A „szivacsváros” koncepció egyre népszerűbbé válik. A tervezők több zöldterületet telepítenek, amelyek felszívják az éghajlatváltozással egyre hevesebbé váló felhőszakadásokból származó vizet. Ez egyidejűleg mérsékli az árvizeket és feltölti a talajt nedvességgel, amit szükség esetén ki lehet használni. Míg korábban a városokat úgy tervezték, hogy az esővizet a lehető leggyorsabban elvezessék, most inkább kihasználják ezt az erőforrást.
A szivacsvárosok előtt álló kihívás, hogy a városi területek nagy része háztető. A zöld tetők megtartják az esővizet a növények öntözéséhez, de a kék-zöld tetők ennél még egy lépéssel tovább mennek. Olyan infrastruktúrát alakítottak ki rajtuk, amely összegyűjti a csapadékot, tárolja, és így az később is használható öntözésre és WC-öblítésre. Amszterdamban 45 000 négyzetméternyi kék-zöld tető található, amelyet kifejezetten az esővíz felfogására terveztek.
Hogyan épül fel a kék-zöld tető?
A rendszer rétegekből áll. A felszínen növények találhatók: mohák, cserjék, füvek, páfrányok, gyógynövények és Sedum (varjúháj), egy szívós nemzetség, amely a zöld tetők egyik alapanyaga. A növények talajban gyökereznek, amely tápanyagot és támaszt nyújt számukra.
Alatta egy szűrőréteg található, amely megakadályozza, hogy a talaj a következő rétegbe mosódjon: ez egy kis tömegű tartószerkezet, amely a vizet tárolja. Ez alatt további rétegek vannak, amelyek megakadályozzák, hogy a víz és a növények gyökerei elérjék a tényleges tetőt. Tulajdonképpen egy lapos esővíztartályt kell elképzelni az épület tetején.
A kék-zöld tető vízszintjét egy intelligens szelep szabályozza. Ha az előrejelzés szerint vihar közeleg, a rendszer még előtte kiengedi a tetőn tárolt vizet. Így amikor jön egy felhőszakadás, a tető újratöltődhet, vagyis kevesebb esővíz kerül a csatornahálózatba. Képletesen szólva a tető „szivaccsá” válik, amelyet szükség szerint ki lehet „csavarni”.
További előnyök
A víz megtartásán túl a kék-zöld tetők hűtik az épület legfelső szintjét, elpárologtatva a tárolt vizet. Az őshonos növényfajok segíthetik az élővilágot azáltal, hogy élelemforrást biztosítanak a beporzó rovaroknak. A tudósok azzal is kísérleteznek, hogy a tetőkön napelemek alatt termesszenek növényeket, ez az úgynevezett agrivoltaika. Ha ezt a kék-zöld rendszerekkel párosítjuk, akkor a napelemek hatékonysága javulhat azáltal, hogy a párolgó vízzel hűtjük őket.
Nem minden épületen lehet azonban ezt a rendszert kiépíteni. A kiegészítő infrastruktúra nem túl nehéz, de a tárolt víz jelentős tömegű. Így míg a rendszert viszonylag olcsón és könnyen be lehet építeni az új épületekbe, a régebbieknél szükség lehet utólagos átalakításra. Hosszú távon pénzt takaríthat meg az épület azáltal is, hogy csökkenti a vízfogyasztását. Mint minden technológiánál, a költségek ebben az esetben is azzal együtt csökkennek majd, ahogy egyre szélesebb körben alkalmazzák.
Bárhol kialakítható, csak tető kell hozzá
A koncepció a világ számos városában alkalmazható, főleg azonban ott van nagy jelentősége, ahol súlyos vízhiánnyal küzdenek, például Európa déli részén. Az elképzelések szerint a városok akár adókedvezményekkel is ösztönözhetnék a kék-zöld tetők építését. Az Egyesült Államokban, például Los Angelesben és Pittsburghben már bevezettek valami hasonlót: adót vetnek ki az ingatlan azon részére, ahol a vízelvezetés nem megoldott, így ösztönözve a telektulajdonosokat kertek és egyéb zöldfelületek kialakítására.
Fotó: Pixabay
