A mezőgazdasági területek ökológiai állapotának mérésére a mezei nyúl állományának természetes változását alapul véve dolgoz ki modellt a VadVilág Megőrzési Intézet, a mérési módszer támpontul szolgálhat majd az EU megújított közös agrárpolitikája által előírt zöldítési program teljesítésének igazolására is – mondta az intézet vadbiológusa az MTI-nek.

Szemethy László, a gödöllői Szent István Egyetem keretében működő intézet egyetemi docense kifejtette: a mezei nyúl azért lehet bioindikátor, mert élőhelyén a természetes étrendjét jórészt olyan gyomnövények, fűfélék, az utak menti cserjék hajtásai alkotják, amelyek az ökoszisztéma egyensúlyban tartásának fontos elemei. Így, ha a mezei nyúl szaporodik, vagy az adott területen csökken a száma, jelzi, hogy az agrártermelés összhangban van-e a természet biológiai egyensúlyának megőrzésével – tette hozzá.

A környezet megóvását, a fenntartható mezőgazdaságot szolgáló fokozatosan végrehajtandó zöldítési program már ez évtől kötelezi a nagyobb uniós támogatásra számító gazdálkodókat, hogy szántóföldjük egy részén ökogazdálkodásra rendezkedjenek be, a legelőket megőrizzék, és több más előírás betartásával az ökológiai egyensúly megmaradásáért tevékenykedjenek.

Munkájuk eredményének méréséhez új módszerekre van szükség, ilyen lehet a kidolgozás alatt álló modell is – emelte ki az egyetemi docens.

Első lépésként az intézetben működő Országos Vadgazdálkodási Adattár, a vadgazdálkodók által jelentett állomány és a terítékek, az elejtett nyulak száma alapján vizsgálják a mezei nyulak állományának változását. Napjainkban hozzávetőleg 400 ezerre tehető a szántások menti mezsgyéken, gyepeken, árokszéleken élő, megbújó mezei nyulak száma.

A pontosabb mérésekhez a vadgazdálkodás munkatársai az Alföldön kijelöltek 20 mintaterületet megfigyelő pontokkal, ahol a nyulak hullatéka és esetenként az éjszakára felállított reflektorok segítségével, vadszámlálással következtetnek a létszám alakulására.

A VadVilág Megőrzési Intézet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megbízásából készíti a programot és eddig hét millió forintot fordított rá.
Szemethy László elmondta, az intézet felkészült arra is, hogy amennyiben erre megbízást kap, olyan országos rendszert építsen ki, amelynek segítségével a gazdálkodók már a jövő évtől igazolhatják, hogy eleget tettek az EU zöldítési elvárásainak.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) korábbi tájékoztatása szerint a 2015-ben induló új közvetlen uniós támogatási rendszer több új, kötelező elemet tartalmaz a termelők számára, amelyek közül a legfontosabb a zöldítés. Az új szabályok értelmében a gazdáknak diverzifikálniuk kell a növénytermesztést: állandó gyepterületeket kell fenntartaniuk, valamint a 15 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak a szántóterületük 5 százalékának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterület kell fenntartaniuk. (Az ökológiai célterület természetvédelmi célokat szolgál, állandó növénykultúrával segíti elő a biológiai sokféleség megőrzését.)

A szabályok szerint a vetésszerkezet tervezésekor a 10 és 30 hektár közötti szántón gazdálkodó termelőknek legalább két különböző növénykultúrát, a 30 hektár fölötti szántón gazdálkodóknak pedig három különböző növénykultúrát kell termeszteniük, a főnövényekre vonatkozó arányok betartásával. A “zöld” komponens a közvetlen kifizetési (nemzeti) keretösszeg 30 százalékát teszi ki.

(MTI)