A Texas Biomedical Research Institute kutatói kilenc mutációt azonosítottak egy emberi H5N1 madárinfluenza-törzsben, amelyek fokozzák a vírus fertőzőképességét és patogenitását.
A kutatás eredményei rávilágítanak a vírus gyors alkalmazkodóképességére és az emlősök közötti terjedésének veszélyére.
Új mutációk és fokozott kockázat
Az Egyesült Államokban 2024 tavaszán tejhasznú szarvasmarhákban azonosították először a H5N1 madárinfluenzát, amely azóta több állam állományait érintette, és embereknél is fertőzést okozott – elsősorban farmmunkások körében. Az emberi fertőzések eddig főként enyhe tüneteket, például szemgyulladást okoztak, de 2025 januárjában jelentették az első halálesetet is, amely baromfival való közvetlen érintkezéshez köthető.
A kutatók egy tejhasznú szarvasmarhából és egy emberből izolált H5N1 törzset hasonlítottak össze, és kilenc olyan mutációt azonosítottak az emberi változatban, amelyek a szarvasmarha-törzsben nem voltak jelen.
Ezek a mutációk lehetővé teszik, hogy a vírus hatékonyabban replikálódjon emberi sejtekben és súlyosabb betegséget okozzon. Kísérletek igazolták, hogy az emberi törzs különösen nagy mennyiségben található meg az agyszövetben, ami fokozott neurológiai kockázatra utal.
Antivirális kezelések és járványügyi intézkedések
A kutatók több FDA által engedélyezett antivirális szert is teszteltek a vírus mindkét törzsével szemben. Az eredmények szerint ezek a mutációk nem csökkentették az antivirális szerek hatékonyságát.
Ennek jelentősége kiemelkedő, mivel az emberi populáció nem rendelkezik előzetes immunitással a H5N1 ellen, és a szezonális influenza vakcinák csak korlátozott védelmet nyújtanak. A szakemberek szerint az antivirális szerek kulcsszerepet játszhatnak egy esetleges járvány esetén, különösen addig, amíg hatékony vakcina nem áll rendelkezésre.
A kutatás következő lépései között szerepel annak meghatározása, hogy a kilenc mutáció közül melyek felelősek a megnövekedett virulenciáért, illetve milyen mechanizmusok teszik lehetővé a vírus gyors alkalmazkodását különböző emlősök szervezetéhez.
Jövőbeli kilátások és védekezési stratégiák
A H5N1 emberre való terjedésének megelőzéséhez elengedhetetlen a tejhasznú szarvasmarhák állományainak folyamatos monitorozása és a vírus eliminálása.
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy minél tovább marad jelen a vírus az állatállományban, annál nagyobb az esélye, hogy újabb mutációkkal jelenik meg, amelyek potenciálisan emberről emberre is terjedhetnek. Ezért azonnali intézkedésekre van szükség a vírus terjedésének korlátozására, a humán fertőzések minimalizálására és a járványügyi védekezés hatékonyságának fokozására.
(Forrás: Avian influenza is mutating, but antivirals still work | The Cattle Site)
