Milyen lesz jövőre az időjárás? Ez a kérdés leginkább talán a gazdálkodókat érdekli, akik ki vannak téve a természet szeszélyeinek.
Jól indult az idei év mezőgazdasági szempontból, hiszen január elején beköszöntött az igazi tél, amire már évek óta nem volt példa. Az őszi vetéseket 10–20 cm-es hótakaró védte a hidegtől, márpedig a hőmérséklet több fokkal a sokéves átlag alatt alakult, éjszaka nagy területen hűlt le helyenként akár -20 Celsius-fok alá is a levegő. Január utolsó dekádjában jelentős enyhülés történt, számottevő csapadékkal, a hó elolvadt, a talajok töltődése újabb lendületet vett.
Bár mindez ideálisnak tűnhet, február elején még mindig sokfelé hiányzott 60–90 mm nedvesség a felső egy méteres talajrétegből a telítettséghez képest. Tavasszal aztán beütött a „krach”, áprilisban már csak tizede esett a szokásos esőnek, és a nyár is fojtogatóvá vált. A három legmelegebb hónapban 10 olyan nap is volt, amikor a nappali csúcshőmérséklet meghaladta a 40 fokot, és júniustól augusztusig országos átlagban mindössze 74 mm csapadék hullott.
Vajon mi vár ránk 2027-ben? Ennek megjóslására vállalkozott az Agrarheute című szakoldal, elsősorban Németországra vonatkoztatva, ám idén is láthattuk, hogy nemcsak az ottani, de még a brit időjárás is sok elemében hasonlított a magyarországihoz – a páratlan aszály tekintetében mindenképp. Bár a régi népi bölcsességek már nem feltétlenül állják meg a helyüket, a német gazdákat máris kiveri a víz egy ősi időjárási jóslattól. A hiedelem szerint szeptember 17. és 18. megmutatja, milyen lesz a következő évi tavasz, és ez nem ígér sok jót. Ha ugyanis meleg az idő, akkor a tavasz száraz lesz, ez pedig az idei aszályok után senkinek sem hiányzik.
Eső és hőhullám
A meteorológia viszont részben alá tudja támasztani a népi megfigyelést. Németországban a meleg szeptember 17-eket az esetek kétharmadában valóban kiemelkedően száraz tavaszok követték. Abban viszont bízhatunk, hogy az időjárás mára „kifordult a sarkából”, és a régi törvényszerűségek immár ritkábban működnek. Ráadásul sohasem az ország egész területére vonatkoznak, még a Németországnál jóval kisebb hazánk esetében sem.
A 17. században Mauritius Knauer német apát 7 éven keresztül alaposan elemezte az időjárást, majd a megfigyeléseit a csillagászati hétéves ciklusokkal próbálta összepárosítani. A mai meteorológusok szerint ez a módszer nem alkalmas a precíz előrejelzésre, de Knauer kalendáriumában még napjainkban is sokan hisznek. Eszerint 2027-ben a március és április hűvös és csapadékos lesz, májusban viszont megérkezik az első nagyobb hőhullám. Kérdéses, hogy ezzel a gazdák többsége kiegyezne-e.
A szuper El Niño forróvá teheti 2027-et:
Szereti az Agrofórum cikkeit?
Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben! KATTINTSON!
