Többféle lehetőség is van a trágya hasznosítására: a szántóföldön kiváltható vele a drága műtrágya egy része. Ahol pedig elérhető közelségben biogázüzem található, ott energia előállítására használható. A fermentáció után a maradék anyag még mindig kijuttatható a földekre.
Különösen a baromfitenyésztésben, ahol a tojás- és hústermelésen van a hangsúly, keletkeznek ilyen melléktermékek, amelyek magas tápanyagtartalmuk miatt egyre értékesebbé válnak. A nagy állatsűrűségű régiókban az istállótrágya nemkívánatos hulladékból értékes melléktermékké válik.
Műtrágya helyettesítése
A gazdáknak lehetőségük van arra, hogy ezt a trágyát többféleképpen felhasználják, például saját földjeiken szétterítve, ami csökkenti az ásványi műtrágyák költségeit és növeli a talaj humusztartalmát. Erre a trágyára különösen nagy a kereslet az alacsonyabb állatsűrűségű területeken.
A trágya átszállítható a magas állatsűrűségű régiókból az alacsony állatsűrűségű régiókba. Ez vagy egy kis bevételi forrást biztosít a csirketenyésztőknek, vagy legalábbis lehetővé teszi számukra, hogy alacsony költséggel megszabaduljanak a trágyától.
Az Ukrajna elleni orosz háború által kiváltott energiaválság az ásványi műtrágyák árának emelkedéséhez vezetett. Ebben az időszakban megnőtt a kereslet a csirketrágya iránt, ami jól jövedelmezett a gazdák számára. Bár az árak mostanra stabilizálódtak, feltételezhető, hogy a válság előtti szintnél magasabbak maradnak.
Biogáz-alapanyag
Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 2050-re klímasemlegességet ér el. Ezek a célok jelentősen befolyásolják a mezőgazdasági maradékanyagok, például a csirketrágya értékét, mivel a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása drágulni fog, és 2050-re teljesen el kell kerülni a felhasználásukat.
A brojlerhizlalás során az energiaköltségek jelentősek, különösen az istállók fűtése drága a hizlalás kezdetén. Ezek a költségek biogázüzemek használatával csökkenthetők. A biogáztermelésből származó hulladékhőt az istállók fűtésére, a csirketrágyát pedig energiatermelésre használják. A fermentációs maradékot trágyaként lehet felhasználni.
Nem minden baromfitenyésztő rendelkezik saját biogázüzemmel, de ahogy egyre több épül ezekből, gyakorlattá válhat a trágya értékesítése ilyen üzemeknek. Mivel a kukorica termesztése a biogázüzemek számára sem ideális megoldás, és egyre drágábbá válik, az üzemeltetők költséghatékonyabb alternatívákat keresnek, és ilyen például a csirketrágya.
A biogázüzemek átalakítása biometán előállítására érdekes lehetőség. A biometán, amely kémiailag azonos a földgázzal, betáplálható a meglévő gázhálózatba, és a felhasználási lehetőségek széles skáláját kínálja. Az üzemeltetőik hajlandóak fizetni a jó minőségű maradékanyagokért, és a hosszú távú szerződések mind a termelők, mind a fogyasztók számára előnyösek lehetnek.
Ugyanakkor például a nagy mennyiségű bioüzemanyag Kínából történő behozatala az Európai Unióba veszélyezteti a német biometán-termelés versenyképességét, ami a csirketrágyából származó bevételekre is hatással lehet.
Fotó: Pixabay