egyik legfontosabb eszköze a tudatos növényválasztás lehet, amely egyszerre veszi figyelembe a várható időjárási szélsőségeket, a vízigényt és a helyi adottságokat.
Képek: Pixabay.