Az évente rendszeresen szervezett kukoricabemutatót az idén szeptember 18-án tartották a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontjában.
Az évente rendszeresen szervezett kukoricabemutatót az idén szeptember 18-án tartották a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontjában.
Megnyitójában az MTA ATK főigazgatója, Balázs Ervin akadémikus a kukoricanemesítés martonvásári eredményeit bemutató országos rendezvényt ünnepnek, a kukorica ünnepének nevezte. Köszöntőjében kiemelte az idei év azon ritka sajátosságát, amikor is a rekordtermést adó búza mellett, a kukorica jelenlegi állapotában szintén kiváló terményeredmény várható.
Komoly szakmai érdeklődés mellett – szlovákiai, ukrajnai vendégek jelenlétében – Papp Gergely, a Nemzeti Agrárkamara szakmai főigazgató helyettese Kihívások és lehetőségek a kukorica ágazatban címmel kezdte meg az előadások sorát. Az agrárközgazdasági vénájú szakember jól felépített szakmai mondanivalójában a termésbecslés, a hazai és globális terméskilátások ismertetése mellett a kukorica alternatív felhasználási lehetőségeivel is behatóan foglalkozott. Előadása végén a terménytároló és szárító pályázatokra hívta fel a figyelmet (21 milliárd összegben).
Papp Gergely megítélése szerint a hazai kereslet élénkítése – az export beszűkülése következtében – fejlesztésekkel, igényteremtéssel (bioetanol-előállítás), fajtaválaszték bővítéssel szükséges és fontos. A diverzifikált termelés hozadéka, hogy a kukorica jövedelmezősége jobb lehet, mint a búzáé. A zöldítésről (7 %) szólva, az életszerűség irányába, a túlszabályozástól, a rugalmasság irányába kell elmozdulni. A termeléshez kötött támogatásoknál a jövőben az olajretek nem szerepel, a burgonya viszont bekerül a támogatott kultúrák közé.
A házigazda és levezető elnök tisztét egy személybe ellátó Marton L. Csaba (/MTA ATK) tudományos osztályvezető, először köszöntötte a megjelenteket, majd Kukoricanemesítési eredmények 2016 címmel, a Kutatóközpont kukoricanemesítési munkájáról adott átfogó képet. Az EU 27-ek kukorica piacáról (25,5 millió tonna termés) elmondta, hogy az nettó exportőr. A kukorica élettani viselkedését (hidegtűrés vizsgálata a fitotronban) részletesen taglalta a genetikai variabilitással összefüggésben. Áttekintésében a magyarországi kukorica termésátlag növekedést (35 év átlagában 12,5 kg/év) szerénynek ítélte a szakember az európai (német, francia példák) és különösen az amerikai eredmények tükrében. Megjegyezte, hogy az északi országoknál 2 millióval (jelenleg 4 millió ha) nőtt a termőterület másfél évtized alatt.
Marton L. Csaba történeti visszatekintést is adott. Az első hibridkukorica előállítás 60 éve történt Martonvásáron (Erdőhát, 1956). Pár év múlva, hallatlanul gyors fejlődés következtében már 100 %-ban hibridkukoricát termeltek Magyarországon. A csapadékviszonyok elemzése, a klímaváltozás hatásai, a stressz-tolerancia további vizsgálatára készteti a nemesítőket.
A Martonvásáron folyó eredményes műhelymunkát jól érzékelteti; az Intézet az elmúlt 3 évben 22 új, állami elismerést elnyert hibridet állított elő (szemes 70 %, siló 30 %). A fajták a korai, szuper korai irányba tolódnak el, a tőszám optimalizálása (65-72 ezer tő/ha) is szempont a kutatási programban. A siló (LFY) típusú fajták előretörése várható.
A martonvásári kukoricafajták területe a Monsanto, Pioneer és a Syngenta után a negyedik helyet foglalja el, őket még húsz vetőmag cég fajtái követik.
Vida Gyula (MTA ATK) tudományos osztályvezető Búza nemesítési eredmények 2016 címmel számolt be az Intézet eredményes búza kutatásairól, a tápanyag-ellátottság (N, P), az önköltség és a gombakárosítók függvényében. Az új fajták (10 fajtát sorolt fel) közül kiemelkedik az Mv Nádor (9 tonna felett, malmi minőségben), amely a jelenleg legnagyobb területen szaporított fajta. A mennyiség és minőség, a versenyképes önköltség alapján az importőrök beárazzák a fajtákat, így erős ráhatással bírnak a termelőkre.
Oross Dénes (Bázismag Kft.) ügyvezető igazgató képet adott a martonvásári kukoricahibridek vetőmagellátásának helyzetéről. Éréscsoportok (igen koraitól) szerint, 31 hibrid áll a gazdálkodók rendelkezésére. A 8 silóhibridből 4 kifejezetten biogáz-előállítására alkalmas.
Néhány piaci és szakmai jellegű részletkérdéssel is foglalkozott az előadó (hidegtűrés, frakcionált vetés, kártevők, károsítók, gyapottok-bagolylepke, fuzárium, öntözés stb.), hangsúlyozva a gazdálkodókkal való élőmunka és információkapcsolat, a fajta ismeret, a piaci bevezetés, termékpozicionálás. stb. fontos szerepét (25 platform az országban).
A tartalmas, magas szakmai színvonalú előadásokat a bemutatótéren szemlézhették a szakemberek.
A szántóföldi fajta bemutatót az agrotechnikai (tápanyag-ellátási) kísérleteket kiváló szakemberek Pintér János (tudományos főmunkatárs), Árendás Tamás (tudományos főmunkatárs), Bónis Péter (tudományos főmunkatárs) és Istvándi László (kereskedelmi képviselő) részletes, lényegre törő kalauzolása mellett ismerhették meg a résztvevők.
A látottak, hallottak alapján határozottan kijelenthető; jó úton jár a martonvásári kukoricakutatás, -nemesítés.
A bemutató valóban a kukorica ünnepe volt. Felsőfokon.
(Dr. Oláh István – Agrofórum Online)
