Növénytermesztés
Növénytermesztés

Tapasztalatok az ökológiai szójatermesztésről

Tapasztalatok az ökológiai szójatermesztésről

Agrofórum Online

A 2020 januárjában megjelent USDA (United States Department of Agriculture) jelentés szerint a 2019/2020-as évben a világ szójatermesztése 337,7 millió tonna, ami 0,23 millió tonnával több, mint az elmúlt évben. A legnagyobb szójatermesztő országok továbbra is Brazília (123 millió t), USA (97 millió t) és Argentína (53 millió t), az EU-ban 2,6 millió tonna szóját termelnek.

Aktualitások a szójatermesztésben

A szója átlagtermése Brazíliában és az USA-ban is meghaladja a 3 tonnát hektáronként. Ez a két ország az EU számára is a legfontosabb exportőr, miközben az általuk megtermelt szója csaknem háromnegyed része vándorol más, távol-keleti piacokra.

A GM-mentes szója az összes szójatermésnek még a 20%-át sem éri el, és jelentős része nem is kerül kereskedelmi forgalomba. Igen nehéz helyzetben van tehát a szójából mindössze csak néhány százalékban önellátó EU, és ezen belül is az érintett bio szektor, mert mind a kínálat, mind az ár szempontjából kiszolgáltatott, akár GMO-mentes, akár tanúsított bioszójára van szüksége. Érdekes az EU fehérjepolitikája abban a vonatkozásban is, hogy azon túlmenően, hogy a szójatermesztést növelni szeretné, az import fehérjét is fenntartható szegmensből kívánja fedezni 2025-re (Europe Soya Declaration).

Magyarországon is jelentősen növelni kellene a maghüvelyesek részarányát mind a konvencionális, mind az öko területeken a vetésterületben. A konvencionális területen az összes maghüvelyes 100.000 ha alatt marad, az öko területeken 2-3000 ha körül alakul. Ez mindössze 2-3%-ot jelent az ökológiai szántóterületből, ezzel messze elmaradunk számos környező ország területétől (1. táblázat).

Tagállam Termőterület (átállt és átállás alatt), ha Részesedés az ökológiai szántóterületből, % 3 év átlagos növekedési üteme, %
Franciaország 85.827 10 17
Olaszország 43.986 5 21
Spanyolország 38.057 8 –4
Németország 37.863 8 11
Litvánia 30.131 21 3
Finnország 15.526 7 15
Ausztria 14.427 7 3
Svédország 14.221 3 10
Lengyelország 12.173 3 29
más 44.963 3 15
EU 337.021 6 11

Forrás: Eurostat

  1. táblázat A biotermesztésű fehérjenövények és száraz hüvelyesek termőterülete az Európai Unióban

A hazai termesztés

 Magyarországon 2016-tól a korábbi 40-45.000 ha szója vetésterület mintegy 20-25.000 hektárral emelkedett, de miután a GM-mentes hazai szója jelentős része külpiacra kerül, így is mintegy 600 ezer tonna szóját, illetve extrahált szójadarát importálunk (2. táblázat). 

Összes terület 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Terület, ha 43.149 43.276 72.500 61.029 65.667 60.000 60.000
Termésátlag, t/ha 1,9 2,6 2 ,0 3,0 2 ,5 2,9 2,9
Bioszója terület
Terület, ha 870 936 1245 1200 1000 1100 1000
Termésátlag, t/ha* 1,6 1,9 1,9 2,6 1,9 2,0 2,6

Forrás: KSH, Biokontroll Hungária Kft, Hungária Ökogarancia Kft. adatbázisa

*: becsült adat

  1. táblázat Szójatermelés Magyarországon (2013-2019)

Az import szója olcsóbb, fehérjetartalma általában meghaladja a hazai szójáét, így ahhoz, hogy az import szóját kiváltsuk, nemcsak a termés mennyiségét, hanem a minőségét is stabilizálni, illetve javítani szükséges.

Az ökológiai szójatermesztés hazánkban 1000 ha körül alakul, 25-30 jelentősebb szójatermelő gazdaság működik. Az általuk megtermelt bioszója a kereskedelemben részt vevő szójatermesztésnek ahhoz a néhány százalékához tartozik, ami GM-mentes, különleges piaci igényt elégít ki az ökológiai élelmiszer-előállítók, állattenyésztők számára. Mivel döntően exportra kerül, a hazai bio állattartók is gyakran import takarmányra szorulnak. A szójaterület növelése és a termesztéstechnológia színvonalának emelése az ökológiai gazdálkodásban az arra alkalmas területeken tehát nemcsak a pillangósok részarányának növelése, hanem az egész ágazat eredményessége és fenntarthatósága szempontjából fontos.

Egyes vélemények szerint akár megötszörözhető lenne a magyarországi szója termőterület, de rövid időn belül reális cél lehet a szója vetésterület 150 ezer hektárra növelése. Jelenleg a szója vetésterületének háromnegyede a Dunántúlon, elsősorban Baranya megyében helyezkedik el. Jelentős terület a Dél-Alföld is, itt nagyobb a hőösszeg, azonban a kevesebb csapadék aszályos években jelentős kockázatot hordoz. Sajnos a termésátlagok továbbra is ingadoznak (1,6-2,8 t/ha), ami a növekvő felvásárlási árak ellenére a termelők számára bizonytalanná teszi a szójával elérhető árbevételt. A Dél-Dunántúl, a Nyugat-Dunántúl és Dél-Alföld csaknem 90%-át adja a hazai szójatermésnek. A termésátlagok 2018-ban Baranya megyében voltak a legkedvezőbbek (3,5 t/ha), de a hozam Bács-Kiskun és Tolna megyében is 3 t/ha fölött alakult.

Az ÖMKi szójatermesztéssel kapcsolatos kutatásai

On-farm kísérleteink során 2013 és 2019 között évenként változó helyszíneken és fajtaszámmal összesen 10 biogazdaságban, csaknem 25 szójafajtát teszteltünk, eltérő agrotechnikai és ökológiai adottságok mellett, kiegészítve bizonyos agrotechnikai elemek (pl. talaj- és magkezelések) tesztelésével (1. kép).

1. kép On-farm fajtateszt Mezőberényben

A kísérletek célja, az adott termőhelyre ajánlható fajták meghatározása, valamint a művelési mód optimalizálása. Az üzemi vizsgálatok mellett kisparcellás kísérleteket valósítottunk meg a SZIE Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékkel együttműködésben, a soroksári tangazdaságban.

On-farm kísérleteinket a téma iránt érdeklődő gazdaságokban folytatjuk, a parcellák 0,2-0,5 hektáros nagyságúak, a gazdaság táblaméretéhez és a technikai kivitelezhetőséghez igazodva. Állományfelvételezéseket végzünk a különböző fejlődési fázisokban, vizsgáljuk a betakarítás előtt gyűjtött növénymintákat (növénymagasság, alsó hüvely magassága, elágazás, hüvelyszám, hüvelyenkénti szemszám) és magmintákat (nedvességtartalom, ezermagtömeg, fehérjetartalom, olajtartalom). Az évek során szerzett tapasztalatainkat az alábbiakban foglaltuk össze.

A szója ökotermesztés sajátosságai

Biológiai alapok

Az ökológiai szójatermesztésben a termőképesség és termésminőség mellett a fajtaválasztásban az alábbi tényezők is hangsúlyosak:

  • a termés mennyiségi és minőségi stabilitása (több évjáratban, illetve termőhelyen),
  • biotikus és abiotikus stressztűrés (betegség-ellenállóság, a hosszú aszályos periódusokhoz való alkalmazkodás),
  • gyors kezdeti fejlődés (a csak mechanikai gyomszabályozásra alapozott agrotechnika megköveteli a jó gyomkompetíciós képességet),
  • jó reakciós képesség a hozzáadott agrotechnikai elemekre, pl. talajkezelés, öntözés,
  • biztonságos betakaríthatóság, esetenként fokozott gyomnyomás mellett is (jó állóképesség, gyors vízleadás, kisebb pergési hajlam),
  • a meglévő agrotechnikai és agro-ökológiai viszonyokhoz való alkalmazkodóképesség (pl. sortávnak megfelelő, adott hőösszeghez, termesztési módhoz igazodó éréscsoport),
  • alacsony tripszin-inhibitor-tartalom, ha minél közvetlenebb takarmányozási felhasználás a cél,
  • nagy ezermagtömeg és fehérjetartalom a tofú és élelmiszeripari feldolgozásra.

On-farm kísérleteink szerint a fajták optimális agroökológiai és agrotechnikai körülmények között ökológiai termesztésben is képesek a 3-4 t/ha termésre és a 35-40%, vagy a fölötti fehérjetartalomra. A fajták között azonban a tekintetben nincs különbség, hogy a tartós szárazságstressz, illetve a jelentős gyomnyomás drasztikus terméskiesést okoz, illetve ez utóbbi a betakarítást el is tudja lehetetleníteni. 

  Dél-Dunántúl Észak-Alföld Dél-Alföld Termés-maximum, t/ha Fehérjetart. maximum, %
ES Mentor x x 4,1 42
Sigalia x 4,1 37
Aires x 3,5 39
Sy Eliot x 4,0 36
Pannónia Kincse x x (öntözött) 4,5 38
Hipro 15 x x 3,0 44
S 0880 x x (öntözött) 4,1 38
Borbála x x 3,1 41
Bahia x (öntözött) 4,7 37
Sy Eliot x 4,0 35
  1. táblázat Néhány tesztelt fajta terméseredményei

Néhány termés- és fehérjetartalom eredményt emeltünk ki a 3. táblázatban, illetve jelöltük azokat a régiókat, ahol a fajtatesztekben a legjobb eredményeket érték el.

Az elmúlt években nem lépett fel jelentős mértékben kórokozó, a kórtani felvételezések során kissé fogékonyabbnak mutatkozott a bakteriózisra (Pseudomonas syringae pv. glycinea) az Aires és az S 0880, a peronoszpórára (Peronospora manshurica) a Bahia, de a fertőzés általában a virágázás vége felé következett be, és mértéke 10% körül maradt, a terméseredményeket jelentősen nem befolyásolta.

Termesztéstechnológia

Vetésforgó, területkiválasztás

A szója az ökogazdaságokban gyakran kukorica után kerül, ami fokozott gyomosodáshoz vezet. Előveteményként a legkedvezőbbek a sűrű vetésű, kisebb vízfogyasztású növények, pl. kalászosok, takarmánykeverékek. A rossz vízgazdálkodású, kavicsos altalajú terület sokkal érzékenyebbé teszi az aszályra a szójaállományt, a termés ilyen talajokon az 1 tonnát is alig érte el. Mélyebb fekvésű területeken pedig az időszakos vízborítás semmisítheti meg a növényállományt. A tábla kiválasztásánál ezeket a területeket kerülni kell.

Ausztriában bevett gyakorlat, hogy a hazai szempontrendszertől eltérően szója – egyszer – szóját követ ökológiai művelésben is, de ilyen szituációban a jobb gépesítettség és az öntözés lényegesen nagyobb termésbiztonságot jelent.

Magkezelés

Az ökogazdálkodóknak lehetőségük van olyan vetőmagot beszerezni, ami nincs tiltott anyaggal kezelve, csak Rhizobiummal oltott, de az is gyakori, hogy teljesen kezeletlen vetőmag áll rendelkezésre. Ilyenkor a magoltást el kell végezni, és ezt célszerű minél hatékonyabb készítményekkel megtenni (2. kép).

2. kép Talaj- és magkezelés gyökérmintái

Teszteltünk olyan készítményeket (Eco-Rhis, Risoliq, HiStick), amelyek hatékonyabbnak bizonyultak a hagyományos gyökérőrleményeknél, és a kiszerelésük megfelelt kisebb vetőmagmennyiségekre is, azonban ezek hazai beszerezhetősége sajnos bizonytalan volt az elmúlt években. Reméljük a következő években a hazai ökogazdáknak is több lehetőségük lesz választani az elérhető hatékony oltóanyagok között.

Teszteltük a biogazdaságokban is terjedő talajoltás hatékonyságát (Biofil Szója) on-farm és kisparcellás kísérletekben, ami vizsgálataink szerint is biztosabbá teszi és fokozza a gümőképződést. A Rhizobium japonicum-ot tartalmazó anyagokat érdemes kombinálni más készítményekkel. Az alföldi helyszínen pl. a HiStick-Trifender kombináció volt eredményesebb, a dunántúli helyszínen az EcoRhiz TwinPack, – bár mindkét készítmény Trichoderma gombatörzseket (Trichoderma harzianum, illetve Trichoderma asperellum) is tartalmazott.

 Talajművelés

Több olyan on-farm helyszínünk is volt az elmúlt években, ahol forgatás nélküli talajművelést alkalmaztak. Az alapozó talajművelés rendszerint 18-20 cm mélyen járatott szántóföldi kultivátorral történt. A mélyszántás hiánya nem mutatkozott meg a többi kísérleti helyszínhez képest sem a gyomnyomást, sem a szójaállomány fejlődését tekintve, de erre vonatkozó részletesebb kísérletet az idén tervezünk beállítani.

Ha tavasszal több menetben, mélyebb talajműveléssel tudjuk csak elérni a megfelelő magágyat, akkor előfordulhat, hogy nem kellően ülepedett a magágy és egyenetlen lesz a vetésmélység. Ez sok esetben vezetett szakaszos kelésekhez, ami nehezíti a korai mechanikai gyomszabályozást, a gyomfésű optimális időben történő használatát.

Vetés

A vetés idejét tekintve az ökogazdálkodásban érdemes kerülni a túl korai, április közepi – végi időszakot. Tapasztalataink szerint kedvezőbb képet mutattak a táblák későbbi vetésnél, mert a T4-es gyomokat így a vetés előtt többször is gyéríteni lehetett.

Külön meg kell említeni a másodvetést, ami június végéig, általában őszi árpa vagy más korán lekerülő növény után tervezhető. Dél-dunántúli és alföldi tapasztalataink szerint a szuperkorai (000) fajták másodvetésben október végére beérnek, 2018-ban Miháldon a termésátlag 1,5-1,7 t/ha, míg a szárazanyagra vonatkoztatott fehérjetartalom 40% fölött alakult őszi árpa után. Mivel ez az időszak még a kukorica betakarítási szezonja, a kombájn rendelkezésre állását jó előre tervezni kell.

A sortávolság változatosan alakult a kísérletben résztvevő gazdaságokban, a dupla gabona sortávtól a 75 cm-es sortávig. A Magyar Szója Kft. által végzett kutatások szerint a legtöbb szójafajta számára a 45 cm-es sortávolság az optimális, azonban ha más kapás gépsor nem áll rendelkezésre, a kukorica és a napraforgó vetéséhez és sorközműveléséhez használt gépek is alkalmasak a szója termesztésére. A szélesebb sortáv a tőtávolság szűkítését jelenti a soron belül, de azok a fajták, amelyek kevésbé hajlamosak az elágazásra, ezt viszonylag jól tolerálják. Ez a szélesebb sorköz 2-3 sorközművelést is lehetővé tesz az állomány záródásáig. Az egyik legjobb on-farm terméseredményt 75 cm-es sortávolság mellett kaptuk (Mezőberény, 2018: a fajták átlaga 4 t/ha fölött, fehérjetartalom 40% fölött).

Az állománysűrűség a fajta érésidejétől, habitusától függően 400-600 ezer tő/ha. Az ehhez szükséges vetőmag az ezermagtömeg függvénye is, általában 80-100 kg/ha. A vetésmélység 3-5 cm, az ökológiai szójatermesztésben ennek az egyenletessége különösen a korai gyomszabályozás miatt fontos.

Gyomszabályozás

Vélhetőleg a szélsőséges tavaszi időjárás – túl száraz vagy túl nedves talajállapot – szorította háttérbe az elmúlt években a gyomfésűk alkalmazását, pedig a kedvező külföldi tapasztalatok alapján indokolt lenne az alkalmazásuk (3. kép).

3. kép Gyomfésűzés szójaállományban

A kelés előtti „vakboronálás” a vetés utáni negyedik napon az osztrák bioszója-termesztők körében gyakori, mint ahogy a kelés és szikleveles kor utáni többszöri gyomfésűzés is. Sok gazdaságban továbbra is a hagyományos sorközművelő kultivátor a gyomszabályozás leggyakoribb eszköze, a dunántúli gazdaságokban már egyre kevésbé jellemző a kézi kapálás, helyette speciális sorközművelőket, ujjaskapákat alkalmaznak.

Öntözés

Az elmúlt évek szélsőséges évjáratokat produkáltak a vízellátás szempontjából, amire a szója fokozottan érzékeny és ez alapvető korlátot jelent a termőterület bővítésében és a termésbiztonság növelésében. Egy on-farm kísérleti helyszínen volt mód az öntözött és a nem öntözött terület összehasonlítására (Csárdaszállás), ahol már a háromszori 30 mm-es öntözés is minden fajtánál jelentős terméstöbbletet (30-80%) eredményezett.

Betakarítás

A kombájnkapacitás miatt indokolt már a vetésnél figyelembe venni, hogy hogyan egyeztethető össze a többi, hasonló időszakban betakaruló növénykultúrákkal a szója betakarítása. Segítené a betakarítás ütemezését, hogyha azok a gazdaságok, amelyek nem rendelkeznek saját szárítóval, illetve tárolóval, be tudnák szállítani egy biotermények fogadására is alkalmas integrátori telephelyre a termést. Ennek hiányában az aratás sokszor későbbre tolódik, nő a betakarítási veszteség, bár a fajták között pergési hajlamban is nagy különbségek vannak. Az integráció szükségességét az is erősíti, hogy ha a szóját takarmánynak használják fel, hőkezelni kell, ami legalább egy extrudert feltételez.

Érvek az ökológiai szójatermesztés fejlesztése mellett 

  • Európában egyre nagyobb az igény a biztonságos, garantáltan GM-mentes és az ökológiai feltételrendszerhez igazodó szója termelésére a fenntartható takarmányozás és ökológiai élelmiszer-előállítás számára;
  • A szójával csökkenthető a termőterület egyoldalú gabona vetésváltása, ami sok esetben a konvencionális területekhez hasonlóan a hazai ökológiai növénytermesztést is jellemzi;
  • A maghüvelyes hozzájárulhat a pillangós növények optimális részarányának biztosításához (N-fixáció) a vetésforgóban;
  • Termesztése különleges agrotechnikai eszközöket nem igényel. Ugyanakkor termesztéstechnológiája folyamatosan fejlődik (pl. magkezelés, sorközművelés);
  • A korai és szuperkorai érésű fajták lehetővé teszik a másodvetést is;
  • A szója hazai feldolgozási lehetőségei folyamatosan bővülnek, mely piacot nyithat az új ökológiai termékeknek is (alacsony tripszin-inhibitor-tartalmú, hőkezelés nélkül felhasználható fajták megjelenése (Aires, Bahia), a szójafeldolgozás volumenének és technológiájának hazai fejlődése, a humán fogyasztás növekedése);
  • Az ökológiai szójatermesztés hozzájárulhat az ország agroökológiai potenciáljának hatékonyabb kihasználásához, a diverzifikált, magas szakmai tudásigényű mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez.

Tapasztalatainkat számos alkalommal osztottuk meg szántóföldi bemutatókkal egybekötött szakmai napjaink alkalmával, és kísérleti eredményeinket évenkénti összefoglalókban a honlapunkon is közöljük (www.biokutatas.hu) (4. kép).

4. kép Szakmai nap Csárdaszálláson

A termesztéstechnológia sikeres megvalósításához segítséget nyújthat az ökológiai szójatermesztésről szóló kiadványunk, amely honlapunkról is letölthető: https://biokutatas.hu/omki-kiadvanyok/.

Borbélyné Dr. Hunyadi Éva, Földi Mihály

Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A vetőmagkezelés pozitív hatással lehet a kalászosok fejlődésére

2024. július 20. 12:10

A fejlődés korai szakaszában a növényeknek olyan segítségre van szükségük, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a növény fejlődéséhez és a termés minőségének javításához.

Ősziárpa-fajtáinkba kódoltuk a sikeres szezont

2024. július 19. 10:10

A korai vethetőséget, a stressztűrést és a vírusrezisztenciát tartja a SAATEN-UNION a sikeres árpatermesztés feltételének.

Az új repcegeneráció minden eddiginél stabilabban áll a lábán

2024. július 16. 10:40

Ismerkedjen meg a RAPOOL teljes repcekínálatával, valamint a legújabb hibriddel, mely ennek a generációnak a képviselője.

Hetekkel korábban virágzott a repce, hamarabb kezdődhet az új vetés

2024. július 14. 08:10

Az időjárási és klimatikus viszonyok felborulása miatt manapság a gazdáknak folyamatosan figyelniük kell az érési fázist a termőterületükön.

Fogytán a bőtermő szója vetőmagok

2018. február 28. 14:42

Érdemes sietni a szója fajtaválasztással, mert a Karintia Kft. stabilan teljesítő bőtermő szójafajtáiból idejekorán hiány várható.

Megint a vevők voltak többségben az agrárpiacon

2020. január 3. 10:33

A kereskedők a kereskedelmi egyezség első szakaszának január 15-i aláírása miatt voltak optimisták. Szakértők szerint számos friss vásárlás is történt a piacon a várakozások szerint a jövőben növekvő kínai vásárlások miatt.

Robbanás előtt a magyarországi szója-vetésterület

2024. április 10. 12:40

Érdemes lesz idén szóját vetni? Minden bizonnyal igen, és ha így gondolkodik a magyar gazdák többsége, akkor akár harmadával is megugorhat 2024-ben az értékes fehérjenövény termőterülete Magyarországon.

A koronavírus miatt van nyomás alatt a gabonapiac

2020. február 1. 04:36

Az Egyesült Államokban tervezett kínai szójababvásárlások kerültek komoly veszélybe a kereskedők szerint a koronavírus terjedésével.