A tudományos világ fáradhatatlanul keresi azokat a növényeket, amelyek a fokozódó éghajlati problémák mellett is megállják a helyüket. Talán elsőre nem is gondolnánk, de bizony, a földimogyoró is e „túlélők” közé tartozik.
A klímaváltozás könyörtelen tempóval halad előre és nincs tekintettel a szélsőséges körülmények között elpusztuló növényekre. Olyan növények vehetik csak fel vele a versenyt, amelyek kibírják a forróságot és a szárazságot akkor is, ha ezek az időszakok évről évre meghosszabbodnak.
A földimogyoró azok közé tartozik, amelyek kiállják a próbát. Németországban rengeteg földimogyoró terem, de a betakarításhoz szükséges gépek a legtöbb helyen még hiányoznak.
„Az egyre kellemetlenebbé váló klímaváltozás a mi gazdaságunknak is egyre több fejfájást okoz – mondta egy német gazda. – Sok szántóföldi növénykultúrával egyszerűen már nem tudjuk tartani a hozamainkat, ezért új növénykultúrákra van szükségünk.
Így jutottunk el nemrégiben arra a pontra, hogy ha már klímaváltozást tűrő növényeket keresünk, a földimogyoró lehet a tökéletes választás. Nem véletlenül esett a döntésünk épp a földimogyoróra – folytatta. – A Bajor Állami Mezőgazdasági Kutatóközpont (LfL) egyik televíziós riportja hívta fel a figyelmemet erre az izgalmas növényre.
A műsorban ugyanis a „jövő növényeiről” volt szó, ott hallottam első ízben ilyen aspektusból a mogyoróról. Ez a növény ugyanis nagyon jól gazdálkodik a számára szükséges tápanyagokkal, és ügyesen átvészeli a legszárazabb időszakokat is.
Ekkor döntöttem úgy, hogy kipróbálom a mogyorótermesztést, majd 2022-ben bele is vágtam. Az első mogyorókat május elején vetettem el, hiszen akkor már kellőképpen meleg (18 °C-os) volt a talaj. Korábban nem figyeltem erre, így egyetlen hideg éjszaka alatt tönkrement minden, ezért az egész műveletet meg kellett ismételnem.
Egy kereskedelmi forgalomban kapható egyszerű vetőgéppel vetettem, 50 cm-es sortávolsággal – folytatta a termesztő. – Ez azt jelentette, hogy a gyomirtást a kapálógéppel tudtam elvégezni. Üzbegisztánból származó vetőmagot használtam, egy osztrák kereskedőtől szereztem be.
A magokat 3-4 cm mélyre ültetem. A szakirodalom 7-8 cm-t javasol, de véleményem szerint ez itthon túlságosan késlelteti a kelést. 10 növény/m2 -es vetési sűrűséggel vetettem lebomló mulcsfóliába, hogy az jobban megfeleljen a földimogyoró hőmérsékleti igényeinek.”
A gazda folyamatosan fejleszti a földimogyoró-termesztési módszerét. Bár tavaly nem voltak fagyproblémák, újabb nehézségek merültek fel, mivel nyulak támadták meg a mogyoróültetvényeket. Ugyanakkor jó tapasztalatai is voltak: a földimogyoró pozitívan reagált a jó kalcium-ellátottságú a termőhelyen.
Idén kísérleti jelleggel rizobiumokkal akarja beoltani a mogyorószemeket, emellett először szeretné kipróbálni a gátakon történő termesztést is. A virágzás után a termés szára a talajba nő, és a föld alatt kialakítja a hüvelyeket az apró diófélékkel.
A tipikus mogyoró-termelő országokban, például az USA-ban gépesített technológia áll rendelkezésre, ám Németország még a fasorban sincs e tekintetben. A betakarítás októberben veszi kezdetét. A földimogyorót a burgonyatermesztésből származó betakarítógéppel aratja le a legtöbb gazda, amit eztán kézzel pakolnak az erre a célra előkészített ládákba. Ez nehéz fizikai munka, emellett roppant időigényes is.
A mogyorótermesztő a szomszédos biogázüzemben szárítja a nedves mogyoróhéjat.
„Még nem tudom, hogy ez mennyire lesz kifizetődő – mondja a gazda. – Egyelőre nem foglalkozom az értékesítéssel. A földimogyoró még mindig csak egyfajta hobbi a gazdaságunk számára. Ennek ellenére látok perspektívát a termesztés kiterjesztésére.
Ehhez azonban még sok termesztési tapasztalatra van szükség. Eddig csak a családom és a barátaim élvezhették a mogyoró finom ízét. Ez egy remek növényi fehérjeforrás a vegetáriánusok számára. A hazai termesztés és a tapasztalat tekintetében azonban még bőven van hova fejlődni.”
(Fotó: Couleur/Pixabay)
