Lassan lehetetlenné teszi a mezőgazdasági termelést a példátlan és évek óta tartó aszály a mediterrán térség legnagyobb szigetén, Szicíliában.
Bár bizonyos tájakon (például a Brit-szigeten) a kelleténél nagyobb mennyiségű téli-tavaszi csapadék okoz gondot, de összességében Európának inkább az egyre elviselhetetlenebb forrósággal és aszállyal kell megküzdenie. A sokasodó civil tüntetések pedig arra figyelmeztetik a kormányzatokat, hogy a turizmus előtérbe helyezése helyett/mellett időszerű lenne a mezőgazdaság – benne az öntözés – problémáival is foglalkozni.
A népszerű vakációs célpontnak számító Szicília például a szemünk előtt válik lassan sivataggá. Miközben a turisták elözönlik az olasz szigetet, az ott élő vidéki népességnek immár komoly vízhiánnyal kell megküzdenie – olvasható a brit The Guardian című lapban is.
Az egyik megszólaló termesztőnek idén 650 tonna búzája veszett oda a perzselő napsütésben és végtelennek tűnő aszályban. Mint említette, ő már januárban tudta, hogy katasztrofális év elé néz, aztán amikor az általában 80 centisre növő búzái 5 centinél megálltak, és kiszáradtak, ez a sejtése sajnos beigazolódott.
Szicília, a mediterrán térség legnagyobb és legnépesebb (4,8 millió lakosú) szigete története egyik legsúlyosabb krízisével küzd. 2021-ben már 48,8 Celsius-fokos hőmérsékletet is mértek, és ha ez még gyakoribbá válik, valóban az elsivatagosodás vár a Magyarországnál csupán 3,5-szer kisebb területre.
Ezt támasztja alá, hogy már 2023 második félévében is csak 150 mm csapadék hullott, és idén sem kényeztették el az égiek a szigetlakókat. Egyre inkább kénytelenek tehát a helyiek a turizmusra támaszkodni, ami viszont szintén erősen apasztja a véges erőforrásaikat, köztük az édesvizet.
Az olasz hatóságok szerint Szicíliának immár a 70 százalékát fenyegeti az elsivatagosodás. A tavak nagy része mára kiszáradt, a mesterséges Fanaco tó például egykor 20 millió köbméter vizet tárolt, míg manapság 300 ezret.
A növénytermesztés mellett az állattenyésztés is megsínyli a kialakult helyzetet, a szarvasmarha-állományok vészesen csökkennek, és nem ritka a szomjúságtól elpusztult jószágok látványa sem. A kilátástalanság a fiatal gazdákat elüldözi a szigetről, Szicília agrárjövője tehát meglehetősen ingataggá és bizonytalanná vált.