Az őszi és téli hónapokban jellemzően nagy mennyiségű csapadék esik, amely sok helyen komoly áradásokat és nehézségeket okoz. De mennyi víz is van valójában egy felhőben?
Bár szinte mindennap felhős ég alatt járunk-kelünk, a legtöbb ember nem tudja, hogy a felhők nem pusztán valamiféle látványos, ködös képződmények. A felhőket valójában olyan részecskék keveréke alkotja, amelyben apró vízcseppek és jégkristályok vannak. Ezek a képződmények azonban csak akkor válnak láthatóvá (és alakulnak az általunk is jól ismert, látható felhővé), amikor a vízgőz lecsapódik – például – a poron.
Már egy kis felhő is akár 1 millió köbméter vizet tartalmazhat
De mennyi víz van egy felhőben? Mondjuk jó időben, egy 100 méter átmérőjű, laza szerkezetű felhőben? Tegyük fel, hogy a felhőnk térfogata 100×100×100 méter, azaz egymillió köbméter. Minden egyes köbméter 1,5-3 gramm vizet tartalmaz. Egyes esetekben, amikor a levegő nagyon meleg és a felhő nagyon magasan van, ez az érték akár 7 gramm is lehet köbméterenként.
Esőrekordok a világban
Nem csak napjainkban árasztják el szokatlan esőzések országainkat, mint például Németországot vagy Spanyolországot. Az elmúlt évszázadok során rengeteg olyan áradás és esőzés volt, amit példátlannak ítéltek meg a tudósok is.
Ilyen volt például az északkelet-indiai cherrapunji esőzés, ahol 1861-ben 26 471 milliméter (26,4 méter) eső hullott le, vagy az Indiai-óceánon fekvő Réunion sziget, ahol 1825 millimétert, vagyis a világ legnagyobb 24 órás esőmennyiségét regisztrálták 1966-ban, a Denise ciklont követően.
Extrém felhők
Bár nálunk csak a legáltalánosabb felhők jelennek meg többnyire az égen, vannak olyan felhőtípusok, amelyek külön neveket kapnak a tudósoktól extrém formájuk és viselkedésük miatt. Ezek közül a legizgalmasabbak kétségkívül az alábbiak:
- Lenticularis (lencse alakú felhő): Általában hegyek felett jelenik meg és úgy fest, mint a kínai rizsszedők ikonikus kalapja, ami felhő formában a csúcs felett lebeg, mintha épp rá akarna szállni. A hegyek felett kialakuló állóhullám révén jön létre és nem úszik el, mozdulatlanul lebeg. Többnyire a jó idő előhírnökének tartják.
- Mammatus: Ezek a felhő olyan, mint egy halom vatta, alulról megvilágítva, vagyis apró fehér csomók szétszórt tömege. Nagyon ritka felhőképződmény, amely a fordított hőáramlás révén alakul ki és általában zivatarokat jelez.
- Noctilucent (világító éjszakai felhő): Poláris mezoszférikus felhőnek is nevezik. Nagyon ritka, egyedi, elképesztő látványt nyújtó felhő, amelyet csak alkonyat után lehet látni, amikor a Nap alulról világítja meg. Kicsit úgy fest, mint a hullámzó víz – alulról megvilágítva. A jelenséget a vízjég 40-100 nanométer átmérőjű kristályai okozzák, amelyek porszemcsékre telepedve visszaverik a már horizont alatt lévő Nap fényét.
