Megalapozott szakpolitika kidolgozásához hosszú távú együttműködés szükséges a tudomány szereplőivel és a szakmai szervezetekkel. Ezt bizonyítja az az 5 éves kutatási program, melyet az Agrárminisztérium indított a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet közreműködésével.
A hazai növénytermesztési viszonyokat tápanyag-gazdálkodási oldalról meghatározó nitrát rendelet maximálisan kijuttatható hatóanyagokat tartalmazó része több, mint 15 évvel ezelőtt került kidolgozásra.
Az eltelt időszakban jelentős változások történtek a tápanyagok hasznosulását meghatározó tényezők szinte mindegyikében. A genetikai előrehaladás miatt jelentős fejlődés következett be a növények tápanyag hasznosító képességében, a felhasznált műtrágyák gyártástechnológiájában, valamint a mezőgazdasági erő- és munkagépek adatgyűjtő rendszereiben, és ennek köszönhetően adaptációs képességeiben.
A rendeletben rögzített értékek nem tartanak lépést ezzel a fejlődéssel. Termelői észrevételek alapján a jó mezőgazdasági adottságú nitrátérzékeny területeken számos esetben már az engedélyezett maximális értékeknél jóval nagyobb mennyiségű a növények nitrogénfelvétele. Így a jelenlegi értékek betartása mellett nem lehet a növények genetikai potenciálját kihasználni.
A jogszabály módosításhoz tudományos előkészítésre volt szükség, mivel a hazai szabályozásnak az uniós irányelvekben meghatározott kibocsátás-csökkentési kötelezettségeknek meg kell felelniük.
Az Agrárminisztérium ezért több évvel ezelőtt kutatási programot indított, melynek keretében az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet vizsgálta a maximálisan kijuttatható nitrogén-hatóanyag értékek növelésének lehetőségét. A kísérletek befejeződtek, eredményei felhasználhatók a nitrát rendelet felülvizsgálatához.
