Hazánkban nagyobb felületen termesztik a következő hetekben virágzó bodzát, mint egyéb bogyósokat.
Napjainkban reneszánszukat élik az olyan szabadban termő növények, mint a fekete bodza, a som, a berkenye és a galagonya. Ezek közül a legnagyobb „karriert” a sorban elsőként említett cserje, a „szegény ember patikája” futotta be az elmúlt tíz-tizenöt évben; termőterülete 3000-ről 6000 hektárra nőtt. 1988-ban az 50 hektárt sem érte el ültetvényeinek mérete.
Térhódításában szerepet játszott a szőlőterület csökkentése is. Annak érdekében, hogy a földet ne kelljen átminősíteni, vagy parlagon hagyni, sok helyen telepítettek fekete bodzát a tőkék helyére. Kedvező, hogy egyszerűbb a termesztéstechnológiája, mint az almának, a kajszi- vagy az őszibaracknak.
Nagyüzemi növénnyé vált tehát és ha tudja, ha nem, mindenki fogyasztja, hiszen élelmiszerek, drogok, gyógyszerek alapanyagául szolgál vitaminokban, illóolajokban, egészségvédő vegyületekben gazdag virágzata és termése. Mindeközben megmaradt az erdőszélek, mezsgyék és utak májusban illatozó, fehérben díszlő bokorcsodájának is.
A termesztett fajtaválaszték azonban csak a Haschberg fajtára korlátozódik, ami jelentős kockázatot jelent a termésbiztonságra. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontjának Fertődi Kutatóállomása a fajtaválaszték bővítésével igyekszik javítani a bodzatermesztés jövedelmezőségét. Nemesítési programjával több ígéretes fajtajelöltet állított elő.
Kollányi Gábortól, a kutatóállomás munkatársától megtudtuk, hogy a fajtaválaszték bővítése terjesztheti ki a bodza piaci lehetőségeit. Új fajtákkal jobban kielégíthető lenne például a gyógyászati hatóanyag és a kozmetikai alapanyag iránti igény. További előny lehet, hogy az eltérő fajták különböző időjárási és talajviszonyokhoz alkalmazkodhatnak. A termesztők szintjén változatos fajtatelepítéssel csökkenthető a termesztés kockázata, javítható a termésbiztonság. Az idegenbeporzás pedig növeli a termés mennyiségét.
A kutatás azzal is kecsegtet, hogy az egyes fajták eltérő mértékben ellenállók a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Rezisztens, toleráns fajták használatával csökkenthető a termésveszteség és a növényvédő szerek használata is, ami költségmegtakarítást eredményez.
A termelők igénylik az adott területen a legjobb minőségű és beltartalmi értékű, a termesztési célnak legjobban megfelelő fajtákat. A magasabb minőségű, az adott felhasználási célnak jobban megfelelő termékek általában magasabb áron értékesíthetők, ami növelheti a jövedelmezőséget.
A bodza alakgazdagsága hazánkban igen nagy. A vad ökotípusok széles genetikai változatossága elősegíti a különféle tulajdonságok szelekcióját és kombinálását.
A kisparcellás, többismétléses összehasonlító kísérletek szerint több vizsgált növény alkalmas a fajtabejelentésre. Ezek termésmennyiségben és színanyagtartalomban felvenni a versenyt a ma egyedüliként termesztett Haschberg fajtával.
A MATE Fertődi Kutatóállomásán 2009-től a korábbi tájszelekciós munkát kiegészítették keresztezéses nemesítéssel. A nemesítési program eredményeként 2022-ben bejelentették a Fertődi alfa fajtajelöltet állami elismerésre.
