Növénytermesztés

A nitrogénkötés folyamatának újabb láncszemére derült fény

Agrofórum Online

A nitrogén a levegő legnagyobb arányú alkotórésze. A pillangós virágú növények a velük szimbiózisban élő talajbaktériumok segítségével képesek e gáz levegőből történő megkötésére.

A nitrogén a levegő legnagyobb arányú alkotórésze. A pillangós virágú növények a velük szimbiózisban élő talajbaktériumok segítségével képesek e gáz levegőből történő megkötésére. A gyökérgümőkben található baktériumokat a növények tápanyaggal látják el, cserébe nitrogénhez jutnak, így a pillangósvirágú növények kevesebb nitrogén műtrágya felhasználásával termeszthetők.

A John Innes Központ egyik csoportja kutatásának középpontjába azt állította, hogy miként lehetne más, nem pillangós virágú növényeknél, például búza és árpa esetében ezt a szimbionta kapcsolatot kialakítani – olvasható a https://www.jic.ac.uk/news/2016/05/john-innes-centre-scientists-discover-missing-link-plant-nitrogen-fixation-process/ címen a világhálón. Ha ez sikerülne, növekvő termésmennyiséggel lehetne számolni, ami különösen a fejlődő országokban lenne hatalmas jelentőségű, ahol a farmerek nitrogén műtrágyához való hozzájutásának lehetősége korlátozott.

A cél elérése érdekében a nitrogénkötés folyamatának minél alaposabb, minden részletre kiterjedő megismerésére van szükség. E téren értek el a kutatóközpont munkatársai jelentős eredményt.
Régóta köztudott, hogy a növény és a talajbaktérium közötti kapcsolatot a kalcium gyökérsejtekben történő mozgása határozza meg. Az új kutatás során arra derült fény, hogy a folyamatban egy sor fontos fehérje vesz részt, melyek jelenléte meghatározza a kalcium sejtmagba történő bejutását. Ennek hatására kerül tovább az az információ, hogy a gyökér közelében talajbaktérium jelent meg. Ezt követően indulnak be a növényben azok a folyamatok, melyek a talajbaktérium befogadására alkalmas gyökérgümők képződését teszik lehetővé. Ugyan a kalcium sejtmagokba történő bejutása korlátozott mértékű, nagy hatást gyakorol az egész növény fejlődésére.

A kalcium jelátviteli rendszer létezése ugyan ismert volt, a sejtmag kalciumcsatornájának pontos azonosítására azonban csak most került sor. A sejtmagba vezető kalciumcsatorna nem csupán a nitrogénkötés folyamatában játszik fontos szerepet, hanem a különböző környezeti hatásokra adott válaszok kialakításában is.
E lépéssel a pillangósvirágúak nitrogénkötési folyamatának alaposabb megismeréséhez kerültünk közelebb, mely reményt ad arra, hogy a más családokba tartozó növényfajoknál is egyszer létrehozható a nitrogénkötő talajbaktériumokkal való együttélés.

(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Csak a fele repce érkezik – mi történik az EU-ban?

2025. szeptember 15. 13:10

Az EU repceimportja 2025/26 első két hónapjában csaknem megfeleződött. Mi áll a háttérben, és mire számíthatunk a folytatásban?

Melyik őszi búza fajtát érdemes választani? Itt a friss eredmény

2025. szeptember 9. 10:10

A GOSZ–VSZT–NAK 18. alkalommal megszervezett őszi búza fajtakísérletei objektív adatokkal támogatják a gazdálkodókat a fajtaválasztásban

Szigorodott a termékpiaci törvény: vége a visszaéléseknek

2025. szeptember 8. 12:40

Új szabályok védik a gazdákat a felvásárlókkal szemben: csak előre rögzített feltételek mellett lehet minőségi kifogást emelni.

Egyem vagy ne? – A teljes kiőrlésű gabona nagy kérdése + videó

2025. szeptember 2. 16:10

Valóban érdemes-e, egészséges-e teljes kiőrlésű gabonatermékeket fogyasztani? Akadnak olyanok is, akik kifejezetten félnek az ilyen jellegű termékek fogyasztásától, mert úgy gondolják egészségügyi kockázatokat hordozhatnak. A téma alapos körüljárásában Hertelendy Péter növényorvos segített nekünk.

A szalma szerepe a talajerő-gazdálkodásban

2018. november 27. 07:33

A növényi maradványok értékes tápanyagokat tartalmaznak, lebomlásuk után gazdagítják a termőtalajt és hasznosak a következő növénykultúrának. Ha nem tudjuk felhasználni a szalmát az állattenyésztésben, akkor inkább javasoljuk a gabonaszalma szakszerű kezelését, mint annak lehordását.

Rabul ejtették a talajbaktériumok – Beszélgetés Nemere István íróval a Földbarát című könyvéről

2018. március 1. 10:27

"Olyan dolgok derülnek ki a könyvből, mint például az, hogy a bacik és a növények odalent egymás között kommunikálnak, és mindenféle állapotokról tudósítják a többieket."

A kukorica többre képes - tegyük azzá! – Mikrobiológiai támogatás a termésbiztonság növeléséért

2018. március 14. 09:17

A talajoltó anyagok az ún. biostimulátorok közé tartoznak, és mint ilyenek a kukorica növekedését, fejlődését támogatják, javítják a tápanyagok felvételét.

Miért hagyja veszni talajának termőképességét?!

2021. október 7. 09:05

A szántóföldi termesztés kockázatossága évről-évre folyamatosan nő a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok miatt.