Az igény szerinti növényvédőszer-használat vadon élő méheket vonz és növeli a görögdinnye terméshozamát anélkül, hogy gyengítené a kukoricáét.
Sok termelő bérel méhcsaládokat a termények beporzásához, ugyanakkor a vadon élő méhek ingyenesen rendelkezésre álló munkáját is kihasználhatnák, ha szükség szerint alkalmaznák a növényvédő szereket – derül ki egy új, kísérleti tanulmányból.
Az USA középnyugati térségének mezőgazdasági területein végzett többéves tanulmány szerint ez a megközelítés 95%-os csökkenéshez vezetett a növényvédőszer-kijuttatásokban, miközben a kukorica és a görögdinnye terméshozama megmaradt vagy növekedett. Az eredményeket a Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóiratban közzétett tanulmány részletezi.
A növényvédőszeres kezelés szükség szerinti megközelítése előnyös lehet a gazdálkodók számára – mondta Ian Kaplan, a Purdue Egyetem entomológus professzora, a projekt vezetője. – A csökkentett növényvédőszer-használat mellett már az első évben azt tapasztaltuk, hogy a vadméhek visszatértek a földekre, és megállapításaink szerint a görögdinnye terméshozama átlagosan 26%-kal nőtt.
A Purdue Mezőgazdasági Főiskola kutatócsoportja négy éven át vizsgálta a földeket öt különböző helyen Indiana államban és a Középnyugaton, hogy összehasonlítsa a hagyományos növényvédelmet az integrált növényvédelemmel (IPM). Az IPM-megközelítés a szántóföldek felderítésére és a növényvédő szerek csak akkor történő alkalmazására támaszkodott, amikor a kártevők szintje elérte az előre meghatározott, gazdasági veszteséget okozó kárküszöböt.
Az elmúlt évtizedekben a növényvédő szereket megelőző jelleggel használták, kezelt vetőmaggal kezdték, majd meghatározott ütemezés szerint alkalmazták őket – mondta Christian Krupke, az entomológia professzora és a kutatócsoport tagja.
Ezen erős hatású rovarölő szerek gyakrabban történő használata növeli a nem kívánt következmények és a rovarokra, az állatokra és az emberi egészségre gyakorolt káros hatások kockázatát. Ez a tanulmány azt bizonyítja, hogy talán nincs is szükségünk ilyen erős fegyverekre a kártevők elleni védekezéshez, vagy legalábbis nem kell olyan gyakran használnunk őket, mint ahogyan jelenleg tesszük – mondta Krupke.
A mezőgazdasági fenntarthatóság és az IPM alkalmazásának jótékony hatásai egyre nagyobb figyelmet kapnak. A Walmart nemrégiben jelentette be, hogy egy olyan politikát hirdetett meg, amely 2025-ig minden globális frissáru- és virágszállítótól megköveteli az IPM-gyakorlatok alkalmazását.
Fontos, hogy az emberek tudják, hogy van egy másik lehetőség is a hagyományos módon termesztett és a biotermékek között – jelentette ki Kaplan, a Purdue rovarökológiai laboratóriumának vezetője. – Az IPM nagymértékben csökkentheti az élelmiszerek termesztéséhez használt növényvédő szerek mennyiségét anélkül, hogy teljesen elvenné az eszközt a gazdáktól, vagy veszélyeztetné az élelmiszerellátást.
A középnyugati termelők is felfigyeltek a problémára, és megoldásokat keresnek a terményeik és a beporzók védelmére, mondta Laura Ingwell, az entomológia adjunktusa. Indiana az egyik legnagyobb görögdinnyetermelő állam az Egyesült Államokban, és a beporzástól függő szántóföldi növények évente átlagosan 7000 hektárnyi területet tesznek ki.
„Sajnos nehéz kezeletlen kukorica- vagy szója vetőmagot találni – mutatott rá a problémára. – Középnyugaton a görögdinnyeföldek olyanok, mint a szigetek a kukorica és a szójabab tengerében. Meg kell értenünk, hogy az egyik gazdálkodás hogyan hat a másikra, mivel sok indianai gazdálkodónak ezen növények mindegyike vetésforgóban van.”
A kutatócsoport a Purdue kutatóterületein gazdálkodó termelőkkel együttműködve a szél által beporzott kukoricát és a rovarok által beporzott görögdinnyét is termesztette, hogy egy valódi indianai mezőgazdasági ökoszisztémát reprodukáljanak. Mindkét helyszínen egy-egy 15 hektáros szántóföld volt, az egyiket kezeletlen vetőmaggal és IPM alkalmazásával, a másikat pedig kezelt vetőmaggal és hagyományos növényvédelmi gyakorlatokkal, például naptáralapú rovarirtó permetezéssel állították kísérletbe. A terményeket a vizsgálat során rotálták, és a különböző helyszínek lehetővé tették a csoport számára, hogy megvizsgálják a különböző talajtípusok és környezeti feltételek hatását – mondta Jacob Pecenka, a vizsgálat nagy részét végző doktorandusz.
Heti felderítést alkalmaztunk a kártevők megfigyelésére az IPM-mezőkön, ami azt jelenti, hogy bementünk a szántóföldre, megnéztük a kártevőket, és mintát vettünk a különböző jelenlévő kártevők számáról – folytatta. – Meglepő volt, hogy a kártevők ritkán érték el a terményekre vonatkozó gazdasági kockázat megállapított küszöbértékét. A vizsgálat során mindössze négy alkalommal érték el a kártevők azt a küszöbértéket, amely a növényvédő szerek alkalmazását indokolta. Ez óriási csökkenés a hagyományos módon kezelt földek 97 kezeléséhez képest.
Pecenka és csapata a virágokat is figyelemmel kísérte, és megszámolta a méhek látogatásainak számát a görögdinnyeföldeken. Az IPM-mezőkön a viráglátogatások száma 130%-kal nőtt a hagyományos módszerrel kezelt területekhez képest – magyarázta. – A beporzás legnagyobb szereplői az őshonos, vadméhek voltak. Ők hatékony beporzók és komoly gyűjtögetők.
„Mivel a görögdinnyét a kukoricaföldek közepén termesztették, a vadon élő beporzóknak legalább 100 métert kellett megtenniük, hogy eljussanak a görögdinnye virágaihoz. E kihívás ellenére a vadon élő beporzók a viráglátogatások 80%-át tették ki, míg a mézelő méhek csak 20%-át, annak ellenére, hogy kolóniáik néhány méterre voltak a görögdinnyeföldtől”
– mondta Pecenka. – Sok vadméhfaj biológiáját nem ismerjük jól, de ez a tanulmány azt mutatja, hogy ezek a fajok rendkívül fontosak és ellenállóak – mondta. – Az első évben ezek a méhek már nagy számban jelen voltak az alacsonyabb növényvédőszer-tartalmú területeken, ami megölheti a méheket, összezavarhatja a navigációjukat és elriaszthatja őket.
A csapat a hasznos rovarok számának növekedését is megfigyelte az IPM-mezőkön, mondta Ingwell.
– A darazsak, katicabogarak és a görögdinnye kártevőinek más természetes ragadozói lépnek közbe, amikor a kártevők szintje megnő – fejtette ki a szakember. Csábító a növényvédőszerekkel való előkezelés, ami egyfajta biztosíték a termés számára, de ez a tanulmány azt mutatja, hogy a legtöbbször megbízhatunk a természetes rendszerben. A görögdinnye termesztésénél elegendő a hetenkénti felderítés a terméshozam fenntartásához, és a rovarközösség számára is előnyös a kártevők visszaszorítása és a beporzás szempontjából.
A Rick Foster emeritus professzorral együtt dolgozó csapat a következő tervek szerint a vizsgálatot 50 hektáros szántóföldi területek bevonásával kívánják kiterjeszteni.
