Növénytermesztés

A szójatermesztés 2015. évi tapasztalatai és jövőbeni lehetőségei

Agrofórum Online

Kezdeményezték a Magyar Szója Egyesület megalakítását, amely jó eséllyel a közeljövőben jogi formát ölt.

A szójatermesztés 2015. évi tapasztalatai és jövőbeni lehetőségei címmel tartotta évösszegző rendezvényét a Magyar Szója Nonprofit Kft. 2015. november 17-én az FM Darányi Ignác termében. Rövidesen egyesületté alakulunk – mondta zárszavában Seiwerth Gábor ügyvezető igazgató.

A közel teltházas rendezvényen szinte mindenki megjelent (majdnem azt írtam, aki számít), aki érdeklődik a szójatermesztés és feldolgozás iránt. Akik pedig valamilyen okból kényszerültek távol maradni, lapunk januári számából értesülhetnek az elhangzottakról.

Gergely Márta a Közgazdasági főosztály EU referense előadásában áttekintette a 2015-ös évet, és tájékoztatást adott az éppen aktuális támogatásokról, benne a szójatermelőket megillető „területalapú” támogatásokról is.

Dr. Gyuricza Csaba az MVH elnöke a termeléshez kötött támogatásokról beszélt és elemezte a különböző helyeken és környezetben elért termésszinteket. (Úgyis, mint a növénytermesztésben járatos egyetemi oktató – a szerk.) Felvetítette azokat a sarkalatos technológiai elemeket, amelyek a szójatermesztés eredményességét befolyásolják. Kiemelte azt a három faktort, amelyek a termés szempontjából döntő fontosságúak: a termőhely alkalmassága, az agrotechnika, és a vetés körülményei, benne a gyomirtás is.

Megállapította, hogy az igénylők mindössze 1 %-át kellett a támogatottak köréből kizárni. A kifizetésekkel kapcsolatban elmondta, hogy sikerült elérni Brüsszelben, hogy ez évtől a területalapú támogatások kifizetése már októberben megkezdődhetett. A támogatási összeg 70 %-át vehették fel a gazdák előlegként.

Papp Gergely a NAK főigazgató-helyettese úgy kezdte előadását, hogy tíz évvel ezelőtt egy asztal mellett is elfértek volna azok, akik a szója ügyét képviselték, most megtöltöttünk egy ekkora termet; remélem, tíz év múlva tízszer ennyien leszünk. Beszélt a szójatermesztés ügyének kamarai támogatásáról a falugazdász hálózaton keresztül, és arról a pályázati lehetőségről (EIP-AGRI), amely a közeljövőben kiírásra kerül, és amely az olyan kezdeményezéseket, mint a szójatermesztés és -feldolgozás egyértelműen támogatni fogja.

Érdiné dr. Szekeres Rozália FM főosztályvezető, a GMO jelölésekről beszélt. Magyarország ebben a tekintetben, gyermekcipőben jár. A nyugat-európai országok ebben a tekintetben (is) jóval előttünk járnak. Hazánkban ez a jelölési rendszer a közeljövőben kerül bevezetésre.

Átfogó ismertetést kaptunk a DUNA Szója Szövetség működéséről Marija Kalentic regionális igazgató előadásában (Seiwerth Anna közreműködésével, aki a tolmács szerepét látta el.)

A szervezet egyre hatékonyabban, és egyre több ország, illetve szervezet kapcsolódásával működik. Céljuk, hogy Európában minél szélesebb körben terjesszék a szójatermesztés lehetőségeit és fontosságát. A GMO-mentes szójára ma korlátlan igény mutatkozik az élelmiszer- és takarmányiparban.

Nyugat-Európában már megjelentek ezek – hús- tejtermék továbbá tojás-, amelyek GMO-mentes szójatakarmányok felhasználásával nevelt állatoktól származnak és kerülnek forgalomba.

Örömmel láttuk, hogy több hazai, a szójatermesztésben és feldolgozásban érdekelt szervezet is részt vesz a Duna Szója Szövetség tagjaként az ott folyó fejlesztési munkákban. (Magyar Szója Nonprofit Kft., Galldorf Zrt., és még néhány szervezet.)

Dr. Balikó Sándor, úgyis mint az MSZN Kft. alapító tagja, a szójatermesztés 2015. évi tapasztalatairól beszélt. Tudjuk, az időjárás nem kedvezett a szójának. A 2014. évi 2,6 t/ha-os országos átlag, meg a beígért támogatás hihetetlen mértékben megnövelte a szójatermesztési kedvet, és közel 80 ezer ha-on vetettek idén szóját. Az időjárás viszont csak azoknak kedvezett, akik tudnak szóját termeszteni. Idén közel száz százalékos betakarítottságnál várhatóan 1,9 t/ha termésátlagra számíthatunk országosan.

Elemezte – Bárány Sándor és Fülöpné Kuszák Katalin, illetve Szekrényes Gábor adataira hivatkozva a szójatermesztés kritikus technológiai elemeit, kezdve a terület megválasztásával és folytatva a gyomirtással. Külön figyelmet szentelt a fajtakérdésnek, a vetéstechnológiának (optimális növényállomány – sor- és tőtávolság). Kritikus technológiai elem a betakarítás is, amelyen sokat nyerhetünk, de veszíthetünk is.

Arra a felvetésre, hogy lesz-e jövőre százezer hektár szója Magyarországon, kissé tamáskodva válaszolt: jó lenne, de fel vagyunk rá készülve?

Dr. Tikász Ildikó, az AKI munkatársa igencsak próbára tette a hallgatóság figyelmét. Annyi táblázatot vetített fel, hogy alig tudtuk követni. (Ezzel az elemzéssel majd 2016-ban megjelenő olajnövények technológiáit – repce, napraforgó, szója – bemutató extra lapszámunkban találkozhatnak majd olvasóink.)

Előadásának végső kicsengése, a szóját a kukoricával összehasonlítva, megállapította, hogy a kedvező években a két növény fej-fej melletti nyereséget termel. A rosszabb években, – így az idén is – a támogatás segíti a szóját a kukoricánál jobb pozícióba.

Fülöp Péter kereskedelmi igazgató az UBM munkatársa – a szervezők kérését tiszteletben tartva – nem beszélt (egy szót sem) az általa képviselt cégről, de annál alaposabb áttekintést adott a világ szójatermesztéséről és a fejlesztés lehetőségeiről, távlatairól. (Erről is olvashatnak majd a későbbiekben.)

A zárszó előtt szóra bírtuk Szépe Ferencet az FM Mezőgazdasági Főosztályának vezetőjét. Évekkel ezelőtt fehérjeprogramot indítottunk – mondta a főosztályvezető. Ennek része, de csak része a szója, mint a legjelentősebb fehérjetakarmány. Örvendetes, hogy ilyen eredményeket sikerült a szójatermesztésben elérni, amely a jövőben akkor lehet eredményes, ha képzéssel, felkészítéssel, oktatással párosul.

– Amelyekhez bizonyára tud majd forrásokat is biztosítani az FM – vetette közbe Seiwerth Gábor.
– Keressük a megoldást – válaszolta Szépe Ferenc.

Seiwerth Gábor ügyvezető bejelentette, hogy kezdeményezték a Magyar Szója Egyesület megalakítását, amely jó eséllyel a közeljövőben jogi formát ölt. Szeretnénk – mondta az ügyvezető –, ha az egyesületünkhöz minél többen csatlakoznának a kollégák, akik a szójatermesztésben és feldolgozásban érdekeltek, mert így nagyobb erőt tudnánk felmutatni, és az érdekeinket érvényesíteni a GMO-mentes szójatermesztés fejlesztése érdekében.

Végül ne feledjék!

A rendezvény moderátoraként ismét előhozakodtam egy szlogennek is beillő ferdített idézettel: „A Huxlay után szabadon „szóma” – helyett: Szója, ha mondom, segít a gondon… (Ezt még sokszor fogják olvasni!)

(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ritka növénykultúrára kaptak rá Magyarország szívében, pedig rengeteg víz kell hozzá

2025. október 8. 09:10

A kisebb kultúráknak is van jövőjük és biztos piacuk idehaza, erre találhatunk bizonyítékot Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében.

Furcsa anyag került a vetőgépbe Veszprém vármegyében, ezt juttatták a talajba

2025. október 5. 13:10

Ritka látványt örökített meg egy magyarországi gépforgalmazó, a direktvetőgépét a búzavetőmag mellett igen hasznos szervestrágya-pellettel töltötte fel. De mire jó ez?

35 ezer forintos kukoricaárakkal riogatják egymást a magyar gazdák, de az alacsony hozam inkább a baj

2025. október 4. 09:10

Az Alföld lassan alkalmatlanná válik kukoricatermesztésre, amit az egymás után sorjázó aszályos évek hatására egyre több magyar gazda lát be.

Csak a fele repce érkezik – mi történik az EU-ban?

2025. szeptember 15. 13:10

Az EU repceimportja 2025/26 első két hónapjában csaknem megfeleződött. Mi áll a háttérben, és mire számíthatunk a folytatásban?

Négyhavi mélypontra zuhant a búza ára

2023. december 12. 10:10

Erős eladói nyomást lehetett érezni a hétfői terménypiaci kereskedésben, de azért akadtak kivételek is. Chicagóban a búza 3,5 százalékkal, a kukorica pedig 0,8 százalékkal lett olcsóbb, miközben a repce stagnált, a szójabab pedig 2,6 százalékkal drágult. Európában a malmi búza, a kukorica és a takarmánybúza kurzusa is csökkent, miközben a repce piaca pluszban zárt.

Ezekkel az alternatív fehérjenövényekkel helyettesíthető az import szója

2024. október 22. 14:40

A kísérletekben szereplő sertések 40 kg testtömegtől a vágósúly eléréséig 3 fázisú süldő- és hízótápot (elő, utó) kaptak.

Bővülő lehetőségek a rovarok felhasználhatóságában

2018. február 26. 14:29

Napjainkban egyre nő az igény a gazdasági állatok takarmányozásában az alternatív fehérjeforrások felhasználása iránt a hagyományos fehérjeforrások kiváltására.

Amerikában csökkenés, Európában emelkedés

2020. március 19. 08:34

A kukorica ára 1 százalékkal a tonnánkénti 132,47 dollárnak megfelelő szintre, a szójababé pedig szintén 1 százalékkal a 303,5 dollár/tonnás értékre csökkent.