A víznyelő viszonylag gyakori természeti képződmény, a felszíni karsztjelenségek egyik fajtája. Akkor jelent gondot, ha például egy mezőgazdaságilag hasznosított területen bukkan fel, amint az Törökországban történik.
Törökország éléskamrájának is nevezik azt a térséget, amely az ország középső részén, Konya és Karapinar települések között helyezkedik el. De arrafelé is egyre égetőbb a csapadékhiány, ami – veszélyes „mellékhatásként” – alkalmanként víznyelők kialakulásával jár együtt.
Az ottani gazdák pontosan tudják, hogy bármikor beszakadhat alattuk a föld, amikor arra döcögnek traktoraikkal. És nem ám csak apró lyukakról van szó, hanem akár több tíz méter átmérőjű nyílásokról, ahová beleesni nyilvánvaló életveszéllyel jár.
Anatólia ezen középső részén évszázadok óta gondot jelentenek a víznyelők. Az utóbbi években azonban jelentősen megnőtt a számuk, amit a szakemberek a klímaváltozással, az aszályos időszakok megnyúlásával, illetve ezzel párhuzamosan a fúrt kutak túlhasználatával hoznak kapcsolatba.
A gazdák egyszerűen kiszivattyúzzák a talajvizet, ami a mélyebb rétegek fellazulásával és beomlásával jár. Az egyik legnagyobb víznyelő mélysége az 50 métert is eléri. Távolról szinte nem is lehet őket észrevenni, hirtelen bukkannak elénk egy kukoricamező, cukorrépaföld vagy gabonatábla közepén. Természetesen mindez óriási károkat okoz az adott gazdák számára.
Arif Delikan, a konyai műszaki egyetem professzora, a téma szakértője egyedül Konya környékén 640 kisebb-nagyobb víznyelőt tart számon. Karapinarban tavaly 20 új keletkezett, ami túlzott mértékű emelkedést jelent. 2023-ban egy Adem Ekmekci nevű gazda a saját szemével látta egy hatalmas víznyelő kialakulását, amely jó néhány sárgabarack- és eperfáját „húzta be” a föld alá.
„A lábam hirtelen megcsúszott, ezért a földre pillantottam. Repedések látszottak a talajon, aztán hirtelen beomlott a föld, és néhány fám beledőlt. Igazán ijesztő volt” – mesélte az 57 éves termesztő, akinek két víznyelője is van már, mindegyik 50 méter széles. Az egyik a házától 10 méterre jött létre.
A tél folyamán Konyában az átlagosnál 40 százalékkal kevesebb csapadék hullott. Mindez óriási nyomás alá helyezte a környékbeli gazdákat, akik Törökország búzájának 36 százalékát termelik meg, a rengeteg zöldségről nem is szólva. Sokan illegális kutakat fúrtak, elgyengítve a talajt, és ezzel hozzájárultak a víznyelők megsokasodásához.
(Fotó: StockSnap /Pixabay)
