Növénytermesztés
Növénytermesztés

A kukorica terményszárítása kovaföld felhasználásával

A kukorica terményszárítása kovaföld felhasználásával

Agrofórum Online

A kukorica fajlagos önköltségének jelentős hányadát a szárítási költségek teszik ki. E kijelentést a növény biológiai és ökonómiai sajátságai egyértelműen alátámasztják.

A kukorica előállítási önköltsége az utóbbi éveket figyelve jelentős növekedést mutat. A pár évvel ezelőtti átlagos 190-200 e Ft-os hektáronkénti előállítási önköltséget túlhaladva, napjainkra – különösen a monokultúrában termesztett állományok esetén – már 240-250 e Ft-os kukorica önköltségről beszélhetünk. Természetesen ez a növényvédelmi helyzetkép változása mellett elsősorban az agrárolló és a piaci tényezők kedvezőtlen alakulásával magyarázható. E tényekből adódóan az ágazat gazdaságosságáról alkotott korábbi nézetek változóban vannak. A mezőgazdasági termelőegységek különös hangsúlyt fektetnek a költségtakarékos és költséghatékony megoldások gyakorlatba történő átültetésére.

A kukorica fajlagos önköltségének jelentős hányadát a szárítási költségek teszik ki. E kijelentést a növény biológiai és ökonómiai sajátságai egyértelműen alátámasztják. Ismert, hogy egyes kukoricahibridek versenytársakhoz képesti pozicionálása a terméseredmények mellett a betakarítási szemnedvesség függvénye. Természetesen a mindenkori szemnedvesség nagymértékben függ a klimatikus viszonyoktól, a választott éréscsoporttól és a termesztési körülményektől. A szárítás az összes szántóföldi ágazatot figyelembe véve talán a kukorica esetében a legmeghatározóbb tényező, mivel terméshozama megközelítőleg annyi, mint a többi szemes terményé együttvéve. Nagy betakarítási nedvességtartalmánál fogva, azonban lényegesen nagyobb vízelvonó kapacitást igényel, mint az összes többi szemterméssel bíró növényünk.

Emellett a különböző üzemű szárítók (gáz, gázolaj) esetében egyaránt felmerülő súlyos probléma, hogy az üzemeltetésükhöz szükséges energiahordozók biztosítása napjainkra egyre több akadályba ütközik, illetve a beszerzési költségük is nő. Így a fosszilis energiahordozók válságából adódóan is egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a költségtakarékos, alternatív szárítási technikák kutatására, gyakorlati adaptációjára.

Ilyen technológiai újítás lehet a kovaföld terményszárításra történő használata. Gyakorlati tapasztalatok támasztják alá a kovaföld jó vízmegkötő képességét. Ez egy rendkívül kis térfogatú, de nagy összfelületű anyag. Ugyanannyi kovaföld és víz összeöntött elegyének térfogata – a képen is jól látszik – alig több mint a vízé (1. kép). E nagy felületből adódóan az anyag abszorpciós képessége rendkívül nagy. Alaphipotézisünk szerint így a tárolt terményekhez keverve, a gabonaszem vízelvonásával kapcsolatban is érvényesülhet e pozitív tulajdonsága.


1. kép: A kovaföld vízfelvétele – Balról jobbra: kovaföld; víz; az első két kémcsőben lévő térfogatú kovaföld és víz elegye

A kovaföld létrejötte, fizikai, kémiai és biológiai sajátságai

A kovaföld növényi eredetű anyag. A kovamoszat nevű egysejtű, mikroszkopikus méretű moszatok külső héját alkotja (2. kép). A mai tudásunk szerint a kovamoszatok a kékmoszatokkal együtt alakították ki a Földön az oxigéntartalmú légkört. Ezek az élőlények adták és adják ma is a tengeri plankton igen jelentős hányadát. A kovamoszatok csoportja rendkívül fajgazdag, jelenleg mintegy 10.000 ismert fajt tartunk számon. Minden kis kovamoszatot két héj borít és véd. Az elpusztult kovamoszatok váza az elmúlt évmilliók folyamán a tengerfenekére süllyedt, felgyűlt, és bizonyos helyeken több méter vastag réteget alkotott a vizek fenekén. A későbbiekben a földkéreg nagy mozgásai révén ezek a rétegek egy része a szárazföldre került.


2. kép: A kovaföld mikroszkópos felvétele 1500-szoros nagyításban

Sokan a természetgyógyászat legújabb csodafegyvereként tartják számon regeneráló, sejtélénkítő, ásványpótló, fertőtlenítő és méregtelenítő hatása miatt. A kozmetikai iparban ránctalanító, arclemosó, körömápoló és hidratáló krémek alkotóelemeként találkozunk vele. Kovaföldkapszulát ajánlanak hajhullás ellen, méregtelenítésre, valamint a bélműködés és a felszívás serkentésére. Ezen kívül, mivel rendkívül sokféle természetes ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, hiánybetegségek leküzdésére is jó. Az iparban szűrőanyagként, valamint csiszoló- és szigetelőanyagként is hasznosítják. A mezőgazdaságban mint rovarölő szer ismeretes. Kis dózisban a tárolt terményhez adagolva az ízeltlábúak fejlődési alakváltásait gátolja, a légzőszervrendszerükbe kerülve azok pusztulását okozza.

A kovaföld (3. kép) főleg szilícium-dioxidból (SiO2) áll. Mint minden porózus anyag (így SiO2-tartalmú homok is), ha a tüdőbe kerül, akár tüdőbetegséget, szilikózist okozhat. Rákkeltő (karcinogén) hatásáról sokan és sok helyen írtak, de ez egyértelmű bizonyítást még nem nyert. Ettől függetlenül az említett tényekből adódóan a kovaföldtartalmú szerek (töltőszerek, hintőporok stb.) csomagolásán az Xn (ártalmas) jelölésnek kell szerepelnie. Kijuttatása esetén védőmaszk használata javasolt.


3. kép: A kovaföld

Saját vizsgálati eredmények

A rovarölő tulajdonsága mellett felmerült az anyag vízelvonó képességének hasznosítása, a tárolt termények nedvességtartalmának csökkentése érdekében. Így az következőkben a kovaföld kukorica terményszárítására való alkalmasságával kapcsolatos saját vizsgálati eredményeinkről kívánunk beszámolni. Laboratóriumi méréseinket a különböző vízleadási dinamika megismerésének érdekében 3 különböző víztartalmú kukoricatétel (19,8 %; 21,0 %; 28,7 %) bevonásával végeztük. Ezen eltérő nedvességtartalmú tételekből 5 kg-os mintákat képezve 4 ismétlésben 3 kezelést (kontroll=kezelés nélkül; 1 ‰=1 t terményhez adagolt 1 kg kovaföld; 2 ‰=1 t terményhez adagolt 2 kg kovaföld) vizsgáltunk.  Emellett az „extrém” mennyiségű kovaföld hatásának megismerése érdekében a 19,8 %-os víztartalmú tétel esetében két magasabb dózis vizsgálatát is beiktattuk (4 ‰=1 t terményhez adagolt 4 kg kovaföld; 8 ‰ = 1 t terményhez adagolt 8 kg kovaföld).


1. ábra: A 19,8 %-os, kiindulási nedvességtartalmú kukoricatétel vízleadása a 2 hetes vizsgálati időszak alatt

Az alkalmazott dózisok megválasztását az Ediafilt Kovaföld Termelő és Feldolgozó Kft. által közzétett javaslatok indokolták. A minták tárolása a vizsgálat ideje alatt a gyakorlatban megfigyelt, beton síktárolókban mérhető, realisztikus környezeti tényezők mellett történt. A felvételezés időtartama két hét volt, mely során a kétnaponta vett, egyenként 0,5 kg-os homogenátumok szárazanyag- és víztartalmát határoztattuk meg. Az analitikai mérés előtt a porfrakciót pneumatikusan eltávolítottuk. Az egyes minták százalékos víztartalmát [szárazanyag, víz (MSZ 6830/3-77)] a Magyar Szabvány (1977, 1978, 1981) előírásai szerint vizsgáltattuk.


2. ábra: A 21,0 %-os, kiindulási nedvességtartalmú kukoricatétel vízleadása a 2 hetes vizsgálati időszak alatt

Az 1-3. ábrákon látható az eltérő víztartalmú kukoricatételek két hét alatt megfigyelt vízleadási dinamikája. Elmondható, hogy a kovaföld adagolásával egyértelműen csökkent a kontrollhoz képest a kezelt termény víztartalma (1. táblázat). A vizsgálat során a kezelésektől függően 2,3-4,4 % közötti abszolút víztartalom-csökkenéseket regisztráltunk. Ez a kontrollhoz viszonyítva, átlagosan 1,5-1,6-szoros vízleadás növekedést jelent. Az előzetes feltételezéseket alátámasztva a leglátványosabb vízleadást a legmagasabb víztartalmú tétel 2 ‰-es kezelésénél tapasztaltuk (közel 4,5 %-os csökkenés). A termény víztartamának csökkenésével a vízelvonás mértéke is csökkenést mutat. Ezt a felületi víz hiányában a vegetációs víz nehézkesebb mobilizációjával magyarázzuk. Az „extrém” dózisok alkalmazása – bár többlet vízelvonást eredményezett – exponenciálisan csökkenő hatékonyságot mutat. Eredményeink igazolták, hogy a nagyobb mennyiségű kovaföld adagolása nem okozott lineárisan növekvő vízvesztést. A vízleadás időbeni tendenciáját figyelve elmondható, hogy a maximális vízleadás a vizsgálat 12-14. napjain tapasztalható. Az anyag higroszkópikus tulajdonságaitól függetlenül tehát a maximális hatékonyság a felvételezés végén jelentkezett. Az egy napra vetített átlagos vízvesztések vizuális ábrázolása (4. ábra) is egyértelműen alátámasztja a fenti megállapításokat, miszerint a legnagyobb hatékonyság a magas víztartalmú tétel esetén alkalmazott 2 ‰-es dózisban kijutatott kovaföldtől várható.


3. ábra: A 28,7 %-os, kiindulási nedvességtartalmú kukoricatétel vízleadása a 2 hetes vizsgálati időszak alatt

Összefoglalva: a nedves terménytételekbe kevert kovaföld alapvetően nem helyettesítheti a hőközléses terményszárítást, mivel a légszáraz termény víztartalmára (13-14 %) történő leszárítás nem, vagy csak hosszútávon várható. E technológia alkalmazásával elsősorban a magas víztartalmú kukoricatételek vízvesztése fokozható, illetve részben kiválthatóvá válna a kétlépcsős szárítás. Emellett egy elhúzódó szárítás során a szárításra váró kukoricatételek tartósítása, illetve a fosszilis energiahordozók mérsékléséből adódóan a szárítási költségek minimalizálása is mindenképpen elérhetővé válna.

Bár e vizsgálat kukoricával történt, feltételezhető, hogy az egyéb gabonafélék, első sorban őszi búza tételek esetén e technológia nagyobb hangsúlyt kaphat. Ezen ágazatok esetén az alacsonyabb betakarítási szemnedvességből adódóan, a hőközléses vízelvonás mellett nagyobb arányt vállalhat e kovaföldes technika. A kovaföld terményhez történő adagolásának és eltávolításának technológiai fejlesztése az ÁBER Gabonatechnika Kft. tevékenységéhez köthetően napjainkban már zajlik. A technológia vitathatatlan pozitívuma az alacsony anyagköltség.


4. ábra: A különböző nedvességtartalmú szemes kukoricatételek napi átlagos vízvesztésének grafikus értékei

Nagyobb ráfordítást a kovaföld adagoló berendezéseinek pótlólagos beruházása jelenthet, azonban e plusz költségek rövidtávon mindenképp megtérülnek. A technológia feltételezett, további haszna a terménykárosító ízeltlábúak pusztítása, amely e magyar termékhez hasonló összetételű kovaföldek esetén már közzétett eredmény. A termék e lehetséges additív hatásáról reményeink szerint a jövőben ismét információval szolgálhatunk.

Dr. Keszthelyi Sándor, Dr. Pál-Fám Ferenc
Kaposvári Egyetem ÁTK, Növénytani és Növénytermesztés-tani Tanszék

Fotó: Dr. Pál-Fám Ferenc

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

11 tipp a meszezéshez és a talaj-pH javításához

2024. július 12. 13:40

A meszezés elvégzésére a betakarítás utáni időszak a legalkalmasabb. Ezzel a talaj pH-értéke, kalciumtartalma nő, a szerkezete pedig javul.

Óriási csalódást okozott a repce Győr-Moson-Sopronban, a szója lehet ennek a nyertese

2024. július 9. 07:40

A Kisalföldön előreláthatólag július végén fejeződik be a kenyérgabona aratása.

Virágzás után „megcukrozza” a búzát egy gazda

2024. július 8. 16:10

Egy gazdálkodó évek óta kísérletezik azzal, hogy nitrogén és cukor keverékével permetezi a búzát. Az eredmény: nagyobb fehérjetartalom és termés.

Extrém körülmények között aratnak a német gazdálkodók

2024. július 7. 10:10

Hamar elkezdődött a gabona betakarítása Németországban. Komoly problémát jelent viszont a vissza-visszatérő, néha igen intenzív csapadék.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Szerdán ismét Nyúltenyésztési Tudományos Nap lesz a Kaposvári Egyetemen

2017. május 29. 12:43

A május 31-én megrendezésre kerülő konferenciát 1989-től minden évben megtartják, idén 29. alkalommal.

Elstartolt a GINOP projekt Kaposváron

2017. január 19. 10:16

A rektori tanácsteremben nem maradt üres szék január 17-én azon a Projektindító megbeszélésen és sajtótájékoztatón, amelyre a Kaposvári Egyetem vezetése invitált bennünket.

Iregszemcse 80 éve jelen időben

2016. október 13. 08:20

A Takarmánytermesztési Kutató Intézet ebben az évben ünnepli alapításának 80. évfordulóját.