Növénytermesztés

A precíziós (helyspecifikus) talajművelés

Agrofórum Online

A Magyarország talajait jellemző mozaikosság miatt sok esetben az egyes mezőgazdasági táblákon belül is jelentős különbségek vannak.

A precíziós – helyspecifikus – gazdálkodás gyakorlatában sok szó esik a különböző típusú adatok gyűjtéséről, illetve az inputanyag-felhasználás csökkentéséről, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gazdálkodás a talajon történik. A precíziós technológiával művelt táblákon a tápanyag-visszapótlás a talaj kémiai tulajdonságainak ismeretében, illetve tápanyag-ellátottságának függvényében, a korábbi hozamokat is figyelembe véve történik. A jó talajállapot fenntartásához azonban olyan további ismeretekre is szükség van, amely a talaj fizikai féleségének, vagy más tulajdonságainak függvényében az adott táblán belüli különbségeket figyelembe véve végzi el a talajművelést.

A Magyarország talajait jellemző mozaikosság miatt sok esetben az egyes mezőgazdasági táblákon belül is olyan jelentős különbségek vannak, hogy az ilyen talajok művelése megkívánná a helyspecifikus beavatkozást. Hazánk területének valamivel több, mint 22 %-án csernozjom talajok találhatók. Ez a talajtípus mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas.

A Duna-völgy magasabb részein – például Mosonmagyaróvár környékén – található öntés csernozjom talajokra általánosan jellemző, hogy akár 100-130 cm mély termőréteggel rendelkeznek, kémhatásuk semleges körüli, enyhén lúgos. A humusztartalom a talaj felső rétegében 3-4 %, azonban ez az érték lefelé haladva fokozatosan csökken. A csernozjom talaj jellemzően az agyagos vályog, illetve az agyag textúra csoportba sorolható. Szerkezete morzsás, de az öntés jelleg miatt néhol kevésbé jó. Vízvezető, víztartó képessége közepes, szerves anyag gazdálkodása pedig a szerves kötésben található nitrogén mennyiségétől és az ásványosodás ütemétől függően változik. A csernozjomok összességében jó termőképességű talajok, melyeken a gazdálkodás korlátja a csapadékhiány, illetve a tavaszi időszakban előforduló nedvességtöbblet lehet. A nedvességtöbblet vagy -hiány kialakulásához elegendő lehet a mikrodomborzat változatossága, amely a tökéletesen simának tűnő táblán is jelentős különbséget eredményezhet a termesztett növény fejlettségi állapotában (1. ábra).


1. ábra Ugyanazon a napon készített felvétel a kukorica eltérő fejlettségi állapotáról, melynek oka a táblán belüli eltérő talajnedvesség-tartalom

Mivel értékes, jó termőképességű talajokról van szó, fokozottan oda kell figyelni a szerkezet megóvására, a degradációs folyamatok megelőzésére, vagy ha azok már megfigyelhetők, akkor a folyamat lassítására, megállítására, jó esetben visszafordítására.

Csernozjom talajoknál különösen nagy károkat okoz a száraz talajállapot mellett végzett művelés. Ilyenkor a művelőeszköz széttördeli az aggregátumokat és porosítja a talajt. A porosodással egyidejűleg fokozódik a cserepesedésre való hajlam, valamint a víz- és szélerózióval szembeni érzékenység.

A porosodás mellett ugyancsak nagy károkat okoz a talaj tömörödése is, melynek kiváltó okai között szerepel a nedves talajon való járás, a nedves talaj művelése, valamint az erő- és munkagépek tömegéből adódó terhelés.

Művelés során a művelőeszköz nyomást gyakorol a talajra, ennek következtében csökken a porozitás, összenyomódnak az aggregátumok, romlik a talaj szerkezetessége. A porozitás csökkenése egyértelműen magával vonja a térfogattömeg és a mechanikai ellenállás növekedését (2. ábra).


2. ábra: A talajnedvesség-tartalom (balra) és a talaj tömörödöttség (jobbra) különbségek egy táblán belül

Az aggregátumok sérülése miatt fellépő porosodás következtében a pórusok eltömődhetnek, romlik a talaj vízvezető képessége, szerkezete a tömör rétegen belül gyakran lemezessé válik. A tömör réteg/ek jelenléte akadályozza a növényi gyökerek fejlődését, a víz és a benne oldott tápanyagok mozgását, a magvak csírázását, ami egy idő után termésdepresszióban mutatkozik meg.

Kedvezőtlen esetben belvizes foltok jelennek meg a szántóföldön, a felszínen álló víz hatására kiszorul a talajból a levegő, reduktív viszonyok alakulnak ki, melynek következtében a tarlómaradványok feltáródása vontatott lesz, vagy meg sem történik. Ha a talajba kevert szár- és gyökérmaradványok nem tudnak elbomlani, penészedés figyelhető meg, melynek következtében toxintermeléssel is számolnunk kell, ami tovább rontja a növénytermesztés sikerét. A vízborítás következtében a morzsák szétesnek, eliszapolódik a talaj, ami további degradációs problémát indukál (cserepesedés, porosodás, rögösödés). A belvíz megakadályozza a növények fejlődését, így a vetés foltokban kipusztul a mezőgazdasági táblán (3. ábra).


3. ábra: Belvíz okozta kár egy mezőgazdasági táblán

A tömörödés kiváltó tényezői között említettük az erő- és munkagépek tömegéből adódó terhelést is. Az erőgép járószerkezetének kialakítása nagymértékben befolyásolja az okozott kár mértékét. Minél nagyobb a felfekvési felület, annál kisebb lesz az 1 cm2 talajfelületre eső erőhatás, tehát a tömörítés kockázata. A csúszás mérséklése is pozitívan hat ebből a szempontból. Ezek alapján elmondható, hogy a legkedvezőbbek a lánctalpas, gumihevederes járószerkezetek.

A hozamtérképek segítséget nyújthatnak annak felderítésében, hogy számolnunk kell-e a növénytermesztés sikerét jelentősen befolyásoló talajhibával (4. ábra).


4. ábra: A talaj vontatási ellenállása (balra), illetve a hozamtérkép (jobbra) között szoros összefüggés látható

A penetrációs ellenállás mérésével pontosan megállapítható, hogy a területen hol alakultak ki tömör rétegek, melyek jelenléte zavarja a növények fejlődését. A tömör rétegek átmunkálására – attól függően, hogy hol helyezkednek el – több lehetőségünk is van. A tárcsázás nyomán kialakult művelőtalp réteg megszűntetése középmély szántással is lehetséges, a mélyebben elhelyezkedő (szántás során, vagy a gépek tömegéből adódóan kialakult) tömör rétegeket hatékonyan középmély vagy mélylazítással törhetjük át. A helyspecifikus talajművelés alkalmazásakor változtatható mélységű talajlazítót alkalmaznak, annak függvényében, hogy a táblán belül hol, milyen lazítási mélységre van szükség.

Az értékes tulajdonságokkal rendelkező termőtalajainknál különösen fontos a kímélő művelés, melynek segítségével kedvező állapotban tudjuk tartani a talajt. Érdemes fontolóra venni a mulcshagyó művelést, mellyel a talaj rugalmasságát is fokozhatjuk, valamint a mulcsréteg védi a talajt a kiszáradástól és az eróziótól.

Jelenleg több kísérletben, illetve üzemi méretű alkalmazásban is vizsgálják az ún. sávos talajművelést, valamint a forgatás nélküli talajművelést. Azonban ezen művelési gyakorlatok sikerességét és jövedelmezőségét a talaj és a meteorológiai viszonyok is nagymértékben befolyásolják.

Mindenképpen kerülni kell a sokmenetes beavatkozásokat, amelyek egyrészt a talajszerkezetet rombolják, másrészt a fokozott levegőztetés miatt a talajban szerves kötésben lévő szén oxidációját és ezzel együtt a talaj szénvesztését segítik elő.

Mielőtt a helyspecifikus talajművelést, talajlazítást vagy szántást lehetővé tévő eszközöket beszerzi valaki, érdemes – akár szolgáltatókkal felvételezett – talajtulajdonság térképet készíteni annak kiderítésére, hogy kellően heterogén-e az adott mezőgazdasági tábla ahhoz, hogy érdemes legyen a beavatkozásokat helyspecifikusan elvégezni. Erre lehet jó példa a talajok elektromos vezetőképességének mérése, amely területteljesítményében jó tulajdonságokkal rendelkezik, és kellő felbontásban mutatja meg a táblán belül jelentkező különbségeket (5. ábra).


5. ábra: A talaj elektromos vezetőképességének térképe jelezheti a táblán belül jelentkező különbségeket

Dr. Beke Dóra
NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Mosonmagyaróvár
Dr. Milics Gábor
NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Biológiai Rendszerek Műszaki Intézete, Mosonmagyaróvár

Az Agrofórum precíziós gazdálkodásról szóló cikkei >>>

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hihetetlen kukoricatermés, két hét alatt felülmúlták az előző két év hozamait

2025. október 12. 13:10

Egyre több helyen gondolkodnak globálisan is abban, hogy a kukoricát szárazságtűrőbb, a vizet jobban hasznosító kultúrnövényekre cseréljék le. Néhány jó hozamú év azonban visszatartja ettől a gazdákat.

Kukorica-katasztrófa Békésben, elképesztő termésátlag született

2025. október 11. 09:10

Sokaknak elment idén is a kedve a kukoricatermesztéstől Békésben, az ország egyik legmelegebb és legszárazabb részén, ahol elkeserítő termésátlag született.

Ritka növénykultúrára kaptak rá Magyarország szívében, pedig rengeteg víz kell hozzá

2025. október 8. 09:10

A kisebb kultúráknak is van jövőjük és biztos piacuk idehaza, erre találhatunk bizonyítékot Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.

Furcsa anyag került a vetőgépbe Veszprém vármegyében, ezt juttatták a talajba

2025. október 5. 13:10

Ritka látványt örökített meg egy magyarországi gépforgalmazó, a direktvetőgépét a búzavetőmag mellett igen hasznos szervestrágya-pellettel töltötte fel. De mire jó ez?

Egyre szebbek a Steyr traktorok, az új Plus modellek mindenkit letaglóztak

2024. november 18. 13:40

A homlokrakodóval is felszerelhető traktorok maximális hátsó emelési kapacitása 5 tonna, de a pótkocsihúzás sem idegen feladat számukra.

Az alapfelszereltségű drónok sokoldalú használatának lehetőségei

2019. január 9. 08:32

35 méter magasan repülve a drón által készített képek 1cm/pixel felbontásúak, így minden egyes növény elkülöníthető a felvételeken

A hígtrágya precíziós kijuttatásával kísérleteznek magyar szakemberek

2024. március 20. 15:10

588,3 millió forint vissza nem térítendő támogatás révén fejleszt mesterséges intelligencián alapuló precíziós hígtrágya-kijuttatási technológiát az AJG Agrogép Jármű- és Gépgyártó Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem alkotta konzorcium.

Új tanszékekkel bővül a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári kara

2022. május 18. 12:39

A Széchenyi Egyetem új tanszékekkel és képzési területekkel bővül a következő tanévtől.